Több mint kurzusfilm, a magyar közélet új mérföldköve az Elkúrtuk

Csak a TAO-támogatásból épített stadionhoz vagy az ajándékozásokkal felépített médiabirodalomhoz fogható innováció, ahogy megszületett az újkori magyar mozitörténet első „kampányfilmje”. Az idézőjel kell, hiszen a hivatalos besorolás szerint az Elkúrtuk független művészfilm. Önmagában ez utóbbi tény többet mond 2021. magyar közéletéről, mint bármilyen publicisztika.

Elolvasom

Veszélyben a vidék világítótornyai? Ez tarthatja meg a mintafalvakat [HetiVálasz 95]

A szellem fontosabb, mint a térkő – szól október 21-i podcastunk egyik konklúziója. Adásunk témája a múlt héten lapunkban megjelent riport Komlóskáról. A 200 lelkes zempléni település az ország egyik legsikeresebb aprófalva volt évtizedeken keresztül. Köteles László polgármester olyan modellt talált ki a zempléni település felvirágoztatására, amit díjak sorozatával jutalmaztak. Miért bukott meg mégis Köteles? Mi a jele annak, hogy magyar falvak eltűnésére, kiürülésére nagyon kicsi az esély? Élő Anita, Borbás Barna és Zsuppán András beszélget.

Elolvasom

„Nagycsaládos, több nyelvet tud, ez a Fideszre a legnagyobb veszély” – a 2018-as Sajtóklub Márki-Zay-ról, meg még néhány tanulság

„Roppant érdekes, hogy nem egy olyan figura lett sikeres, aki korábban minden pozíciót elfoglalt a baloldalon, régi SZDSZ-es típus, hanem egy jobboldali ember, aki magát kereszténynek vallja, nagycsaládos, több nyelvet tud. Ez a Fideszre a legnagyobb veszély.” Újranéztük a Sajtóklub első Márki-Zay-győzelem utáni adását. Vélemény.

Elolvasom

A Fidesz és a DK is elmérte, politikai földindulás van Magyarországon

Nem az történt, amit Orbán Viktor előre gondolt, de nem is az, amit a „Bitó-szalon” akart. Csalódás 11+8 év kormányaiban, ellenzékváltó hangulat, illetve annak beismerése, hogy Orbán Viktort csak balról és csak Budapestről nem lehet megszorongatni – ez a három komponens kellett az utóbbi évtized legnagyobb belpolitikai meglepetéséhez, egy pártonkívüli vidéki polgármester összellenzéki miniszterelnök-jelöltségéhez. Hat állítás Márki-Zay Péter vasárnapi győzelme után.

Elolvasom

A legjobb külpolitika a belpolitika: így lehet leküzdeni a magyar sorstragédiát [HetiVálasz 94]

Se a „Nem, nem soha!”, se a „Megérdemeltük!” – van harmadik út a Trianon-probléma megértésében és kezelésében. Legalábbis ezt üzenik az utókornak a népi írók – mások mellett Németh László, Féja Géza, Szabó Dezső –, akiknek újrafelfedezésében és a nagy magyar sorskérédések kitárgyalásában segít egy új antológiakötet. A Trianon és a revízió című könyv szerkesztőjével, Péterfi Gábor történész-pedagógussal, az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium kutatótanárával Ablonczy Bálint és Borbás Barna beszélget.

Elolvasom

Csúcsra ért, de az identitásharc kinyírhatja a Bond-mítoszt

„Identitáspolitikától megőrült korunk emblematikus tévedése lesz, ha a stúdió úgy dönt, James Bond fekete nőként folytatja. És nem azért, mert a néző hímsoviniszta vagy rasszista, hanem mert ez a figura, ez a sztori, a második világháborús veteránból és hírszerzőből lett író, Ian Fleming öröksége nem erre való.” Írásunk a Nincs idő meghalni című filmről és a 007-es történet lehetséges folytatásáról.

