A magyar kortárs irodalom 80 százalékának kikukázásáról szóló, elhíresült minapi mondatai után Demeter Szilárd a Válasz Online hasábjain határolódik el önmagától. Lapunknak küldött írásában a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője egyúttal kifejti, mit tekint feladatának és mit nem – már ami a kortárs magyar irodalmat illeti. Spoiler: a támogatások odaítélését nem tekinti annak.
Elolvasom
Nényei szerint gyenge írókat, mint Herczeg Ferenc, nem szabad azért beemelni az irodalomtanításba, mert nemzeti sorskérdésekről írtak.
Elolvasom
Tóth Miklós Bálint szerint a szépirodalmi hagyományban rejlő politikum a polgárrá nevelés pedagógiai eszköztárának alig-alig kihasznált eleme, amelynek tudatos alkalmazásával komoly lehetőség nyílna az irodalomtanítás hagyományos presztízsének helyreállítására
Elolvasom
A magyartanítás (és azon belül az irodalomtanítás) fölött roskadozó problémahalmaz jóval több rétegű, mint a kötelező olvasmányok ügye. A magyar nyelv és irodalom szakos gyakorlógimnáziumi vezetőtanár szerint a valódi kérdés az, hogyan vehetjük rá vonakodó utódainkat arra, hogy továbbvigyék irodalmi, anyanyelvi kultúránkat.
Elolvasom
Maguk a diákok mondják, hogy az elmúlt másfél év kuka volt – összegzi a digitális oktatással kapcsolatos tapasztalatait Nényei Pál. A nemrég új novelláskötettel (A nagy beszélgetés) jelentkezett író, magyartanár szerint ugyanakkor „világtörténelmi fordulat”, hogy kamaszok tömege akarta, hogy nyisson ki végre az iskola.
Elolvasom
A fekete öves könyvmoly hírében álló politológus az elmúlt fél év során végigolvasta Mészöly Miklós életművét. Érdemes egyáltalán ma előszedni az eléggé elfelejtett írót? Az eredményt, a tanulságokat napra pontosan Mészöly halálának 20. évfordulóján a Válasz Online-on meséli el. Páratlan nyomozás eredménye következik tehát, sok-sok kérdőjellel.
Elolvasom
Babiczky Tibor költő igencsak különleges helyzetben van: a „megveszekedett orbánista, a kormányt 110 százalékig támogató” Demeter Szilárd vezette Petőfi Irodalmi Múzeumhoz (PIM) tartozó Digitális Irodalmi Akadémiának dolgozik, közben tagja a PIM-et bojkottálókat is tömörítő Szépírók Társaságának.
Elolvasom
Elitgimnáziumban tanít cikkünk írója, aki a következményektől tartva kérte, hogy álnéven jelenhessen meg írása. Noha ilyen kérésre ritkán bólintunk rá, a szerző személye számunkra garancia. Segélykiáltásnak is beillő mondatok következnek.
Elolvasom
A Toldit szószedettel tanuló lányai példáját idézve történész vendégszerzőnk úgy véli, teljesen felesleges elvárni tőlük, hogy a megélt élmény eleven frissességével érezzék és értsék azt a világot, amiben ő még könnyedén elboldogult. Mégsincs vége a világnak: paradox módon a hagyomány körüli perpatvar nagyon is mélyen magyar hagyomány.
Elolvasom
Nincs igazuk azoknak, akik rögtön háborognak, ha szent, nemzeti értékeinket, szerzőinket vagy teheneinket bírálat éri. És nincs igazuk azoknak sem, akik kitennék a kánonból azokat a régi műveket, amelyek nem felelnek meg a mai progresszívek politikai programjának és erkölcsi mércéjének. Vélemény.
Elolvasom
Ma helyezik végső nyugalomra Sepsiszentgyörgyön a kortárs erdélyi irodalom egyik legjelentősebb alkotóját. Ablonczy Bálint kollégánk nekrológban búcsúzik a költőtől, keresztapjától.
