„Endre király”, a populista? Új megvilágításban a 800 éves Aranybulla – vendégünk Zsoldos Attila történész [HetiVálasz 116]
Félrefordításnak is szerepe volt abban, hogy nem értelmeztük jól az Aranybullát és II. András király politikáját – mondja podcastunkban Zsoldos Attila történész. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont professzora, az MTA Filozófia és Történettudományok Osztályának elnöke a napokban jelentkezett új könyvvel A 800 éves Aranybulla címmel, mely egészen új megvilágításba helyezi a magyar közjog egyik legfontosabb dokumentumát. Miért nem az ellenállás szimbóluma volt II. András – vagy ahogy Katona József írta, Endre király – korában a dekrétum, és hogyan lett az a korai újkortól kezdve? Miért téved, aki a Bánk bán alapján akarja megérteni a korszakot? Gyámolatlan báb volt II. András, vagy inkább a középkor első populistája?
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ezt az epizódot is közzétettük Youtube-csatornánkon. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a műsorból:
Beszélgetésünk apropója, hogy a napokban jelent meg az Országház Könyvkiadó gondozásában, az Aranybulla 800 programsorozat keretében Zsoldos Attila A 800 éves Aranybulla című kötete. De mit jelent az a szó, hogy Aranybulla, a múzeumi vitrinben látható példány megegyezik-e azzal, amit II. András 1222-ben kiadott?
Zsoldos Attila: Az aranybullát hét eredeti példányban állították ki annak idején. Ezek közül azonban egy sem maradt ránk. Az, ami ki van állítva, vélhetőleg egy néhány évvel ezelőtt elkészített fiktív másolat. Nem az eredeti, de nagyon hasonló. Az Aranybulla az első olyan magyar törvény, amelyet oklevél formában állítottak ki. A fémpecséteket hívják bulláknak, az aranybulla pedig azért „arany”, mert préselt aranylemezekből összehegesztett pecsét függött rajta. Nem tömör arany tehát. Amit biztosan állíthatunk, az az, hogy ugyanazt az aranybullát használta II. András 1221-ben, mint 1233-ban. Tehát ezekből egy-egy példány megvan, az egyik a Magyar Országos Levéltárban, a másik pedig az Esztergomi Érseki Levéltárban. Tehát abban bizonyosak lehetünk, hogy valami nagyon hasonló aranypecsét lehetett az Aranybulla hét eredeti példányán is.
Hogyan változtatja meg a könyve az Aranybulla értelmezését?
Zsoldos Attila: Ez a dekrétum valójában nem a II. Andrásra rákényszerített követelések összefoglalása, éppen ellenkezőleg: II. András addig követett politikájának összegzése. És azt mutatja meg, mi az, amit a király hajlandó volt megadni a béke kedvéért. Merthogy valóban kényszerhelyzetbe került.
A populáris értelmezés az Aranybullát az ellenállási záradék miatt a mindenkori törvénytelen, zsarnokoskodó uralkodóval és hamis tanácsadóival szembeni ellenállás jogával azonosítja. 2006 után a Kossuth téren is részben az Aranybullára hivatkozva zajlottak tüntetések az akkori kormány ellen. Akkor tehát ez az értelmezés sem jó?
Zsoldos Attila: Ez jellemzően a kora újkor felfogása. Akkorra az Aranybulla kétségtelenül hatalmas karriert futott be. Németalföldön is hivatkoznak az ellenállási záradékra, hogy lám, a zsarnokkal szembe lehet szállni. És aztán ezt erősíti, amikor 1687-ben a Habsburgok eltöröltetik ezt a részét az Aranybullának. Valójában hogyha a saját korába helyezzük vissza, és az Aranybullát II. András elképzeléseit tükröző oklevélnek tekintjük, akkor más az értelmezés. […] A későbbi középkorban, amikor azért, ha túlságosan gyakori nem is volt, de azért elő-előfordult, hogy lázadoztak az alattvalók a király ellen, soha, senkinek eszébe nem jutott, hogy az ellenállási záradékra hivatkozzon.
Akkor tehát ez az ellenállási hagyomány kidobandó?
Zsoldos Attila: Nem, szó sincs róla. Ez ugyanolyan értékes, csak másik hagyomány. Nem II. Andrástól származik. […] Az Aranybulla az egyik olyan magyar történeti dokumentum, aminek a története és az utóélete igen erőteljesen elválik egymástól. Egészen más története van a II. András-kori Aranybullának, és egészen más története van az utána következő értelmezéseknek. De a magyar hagyománynak minden része értékes.
Az Aranybullát kiadó II. András királyról erősen él a köztudatban, hogy megyéket adományozott el, „kiárusította az országot”, de az Aranybulla végre ennek is gátat vetett. Ez stimmel?
Zsoldos Attila: Ez az értelmezés rossz fordításon alapszik. Az a helyzet, hogy a latin comitatus szó, ami az eredetiben szerepel, egyszerre jelenti a megyét és azt, hogy ispánság. Az ispánság királyi uradalom, amiből több is lehetett egy megyén belül. Ehhez képest a megye közigazgatási egység – ma így mondanánk –, amelyben másoknak is vannak birtokai. És hát a király csak azt adományozhatja el, ami az övé. Ispánságot éppenséggel eladományozhat – megyét, azt biztosan nem.
A tudományos életben nagy port vert fel a székesfehérvári Árpád-házi kiállítás botránya – a Magyarságkutató Intézet „einstandja” – , melyről lapunk írt először. Ön a korszak legnagyobb tekintélyű kutatójaként eredendően sem volt benne a kiállítás katalógusában. Miért?
Zsoldos Attila: Volt egy alap távolságtartás, mert már az eredeti verzióban is sejteni lehetett, hogy az említett intézet ott sertepertél. Magának a kiállításnak a tervezésénél ott voltam, mert ez része a kormány Árpád-ház programjának, és annak az operatív testületében benne voltam. […] Az Árpád-ház program egyébként kiváló kezdeményezés. Az egész alapja, hogy tényleg gyalázatosan elhanyagolt állapotban volt Fehérváron mindaz, ami megmaradt az Árpádok szakrális központját alkotó prépostságból, ezen pedig változtatni kell. […] Az örömbe csepegtetett némi ürmöt ez a váratlan dolog a kiállítással kapcsolatban. Ezt meg lehetett volna spórolni. Akkor mindenki sokkal vidámabb lenne.
Nyitókép: II. András király aranypecsétje (fotó: Borbás Barna / Válasz Online)
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