Elolvasom

Horthytól Biszkun át a NER-ig: a kulturálatlan vadászatban száz éve egységes a magyar elit

A magyar uralmi elit vadászszokásaiban folytonosság van, Horthytól Kádáron át Medgyessy Péterig és Semjén Zsoltig – állítja új könyvében Majtényi György történész, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tanára. A „politikai vadászatnak” – mely nem azonos a hivatásossal – önmagán túlmutató jelentősége van: hatalmi kapcsolatokat, informális hierarchiát épít. Nagyinterjú.

Elolvasom

Míg a kultúrharcról vitatkozunk, az olvasók csendben elfogynak – vendégünk Nényei Pál író, magyartanár [HetiVálasz 91]

Maguk a diákok mondják, hogy az elmúlt másfél év kuka volt – összegzi a digitális oktatással kapcsolatos tapasztalatait Nényei Pál. A nemrég új novelláskötettel (A nagy beszélgetés) jelentkezett író, magyartanár szerint ugyanakkor „világtörténelmi fordulat”, hogy kamaszok tömege akarta, hogy nyisson ki végre az iskola.

Elolvasom

Politikai kapitalizmus, leválthatatlan elitek: a Keletről ír, de az Orbán-rendszert is megérteti a sztárközgazdász új kötete

2040-re a világ nyugati és északi fele azonos jövedelmi szinten lehet Kínával, és Dél-, Délkelet-Ázsia sem lesz nagyon lemaradva – jósolja magyarul most megjelent könyvében Branko Milanović szerb-amerikai közgazdász, a híres „elefántábra” ötletgazdája. Kötete tartalmazza a „politikai kapitalizmus”, vagyis a piaci logika nem-nyugati mutációjának legteljesebb leírását is: a közhatalom célja a gazdasági nyereség, a jogállamot rugalmasan kezelik, a korrupció szintje magas, meritokrácia nem érvényesül. Milanović a Keletről ír, de közben a mai magyar rendszert is segít megértetni.

Elolvasom

Valódi gyermekvédelem: egy nemzedék veszhet el, ha most nem lépünk [HetiVálasz 88]

Az ügy, ami a magyar közéletben példátlan módon közös kiállásra bírt egy kormánytagot és egy ellenzéki képviselőt: a UNICEF Magyarország most publikált kutatása szerint az elmúlt másfél járványos év lelki-pszichológiai hatásai katasztrofálisak nemcsak a gyerekeknél, de a pedagógusoknál is. Podcastunkban, a HetiVálaszban erről beszélünk a szervezet két vezetőjével, Mészáros Antónia igazgatóval és Szlankó Viola gyermekvédelmi vezetővel.

Elolvasom

Az Attila-sztori semmi ahhoz képest, amit Szent István családja rejt: új kutatás az ősök nyomában [HetiVálasz 86]

A magyar történelem legfontosabb családja, az Árpád-ház titkainak nyomába ered két őstörténész új tanulmánykötete. A HetiVálasz, a Válasz Online podcastja augusztus 20. előestéjén az ősök felől vizsgálja a Szent István-kérdést: vendégünk B. Szabó János történész és Sudár Balázs turkológus, történész.

Elolvasom

A káosz felfalja a konzervatívokat – Kicsoda Tucker Carlson és miért járt neki államfői fogadtatás Magyarországon?

Az itthon is több szempontból mintának tekintett amerikai „Trump-jobboldal” azért van krízisben, mert pár év leforgása alatt pont olyan lett, mint anno baloldali ősellenfelei: kaotikus, tekintélytagadó, forradalmi – állítja egy új, nagyívű világmagyarázatban az egyik legjelentősebb konzervatív lap, a National Review. A cikk nem sokkal azelőtt jelent meg, hogy megkezdte magyarországi körútját Tucker Carlson, az USA legnézettebb jobboldali tévése.