Elolvasom
Az elmúlt négy év jelentős részében kizárólag szlovák, szerb, horvát, román és szlovén próza- és drámaírók műveit olvastam. Véletlenül éppen idén, a trianoni békeszerződés századik évfordulójának évében értem el a századik elolvasott könyvhöz – írja
Elolvasom
„A könyvemmel azt akarom üzenni: »Gyerekek, gondolhatjátok azt, hogy ezek hülyék!« Ha ti felnőttök, csinálhatjátok máshogy, hogy ne ez legyen a parlamentben meg a közéletben, mint most” – mondja Szabó Borbála a HetiVálaszban, a Válasz Online podcastjában.
Elolvasom
Ma délelőtt kísérték utolsó útjára dr. Lakatos Istvánné született Németh Ágnest, vagy ahogyan édesapja, Németh László olvasói ismerhették: Gigit. Az egy hónappal ezelőtt 86 esztendős korában elhunyt vegyészmérnököt elsősorban nem a Műegyetem tanáraként, hanem inkább édesapja emlékezetének hű ápolójaként tartották számon.
Elolvasom
A magyar nyelv és irodalom érettségi ügyében mintha elvesztettük volna a józan eszünket. Vagy ez a feladatsor puszta cinizmus – értékeli a jelenkori matúra színvonalát Nényei Pál. Író, magyartanár vendégszerzőnk részletesen bemutatja és elemzi a 2020-as középszintű írásbeli magyar érettségit.
Elolvasom
Nényei Pál magyartanár, író nem kisebb dologra vállalkozott, mint hogy boncasztalra teszi a kultúrharcban írófejedelemnek kikiáltott Herczeg Ferenc frissen kötelező olvasmánnyá tett művét, Az élet kapuját.
Elolvasom
Úgy nőttünk fel, hogy Csukás István mindig itt volt. Szavakban, történetekben, hősökben, generációs határt nem ismerő mesékben. Itt volt valóságosan is, mint a Mesélő életre kelt szobra. Az ősök tekintete, szelíd és mindig szeretetteljes mosoly,
Elolvasom
Amorális művész is lehet zseni, erkölcsi hérosz is lehet dilettáns – írja Nyáry Krisztián a Válasz Online-nak küldött publicisztikájában.
Elolvasom
Papp István, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze az életpálya kevésbé emlegetett jellemzőit számba véve izgalmas portrét rajzol.
Elolvasom
Körkérdést intéztünk külsős és belsős szerzőinkhez: mit érdemes olvasni még a nyáron? Ablonczy Balázs, Ablonczy Bálint, Ambrus Máté, Bódis András, Borbás Barna, Élő Anita, Korányi Noémi, Lányi András, Nyáry Krisztián, Papp István és Szőnyi Szilárd
Elolvasom
„Ha elmondom liberális barátaimnak, hogy a lányom néptáncol és persze én lelkesedem a népművészetért, pláne, hogy viszonylag jól citerázok, hát úgy néznek rám, mintha Szálasi szárnysegéde volnék” – mondja Háy János, hozzátéve: a konzervatívok meg csak
Elolvasom
Éppen egy évszázaddal ezelőtt jelent meg a XX. századi magyar történelem egyik kulcsregénye, Az elsodort falu. Szabó Dezső műve maradandó hatást gyakorolt a Horthy-korszak politikai gondolkodására, sőt bizonyos mértékben máig hatóan befolyásolja a honi jobb-
Elolvasom
Április végén jelenik meg a Kosztolányi Dezső eddig széles körben nem ismert fajvédő írásaiból szerkesztett kötet. Az előzetes hírek szerint a könyv arról tanúskodik, hogy az író a Tanácsköztársaság után nem csupán magáévá tette, hanem
Elolvasom
Január 27-én lesz száz éve, hogy elhunyt Ady Endre, a XX. század egyik legjelentősebb magyar költője. Személye körül már életében heves viták dúltak. Miközben művészi tehetségét kevesen vitatták, életmódja és politikai nézetei sokakat máig határozott
Elolvasom
