Élete végén elcsendesedett, hiszen a szemlélet, amelyet magáénak vallott, a szeretet, amellyel a magyar irodalmat szemlélte, amelybe nála Szabó Ervintől Wass Albertig mindenki beleértendő, aki valamilyen értéket teremtett… Nos, ez a szemlélet mintha málladozna manapság.
Bővebben >>>Ukrajnában szinte rocksztárnak számít Szerhij Zsadan költő, akinek Hotel Harkiv című kötete most jelent meg magyarul a Jelenkor Kiadónál. A sokáig orosznyelvű Kelet-Ukrajnából származó, ám egyetemista kora óta tüntetően ukránul író költő szürreális-melankolikus költeményei röntgenfelvételnél élesebben mutatják be egy nemzet születését.
Bővebben >>>Az ország legelső irodalmi emlékhelyét minden nemzedék a saját képére formálta. A 200. évfordulóra elkészült felújítás megerősíti a városközpontban az elmúlt évtizedek bontásai és építkezései nyomán kialakult „Petőfi-centrumot”, ami az időkapszulaként megmaradt öreg parasztház körül létrejött. A helyi kurátorok által, nagyon kevés eredeti tárggyal létrehozott kiállítás kiállja az összehasonlítást a Petőfi Irodalmi Múzeum nagyszabású, szintén az évfordulóra elkészült új állandó tárlatával is.
Bővebben >>>Petőfi Sándor már óvodáskorunktól közösséghez tartozásunk egyik jelszava, később a nemzet hősének neve, még később utca, tér, szobor. Margócsy István irodalomtörténésszel, a Petőfi emlékezete című tavaly megjelent szöveggyűjtemény szerkesztőjével a hatalmas kultusz működéséről és az „igazi” Petőfi megismerésének lehetőségeiről már a Válasz Online Podcastjában is beszélgettünk, most pedig Jenei Gyöngyvér interjúját lapunk és A Szív együttműködése keretében közöljük.
Bővebben >>>Már valamikor a rendszerváltás környékén újra kellett volna fordítani Tolsztoj nagyregényét, de a magyar kulturális életnek nem volt meg a kellő ereje ehhez. Ezért is olyan kiemelkedő jelentőségű, hogy végre modern fordításban olvashatjuk a Háború és békét, éppen egy olyan időszakban, amikor Oroszország megint háborúban áll, és megint a Nyugat áll szemben Kelettel.
Bővebben >>>Megdöntötte az eladási rekordokat és hetekig uralta a lapok címoldalát Harry herceg önéletrajza, amely példátlan betekintést enged a brit királyi család életébe. A botrányon túl a könyv meglepően őszinte portré egy fiúról, aki soha nem tudta feldolgozni édesanyja tragikus halálát – vagy megbocsátani azt, hogy másodiknak született. A Windsorok olyannak látszanak, mint bármelyik család a maga nagyon hétköznapi belső viszályaival és problémáival. Pont ez az, amit a királynő megbocsáthatatlannak tartott volna.
Bővebben >>>A kanadai írónő A szolgálólány meséjével lett világhírű, de egy most megjelent könyv alapján állítható: remek esszéista, és rácáfol arra, hogy a beszéd a világ legunalmasabb műfaja. Az égető kérdések – Esszék és alkalmi írások 2004-2021 című kötet magyar kiadásának apropóján rajzoltuk meg a 84 éves szerző portréját, aki bár a világ egyik legnagyobb hatású írója, Nobel-díjat várhatóan soha nem kap.
Bővebben >>>A francia-szenegáli Mohamed Mbougar Sarr magyarul most megjelent kötete segít megérteni azt az ambivalens viszonyt, amely az egykori gyarmatosítókat és gyarmatosítottakat máig összefűzi. Érdemes elolvasni, hogy megértsük a multikulturális Nyugat-Európa múltját és jelenét.
Bővebben >>>„A kivándorlás nagyon érzékenyen érintett, talán engem a leginkább, noha nyilván mindenki komolyan vette a családból. Súlyos döntés volt” – meséli a Marosvásárhelyről elszármazott író, akivel A Szív jezsuita magazin készített interjút. Az írást a lapjaink közötti együttműködés keretében teljes terjedelmében közöljük.
Bővebben >>>A befogadó nacionalizmus hozta át a szlovákságból a magyarságba, a kapitalista módszer tette lehetővé, hogy csavargóból polgárrá váljon. Ha 200 évvel ezelőtt ezek nincsenek, ma talán nem is tudjuk, kicsoda Petőfi Sándor – derül ki könyvheti podcastunkból. Vendégünket, Margócsy István irodalomtörténészt az általa szerkesztett, a napokban megjelenő Petőfi Sándor emlékezete című kötetről kérdezzük.
Bővebben >>>Lapunk elsőként kapott lehetőséget, hogy interjút készítsen a Magyarországra érkezett író-matematikussal, aki 2020-ban elnyerte a francia irodalmi Nobelnek számító Goncourt-díjat.
Bővebben >>>A magyar kortárs irodalom 80 százalékának kikukázásáról szóló, elhíresült minapi mondatai után Demeter Szilárd a Válasz Online hasábjain határolódik el önmagától. Lapunknak küldött írásában a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője egyúttal kifejti, mit tekint feladatának és mit nem – már ami a kortárs magyar irodalmat illeti. Spoiler: a támogatások odaítélését nem tekinti annak.
Bővebben >>>Magyarországra ért a francia irodalmi szenzáció, a Nobel-díjas író és az ünnepelt színésznő, Maria Casarès levelezése. Kizárólag ínyenceknek!
Bővebben >>>„Ha arról írok, milyen jogsértések érik a magyar kisebbséget Ukrajnában, arra a baloldali ismerőseim sokszor teljesen vakok. Ha pedig a melegek mellett szólok, ugyanez igaz a jobboldali ismerőseimre.” A Válasz Műhelyben, újságíróiskolánk hallgatóinak közreműködésével készült nagyinterjú az irodalomtörténeti sikerkönyvek szerzőjével, aki egykor politikai kommunikátor volt.
Bővebben >>>A nyelvészt az izgatja, és az a különös számára, hogy mennyire nincsen összefüggésben nyelv és történelem. A Szív jezsuita magazin interjúja a neves nyelvész-íróval és műfordítóval.
Bővebben >>>