Elolvasom

„Nem süthetjük le a szemünket, a drog itt van velünk” – vendégünk Szabó Győző és Illés Gabi [HetiVálasz 82]

Nincs gyógyult drogos. Ezt az addiktológia mondja. Én már 21 éve „szünetet” tartok – mondja műsorunkban Szabó Győző színművész. Illés Gabi producerrel együtt azért hívtuk meg, mert új filmjük, a Herendi Gábor rendezésében készült Toxikoma hamarosan a mozikba kerül. Miért van küldetéstudatuk, hogy ne csak a heroin és a kemény drogok, de minden függőség ellen küzdjenek? Miért nem jó „drogfilm” a Trainspotting? Ezekről is szó lesz podcastadásunkban, a HetiVálaszban.

Elolvasom

Kamasz volt, levelet írt a rendszer ellen, 10 hónapra ítélték: a kádárista szisztéma velejét tárja fel Varga Ágota új dokumentumfilmje

Egy oroszlányi gimnazista 1968-ban barátaival közösen levelet írt a Szabad Európa Rádiónak arról, hogy „szabad, nyugati világot” akarnak Magyarországon, és ezért fegyvereket kérnek Amerikából. A véresen komolynak nem mondható üzenetet a belügy elfogta, a 14 éves srácot letartóztatták és 10 hónap börtönre ítélték, majd felnőtt élete minden egyes fordulópontján megpróbálták tönkretenni. Erről szól Varga Ágota legújabb dokumentumfilmje, a Megbélyegzetten – 1968.

Elolvasom

Kémbotrány: nem ezért váltottunk rendszert

Az elmúlt 24 órában nagyon súlyos gyanú vetődött fel a magyar kormánnyal szemben: hogy törvénytelen titkosszolgálati eszközökkel dolgoztat saját polgáraira, vélt vagy valós politikai ellenfeleire. Ennek igazságáról kétséget kizáró módon jelenleg senki sem tud megbizonyosodni, hiszen nincsenek rá eszközök, így a kémügy menetrendszerűen fog hitvitává alakulni. És ez a legrosszabb benne.

Elolvasom

Butábbá, önveszélyessé tesz a Facebook és a Twitter, 17 tudós szerint ez az emberiség legnagyobb kihívása

A 7,8 milliárdból ma már 3,6 milliárd lelket elérő közösségi média nemcsak a véleményalkotást befolyásolja, de képes megváltoztatni emberek csoportos viselkedését is, ezáltal pedig olyan típusú veszélyforrás, amilyen még nem volt a történelemben – állítja 17 tudós az Egyesült Államok egyik legfontosabb tudományos folyóiratában. Miért több ez, mint a más sokszor látott technoszkeptikus pánik? Mit kezdjünk a békaember-hívőkkel? Miért az etikus fordulat lehet a megoldás?

Elolvasom

Ürge-Vorsatz Diána: A járványkezelést elszúrtuk, a klímaharcot nem szabad

„Egyszerre akarunk kevesebb hőhullámot, elviselhetőbb nyarakat, illetve olcsó repülést, korlátlan fogyasztást, kényelmet. A rossz hír az, hogy a kettő együtt nem megy. Vagy-vagy” – szól Ürge-Vorsatz Diána figyelmeztetése. A fizikus, klímakutató CEU-professzorként egy új testületben együttműködik Palkovics Lászlóval, és egyszerre védi a kormányzat – sok zöld által átverésnek tartott – klímatörvényét és zöld kommunikációs paneljeit, valamint a Karácsony Gergely-féle méhlegelőket és Greta Thunberget.

Elolvasom

„Nem én vagyok a névtelen cenzor” – vendégünk a Facebook magyar tényellenőre, Záborszky Ede [HetiVálasz 78]

A Facebooknak tényleg van egy „láthatatlan légiója” névtelen cenzorokból, de az nem én vagyok – mondja podcastunkban Záborszky Ede újságíró, aki tavasz óta a Facebook első és eddig egyetlen magyar tényellenőreként dolgozik egy hírügynökségen keresztül. Mi pontosan a munkája? Mik az eszközei a hamis hírek ellen? Jobban ki van-e hegyezve a fideszes, mint a Fideszt támadó álhírekre? A műsorban ezekről is szó lesz. Aki kérdez: Borbás Barna, Zsuppán András.

