Török Sophie költőnő, Babits Mihály felesége idén ünnepelné a 130. születésnapját, alakja pedig máig rezonáló irodalmi kérdésekre vet fényt. Hogyan látjuk a nagy alkotók társaként számon tartott nőket, akik sok esetben maguk is alkottak? Mit köszönhetünk nekik? Rendszeres vendégszerzőnk, Bodor Emese írása.
Bővebben >>>Ez bizony rendesen mellément. Amint Nyáry Krisztián lapunkban küldött cikkében rámutat: a Matild Palace luxusszálloda bejáratánál három éve felavatott Krúdy-szobornak sok jó helye lenne Budapesten, azonban éppen ez a lokáció nem az. Történelmi nyomozás egy helyről, ahol még a népi-urbánus ellentétet is sikerült meghaladni.
Bővebben >>>Egy brazil újságírónő megtudta, hogy egykori óvónője Mengelét bújtatta. Betina Anton nyomozni kezdett, és könyvet írt a világ legjobban keresett háborús bűnösének, Auschwitz orvosának dél-amerikai rejtőzködéséről. Próbálta megérteni, hogy miért kockáztatja egy osztrák óvónő vagy egy magyar gazdálkodó az egzisztenciáját, a szabadságát egy háborús bűnösért?
Bővebben >>>„Az irodalom, és a hit abban, amiről az irodalom szól, erőt ad az élethez.” Sajó Tamás művészettörténész, a Wang folyó versei szerkesztőjének emlékezése néhai mesteréről, Jelenits Istvánról.
Bővebben >>>Ő volt az utolsó polgári magyar író (ahogy Esterházy az utolsó arisztokrata), kelletlen magabiztossággal látott és ítélt és írt, elegánsan, de sosem fölényeskedve – még megsemmisítő kritikái is mintha csak mellékes megjegyzések volnának. Babiczky Tibor írása.
Bővebben >>>Könnyen lehet, hogy a Horváth-ház, amelynek lépcsőit Vörösmarty, Petőfi, Arany és Jókai koptatták, ahol kikiáltották a magyar sajtószabadságot, és ahol az első igazi irodalmi kávéház asztalai mellett Vajda János, Reviczky Gyula vagy Benedek Elek üldögéltek, a szomszédos Nemzeti Kaszinó sorsára jut majd: tönkremegy, lebontják, és lélektelen irodaház épül a helyére – írja Nyáry Krisztián. A 207 éves házról szóló szöveg, amely egyelőre csak a Válasz Online-on olvasható, Nyáry ősszel megjelenő, Itt kávéztak ők című könyvének fejezete.
Bővebben >>>„A felvállalt tradíció és a lap jelen iránya nem esik egybe, a Válasz Online a magyar történelem nagy hagyományai közül nem Bibó István, hanem Szekfű Gyula útját követi” – írja szerkesztőségünknek küldött véleményében Papp István. A történész az utolsó Válasz folyóirat 75 évvel ezelőtti megjelenésének apropóján készült interjúnkat kommentálva töpreng a népiek örökségén. Vitára ingerlő gondolatai után szerkesztőségünk válasza olvasható.
Bővebben >>>Hetvenöt évvel ezelőtt jelent meg a Válasz folyóirat utolsó száma, és 1949 augusztusában ezzel az utolsó szabad irodalmi, közéleti lap is eltűnt. Hogyan vált a népiek egykori folyóiratából kommunistaellenes, független kiadvány? Miért engedte át fokozatosan Illyés Gyula a főszerkesztést Sárközi Mártának, a zsidóüldözés idején gyakorlatilag éhen halt korábbi főszerkesztő, Sárközi György özvegyének? Miért javasolták neki, hogy legyen öngyilkos?
Bővebben >>>Ma 150 éve tudunk arról, hogy „van eleje” a magyar költészetnek. Ezen a napon fedezték föl Radványban, a Radvánszky család könyvtárában a Balassa-kódexet, méltó lenne ezért augusztus 21-ét is igazi, „pirosbetűs” ünnepként számon tartani – szól Nényei Pál gondolata. A magyartanár, író lapunknak küldött írása szerint ideje kicsit félretenni a politikát, és belakni szellemi várkastélyainkat.
Bővebben >>>Ellátogatottunk a Harkivi Irodalmi Múzeumba megérteni, miért fontos a kulturális örökség gondozása még egy ennyire brutális háború közepette is – egy üres múzeumban. Portré Tetjana Pilipcsukról.
Bővebben >>>Kínának régi célja, hogy legyen egy sikeres popkulturális exportcikke. Úgy tűnik, most megvan a befutó: A 3-test probléma. A tudományos-fantasztikus regénytrilógia Netflix-adaptációja hazánkban is a platform legnézettebb sorozata.
Bővebben >>>58 évesen meghalt Paul Olchváry fordító, író, kiadó, akinek többek között Dragomán György nemzetközi sikere is köszönhető, de a korábban alig ismert Debreczeni József Auschwitz-túlélő emlékiratát, a Hideg krematóriumot is ő fordította. „Olchváry munkája és lelkesedése többet nyomott a latban, mint a magyar kormány százmillióiból működő projektek.” Barátja, Lőke András emlékezik rá.
Bővebben >>>Vegyünk egy kiló ötvenhatot, kevés további 20. századi magyar traumát, ezt egy tepsi pszichotrillerbe beleöntjük, megszórjuk egy kis Stefan Zweig novellával, 180 fokra bedugjuk a Nemzeti Filmintézet sütőjébe és meg is kaptuk a Mesterjátszma című alkotást. Kritika Tóth Barnabás filmjéről. Süveges Gréta vizsgamunkája a Válasz Műhely, lapunk újságíró-iskolája számára.
Bővebben >>>Egy kötetben minden, amit tudni akart Lembergről – meg az is, amit nem. Interjúnk a szerzővel.
Bővebben >>>Hosszú évek munkájával építette fel Brazíliában Dél-Amerika egyik legfontosabb kiadóját Luiz Schwarz, akinek édesapja még Budapesten született és túlélte a holokausztot. Családja történetéről és saját életéről szóló könyve mindenütt nagy sikert aratott: az idehaza a Jelenkor kiadó által megjelentetett Légszomj című kötetet holnap mutatják be a Margó fesztiválon.
Bővebben >>>
