Az erdélyi származású Keszthelyi András Gyurcsány Ferenc kommunikációs szürke eminenciása volt, dolgozott az SZDSZ-nek és Medgyessy Péternek is. Az elmúlt években mégis a magyar kormánnyal kötelékben repülő RMDSZ kampányait segítette. Elhamarkodottnak gondolja Magyar Péter reményét az erdélyi áttörésről, szerinte Orbán Viktor nem nullázta le kreditjeit a romániai magyar közösségben. Beszél az őszödi beszéd körülményeiről és arról, egykori főnöke, Gyrucsány Ferenc végleg visszavonult-e. Nagyinterjú négy évtized (nemzet)politikájáról.

Amerikai, olasz és portugál kérések nyomán is döntött Orbán Viktor a magyarellenes George Simion támogatása mellett – tudta meg kormányzati forrásból a Válasz Online. Habár a miniszterelnök tihanyi beszéde nem rombolta le a Fidesz és az erdélyi magyarok közötti különleges kapcsolatot, két évtizede szokatlan helyzetet látunk: a politikai hibát kihasználva magyarországi ellenzéki szereplő kezdett el építkezni határon túl. Magyar Péterék hisznek abban, hogy jövő tavasszal fej-fej mellett lehetnek a Fidesszel a romániai magyar szavazók között. Ez egyelőre túl ambíciózus célnak tűnik. Most a nagyváradi látogatás nyomán az RMDSZ-szel kialakult feszültséget kell kezelni.

Nicușor Dan meggyőző eredményét együtt ünnepli az európai mainstream és az erdélyi magyarság, amely ismét a kisebbik rosszat volt kénytelen választani. A mozgósító kampányba belerondító Orbán Viktor-féle tihanyi beszéd urnazárásig tabu volt az RMDSZ-nél, tudatosan. De miért? Mi lesz most a magyarsággal és Romániával? Az okokat Kolozsváron kerestük a sorsdöntő választás hétvégéjén. Helyszíni riport.

Legutóbb három miniszternek írtunk levelet, most a történelmi egyházak vezetőinek, papjainak jobbik énjét próbáljuk megszólítani. Úgy véljük, a magyarországi keresztény felekezeteknek azonnal meg kell szólalniuk – rájuk még talán odafigyel a hatalom. Példát vehetnének az erdélyi magyar püspökökről, akik a „keresztény politika” és saját híveik érdekének ütközésekor habozás nélkül a nép pártjára álltak.

Egyértelmű győzelmet aratott Nicușor Dan bukaresti főpolgármester a romániai elnökválasztáson. George Simion pedig szélsőjobboldali jelölt veszített: az erdélyi magyar szavazók sem hallgattak Orbán Viktor miniszterelnökre, aki kiállt a korábban magyarellenes jelölt mellett. Sőt, zavart okozott az erdélyi magyarság körében Orbán Viktor tihanyi beszéde. Erről már Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszélt lapunknak a megismételt romániai államelnök-választás második fordulóján. Villámtudósítás Kolozsvárról.

„George Simion támogatása beleillik a keserű nemzetpolitikai csalódások sorozatába. Sokáig a mára lényegében megszűnt baloldal egyes szereplőit lehetett azzal vádolni, hogy a busz alá lökik a határontúli magyarokat, amennyiben napi érdekeik úgy kívánják. A »tihanyi gondolattal« felzárkózott hozzájuk az önmagát nemzetinek nevező kormánypárt.” Ablonczy Bálint rendkívüli publicisztikája az erdélyi magyarok politikai képviselete ellenében formálódó Budapest–Bukarest-tengelyről.

Az RMDSZ korábbi elnöke szerint a magyarországi választás jelentős részben mégiscsak az anyaország lakosainak életét meghatározó ügyekről szól, amik az erdélyieket kevésbé érintik. Markó Béla szerint a kormány EU-ellenes politikája kimondottan ellentétes az erdélyi magyar kisebbség érdekeivel – még ha ezt a mostanra eléggé nyugatellenessé vált erdélyi közvélemény jelentős része nem is érzékeli. Interjú.

Trianon emlékoszlopaitól nem látszik, hogy a 400 év után újra függetlenné lett Magyarországot egyéb módon is szétszabdalták, megcsonkították belső konfliktusai – írja Hatos Pál a Válasz Online-nak küldött évfordulós megemlékezésében. A történész felhívja a figyelmet: miközben 104 évvel ezelőtt Nagy-Magyarország meghalt, Csonka-Magyarország megszületett és ma is él.

Az RMDSZ választói magyarországi médiát fogyasztanak, ezért Kelemen Hunorék nem menetelhetnek vele szembe. Az ahhoz való hasonulás azonban rontaná a Szövetség pozícióit a romániai politikában.

Tompa Andrea nagy regényt írt, és nem azt a fajtát, amelyik nehezen adja magát. Sokszor nem halunk meg című könyve azonnal beszippantja az olvasót, rögtön otthon vagyunk benne, és ő egy krimi izgalmával mesél. Így is kell tennie, mert olyan történetet mond el, amit nem akarunk hallani. Már ezerszer elmondták nekünk, de Tompa új nézőpontot kínál. A holokauszt Erdélyben, magyar gyilkosokkal és embermentőkkel.

„A keresztényüldözés hihetetlen erőt adott a híveknek. Ragaszkodtak Csíksomlyóhoz.” Az ELTE Tárgyi Néprajzi tanszékének vezetője monumentális könyvet írt a búcsú történetéről és hagyományairól.

A Nagyenyed lakosságának mintegy 15 százalékát kitevő magyarság idén ötödik alkalommal tartott fáklyás felvonulást a gyászos évfordulón. És: idén is ott volt közöttük Iulia Adriana Oana Badea, a város polgármestere. A Válasz Online ott volt az emlékezők között és az Erdély-szerte pozitív példaként emlegetett nagyenyedi román-magyar megbékélésről tájékozódott, meglátván annak a határait is. Riport.

Örököse és egyik utolsó nagy képviselője volt annak a hagyománynak, prófétai értelmiségi szerepfelfogásnak, amit egy másik nagy erdélyi, Szabó Dezső képviselt a két háború között, és amely apjára, az erdélyi újságíró Tamás Gáspárra is nagy hatást gyakorolt. E párhuzam természetesen hatalmas eszmetörténeti paradoxon. Papp István nekrológja.

Nemrég szépséges középkori freskót tártak föl a Kolozsvár közelében található Magyarvista templomában, de a kutatók más döbbenetes felfedezést is tettek: a faszerkezet jó része közel 700 éve változatlanul áll a helyén. Noha a középkori templomocskát száz éve vizsgálják, még mindig tartogat meglepetéseket a szakembereknek. A Válasz Online tehát útra kelt, hogy szemügyre vegye a magyar művészettörténet legújabb szenzációját. Adventi riport Kalotaszegről.

A hiányzó magyar gulágregényt írta meg Visky András kolozsvári író. A Kitelepítés főhőse saját édesanyja: egy budapesti születésű, románul alig tudó lelkészfeleség, akit hét gyerekével együtt száműztek a román gulágra, a Duna-deltába. Döbbenetes erejű, letaglózó irodalmi mű született.