Se a „Nem, nem soha!”, se a „Megérdemeltük!” – van harmadik út a Trianon-probléma megértésében és kezelésében. Legalábbis ezt üzenik az utókornak a népi írók – mások mellett Németh László, Féja Géza, Szabó Dezső –, akiknek újrafelfedezésében és a nagy magyar sorskérédések kitárgyalásában segít egy új antológiakötet. A Trianon és a revízió című könyv szerkesztőjével, Péterfi Gábor történész-pedagógussal, az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium kutatótanárával Ablonczy Bálint és Borbás Barna beszélget.

„Identitáspolitikától megőrült korunk emblematikus tévedése lesz, ha a stúdió úgy dönt, James Bond fekete nőként folytatja. És nem azért, mert a néző hímsoviniszta vagy rasszista, hanem mert ez a figura, ez a sztori, a második világháborús veteránból és hírszerzőből lett író, Ian Fleming öröksége nem erre való.” Írásunk a Nincs idő meghalni című filmről és a 007-es történet lehetséges folytatásáról.

A magyar uralmi elit vadászszokásaiban folytonosság van, Horthytól Kádáron át Medgyessy Péterig és Semjén Zsoltig – állítja új könyvében Majtényi György történész, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tanára. A „politikai vadászatnak” – mely nem azonos a hivatásossal – önmagán túlmutató jelentősége van: hatalmi kapcsolatokat, informális hierarchiát épít. Nagyinterjú.

Szűkebben néhány száz követője, tágabban több ezer szimpatizánsa van a nemrég emberölés előkészülete, illetve alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása miatt őrizetbe vett Posta Imrének. Az általa vezetett Pí-kört radikálisnak címkézik, ám valójában egyetlen szó sem stimmel rájuk. Háttér.

Maguk a diákok mondják, hogy az elmúlt másfél év kuka volt – összegzi a digitális oktatással kapcsolatos tapasztalatait Nényei Pál. A nemrég új novelláskötettel (A nagy beszélgetés) jelentkezett író, magyartanár szerint ugyanakkor „világtörténelmi fordulat”, hogy kamaszok tömege akarta, hogy nyisson ki végre az iskola.

2040-re a világ nyugati és északi fele azonos jövedelmi szinten lehet Kínával, és Dél-, Délkelet-Ázsia sem lesz nagyon lemaradva – jósolja magyarul most megjelent könyvében Branko Milanović szerb-amerikai közgazdász, a híres „elefántábra” ötletgazdája. Kötete tartalmazza a „politikai kapitalizmus”, vagyis a piaci logika nem-nyugati mutációjának legteljesebb leírását is: a közhatalom célja a gazdasági nyereség, a jogállamot rugalmasan kezelik, a korrupció szintje magas, meritokrácia nem érvényesül. Milanović a Keletről ír, de közben a mai magyar rendszert is segít megértetni.

Mi van a Szentatya látogatásáról szóló viták mögött? Hodász András katolikus papot és Gégény István hittanárt, a Szemlélek magazin lapigazgatóját kérdezzük heti podcastunkban.

Az ügy, ami a magyar közéletben példátlan módon közös kiállásra bírt egy kormánytagot és egy ellenzéki képviselőt: a UNICEF Magyarország most publikált kutatása szerint az elmúlt másfél járványos év lelki-pszichológiai hatásai katasztrofálisak nemcsak a gyerekeknél, de a pedagógusoknál is. Podcastunkban, a HetiVálaszban erről beszélünk a szervezet két vezetőjével, Mészáros Antónia igazgatóval és Szlankó Viola gyermekvédelmi vezetővel.

A magyar történelem legfontosabb családja, az Árpád-ház titkainak nyomába ered két őstörténész új tanulmánykötete. A HetiVálasz, a Válasz Online podcastja augusztus 20. előestéjén az ősök felől vizsgálja a Szent István-kérdést: vendégünk B. Szabó János történész és Sudár Balázs turkológus, történész.

Az itthon is több szempontból mintának tekintett amerikai „Trump-jobboldal” azért van krízisben, mert pár év leforgása alatt pont olyan lett, mint anno baloldali ősellenfelei: kaotikus, tekintélytagadó, forradalmi – állítja egy új, nagyívű világmagyarázatban az egyik legjelentősebb konzervatív lap, a National Review. A cikk nem sokkal azelőtt jelent meg, hogy megkezdte magyarországi körútját Tucker Carlson, az USA legnézettebb jobboldali tévése.

Július végén a Börzsöny lábánál a magyar mellett sárga-kék-piros zászlót lengetett a szél. Ez volt az idei nyár legkülönlegesebb gyerektábora: a káoszba, utcai terrorba fulladt Venezuelából egy titkos állami program segítségével Magyarországra menekített családok gyerekeinek cserkésztábora. Nagy, képes riport.

A kiszivárgott telefonszámlista nem önmagában érdekes, hanem a közvetett bizonyítékokkal együtt, azok pedig mind a magyar állam és kormány érintettsége mellett szólnak – mondja podcastunkban, a HetiVálaszban Pethő András és Panyi Szabolcs a Pegasus-ügyről.

Nincs gyógyult drogos. Ezt az addiktológia mondja. Én már 21 éve „szünetet” tartok – mondja műsorunkban Szabó Győző színművész. Illés Gabi producerrel együtt azért hívtuk meg, mert új filmjük, a Herendi Gábor rendezésében készült Toxikoma hamarosan a mozikba kerül. Miért van küldetéstudatuk, hogy ne csak a heroin és a kemény drogok, de minden függőség ellen küzdjenek? Miért nem jó „drogfilm” a Trainspotting? Ezekről is szó lesz podcastadásunkban, a HetiVálaszban.

Egy oroszlányi gimnazista 1968-ban barátaival közösen levelet írt a Szabad Európa Rádiónak arról, hogy „szabad, nyugati világot” akarnak Magyarországon, és ezért fegyvereket kérnek Amerikából. A véresen komolynak nem mondható üzenetet a belügy elfogta, a 14 éves srácot letartóztatták és 10 hónap börtönre ítélték, majd felnőtt élete minden egyes fordulópontján megpróbálták tönkretenni. Erről szól Varga Ágota legújabb dokumentumfilmje, a Megbélyegzetten – 1968.

Az elmúlt 24 órában nagyon súlyos gyanú vetődött fel a magyar kormánnyal szemben: hogy törvénytelen titkosszolgálati eszközökkel dolgoztat saját polgáraira, vélt vagy valós politikai ellenfeleire. Ennek igazságáról kétséget kizáró módon jelenleg senki sem tud megbizonyosodni, hiszen nincsenek rá eszközök, így a kémügy menetrendszerűen fog hitvitává alakulni. És ez a legrosszabb benne.