A hagyományos népegyház lemorzsolódásának vagyunk tanúi Magyarországon – kommentálja podcastunkban a múlt héten publikált népszámlálási adatokat Rosta Gergely. A vallásszociológus szerint nincs összefüggés a kormánypártok választási sikere és az egyre jobban szekularizálódó lakosság között, mert a politikai kereszténység és az egyházak által képviselt kereszténység teljesen mást jelenthet.

Önmagában nem a nagyfokú felmelegedés a gond, hiszen volt már ilyen az elmúlt 6-10 ezer évben. A baj az, hogy az emberiség nem úgy él, mint a középső holocén időszakában – szól a 192. HetiVálasz podcast egyik tételmondata, melyben klímakutatót és környezettörténészt kértünk, hogy segítsenek tisztábban látni az elmúlt időszak bombasztikus hírei közepette.

Sürgősen kukába kell dobnunk a felszínalatti vizek működéséről szóló elavult elméleteinket, hogy megállíthassuk a Kárpát-medence legfontosabb kincsének felélését – mondja a Válasz Online-nak Mádlné Dr. Szőnyi Judit hidrogeológus. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet egyetemi tanárát azután kerestük meg, hogy augusztusban programot hirdetett a Homokhátság sivatagosodásának visszafordítására.

Papíron rommá szankcióztuk az oroszokat, mégsem rokkantak bele. Miért? Moszkva levette Európa gázellátásának 30-40 százalékát, mégsem álltunk földbe. Mit számoltak el? Deák András energiapolitikai szakértő, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet főmunkatársa segít megérteni a helyzetet. További kérdések: Lesz-e elég gáz télen? Kiválthatók-e az orosz molekulák azeri és türkmén forrásokból? Műsorvezető: Borbás Barna, Magyari Péter.

A Neoton énekesnőjénnek, Csepregi Évának augusztus 20. előestéjén adományozott állami kitüntetéssel egy kör bezárult: ma már a kádárizmus tiltott és támogatott könnyűzenészei is az Orbán-rendszer kebelén vannak. A Fidesznek kampányol Zalatnay Sarolta és Nagy Feró is, az egykor a villájába szoci politikusokat beengedő Korda György Orbán Viktornak hálálkodik. Rendszerek természetrajza – diszkós és táncdalos sztorikon keresztül.

Orbán Viktor pontosan tíz évvel ezelőtt, a 2013-as tusnádi beszédében hirdette meg a „nemzeti tőkések” programját. 2023 augusztusában kijelenthető, a mű elkészült: perverz privatizáció, milliárdos jachtok, poszterautók és az egészet körüllengő pénzes proliság. Olyasmi született, amivel szemben a jobboldali-konzervatív közönség anno meghatározta önmagát – csak sokszoros léptékben. Vélemény.

Bármi lesz, a főváros fenntartja a közszolgáltatásokat és kifizeti a dolgozóit – mondja a pénzügyi csőd lehetőségéről a HetiVálasz podcast 187. adásában Balogh Samu várostervező, a főpolgármester kabinetfőnöke. Miért nincs már két éve kormány–főváros egyeztetés? Mik azok a fejlesztések, amik a közelgő szűk esztendőkben is biztosan folytatódnak? Mi lesz itt, ha 2050-re 3 milliósra nő a budapesti régió? Balogh Samu Borbás Barna és Zsuppán András kérdéseire válaszol.

Július elején váratlan fordulatot vett a két éve szunnyadni látszó pozsonyi csatás saga: „a Magyarságkutató Intézet semmilyen közösséget nem vállal a 2020-ban bemutatott alkotással” – közölték saját filmjükről. Ezzel nincs vége a meglepetéseknek. Demonstratív személycserék, konszolidációt szuggeráló beszélgetések övezik Kásler Miklós márciusban kezdődött főigazgatói munkáját.

Egy vasútvonal-bezárással nagyjából egy MÁV-főosztályvezető bérét spóroljuk meg – mondja a múlt héten bejelentett intézkedésről podcastunkban Vitézy Dávid. A volt államtitkár, közlekedési szakember szerint Nyugat-Európában a trend éppen ellentétes: „Az Európai Unió felismerte, hogy a vasúti közlekedés úgy az áruszállításban, mint a személyszállításban a leghatékonyabb földi közlekedési mód.”

Ha Robert Oppenheimer – és a róla szóló film – alapállását vesszük, akkor nemzedékünk még soha nem volt ennyire közel ahhoz, hogy elégjen egy izzó, radioaktív lángoszlopban. Ha a „főgonosz” Teller Ede örökségében bízunk, akkor viszont nagyobb biztonságban vagyunk a pusztulástól, mint valaha. Esszé Christopher Nolan új filmjéről, amelyre az első hétvégén közel 100 ezer néző volt kíváncsi Magyarországon.

A Jelcin-éra oroszrajongása nyugati önbecsapás volt, Moszkva már a kilencvenes években a sztálinizmus felé kacsingatott, Vlagyimir Putyin pedig mintaként tekint a diktátor külpolitikájára – mondja Borhi László, a bloomingtoni Indiana Egyetem professzora. A történészt magyarul most megjelent, A túlélés stratégiái – Élet és halál a náci és a kommunista diktatúrákban című kötete nyomán kértük interjúra. Borhi kutatásának egyik fő tanulsága, hogy a legbeszorítottabb helyzetben is lehet jó döntést hozni, a bűnök mögött pedig nem a rossz körülmény a döntő, hanem a „szar ember”.

Nyolcvan éve nem látott festményritkaságok, fényképek és komoly történeti forrásértékű dokumentumok kerültek vissza Ausztriából Vecsésre. Az ősszel történt leletmentésről helyben sokat beszéltek, az országos sajtó ingerküszöbét viszont nem érte el. Nem csoda: egy nyom nélkül elpusztított, így később szinte teljesen elfelejtett család hagyatékáról van szó. Most egy történelemtanár heroikus munkával tárja fel a történetüket.

Jogos igény, hogy az állam képes legyen önmagát olcsóbban finanszírozni, de közben egy részérdekért feláldozzák a teljes hazai megtakarítási piac nagyobb részét – így foglalható össze a múlt héten bejelentett „szochó” mérlege. A friss rendelet szerint a kormány 13 százalékos adóterhet vet ki a bankbetétekben lévő lakossági megtakarításokra, kivéve az állampapírokat. Mit jelent ez?

„Nem az ügynök volt előbb, hanem a tartótiszt” – indokolja új könyve fontosságát Tabajdi Gábor történész. Az 1956-os Intézet Alapítvány és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala kutatója harminchárom éves adósságot törlesztve tárja az olvasók elé a kádári belső elhárítás központi állományának figuráit, összesen 600 nevet, közülük 131-et fotóval is.

Minden bizonnyal Erdoğan marad az elnök Törökországban, a rezsim nem fog puhulni, de ez nem jelent NATO-kilépést és Moszkva felé fordulást sem – mondja podcastunkban Egeresi Zoltán, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa, Törökország-kutató.