Elolvasom

A magyar politikai elitnek fogalma sincs, hogyan működik Kína – vendégünk Salát Gergely és Matura Tamás [HetiVálasz 77]

A ma ismert formában ezt az egyetemet a magyar adófizetőknek nem szabad kifizetni – mondja a Fudan Hungary-tervről Matura Tamás Kína-kutató, a Corvinus Egyetem oktatója. Ha mi jó kapcsolatokat akarunk a kínaiakkal, akkor Kínának érdekes termékek, erőforrások híján nem tudunk mást adni, mint politikai gesztusokat – véli Salát Gergely sinológus, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

Elolvasom

Szakács Árpád nekimegy Orbánnak: mi történik a kultúrában? [HetiVálasz 75]

Kultúrjavakról és kultúrszemétről terveztük a HetiVálasz aktuális szerkesztőségi beszélgetését, de végül az Orbán-rendszer titkának boncolgatásáig jutottunk. Hogyan fordult szembe a NER korábbi kultúrharcosa, Szakács Árpád Orbán Viktorral és a kultúrpolitikai vezetéssel? Hogyan lett a bulvárból erőforrás? Hol kell keresni a NER tartósságának titkát? Heti podcastadásunkban Ablonczy Bálint, Borbás Barna és Stumpf András beszélget.

Elolvasom

A NER világszabadalma: alpári bulvár állami pénzből

Sosem készült még akkora bulvárarzenállal a kampányra a Fidesz, mint most. A „tömegmédia-divízió” több fontos átalakításon esett át, és szűk egy évvel a választás előtt immár készen áll: a Ripost karcsúbb, de gátlástalanabb lett, irányba állt a Bors, a billegő városok (és csak azok) pedig külön ingyenes politikai bulvárlapot kaptak. A kormányzati sajtóholding világszinten is új minőséget hozott létre: az alpáribbnál alpáribb címeket nem kis részben állami pénzből gyártó bulvársajtót.

Elolvasom

Se fasiszta honvesztő, se makulátlan honmentő: új kötet segít továbblépni a Horthy-vitában [HetiVálasz 73]

A XX. század eleji Európában tábornokból lett államfők pályáját hasonlítja össze egy új könyv, melynek segítségével a Horthy Miklósról szóló viták is egészen más megvilágításba helyezhetők – erről szól podcastunk, a HetiVálasz 73. adása. Vendégünk a Honmentők / honvesztők című kötet szerzője, Romsics Ignác történész.

Elolvasom

„Én már nem akarok a városban élni” – vidéken újrakezdők paradicsoma lett a nógrádi csodafalu

Zoltán és Judit agrármérnöki diplomával a zsebben maguk mögött hagyták a várost, és jól menő ökológiai gazdaságot építettek. Ágnes és Natália az urbánus értelmiség és a startupper világ „jövőiskolájában” találkoztak, majd eldöntötték: falun kezdenek új életet és nyitnak oktatási intézményt. Mi a közös bennük? Hogy pár év különbséggel ugyanazt a nógrádi községet találták meg maguknak. Mi az alig 400 lelkes Terény titka?

Elolvasom

„Volt egy magyar állam. Múlt héten kisebb lett” – az alapítványi kiszervezés háttere [HetiVálasz 71]

Április 27-i döntésével a kétharmados parlamenti többség a magyar felsőoktatás 70 százalékát és több ezer milliárd forintnyi vagyont vett ki az állam fennhatósága alól, és szervezte ki „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba”. Mélyállam? Hatalomátmentés? Perverz privatizáció? A HetiVálaszban, a Válasz Online podcastj

Elolvasom

A Fudan nem felsőoktatási kérdés, ez eljegyzési gyűrű Kínának

A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint hamis a honi kapitalizmusra aggatott „színlelt” jelző, és igenis találunk jól működő piacokat, önszerveződést – már ha elég távol megyünk az állami kényszer és újraelosztás rendszerétől. A Válasz Online-on többször publikált közgazdász interjúnkban újrakeretezi a múlt héten magasabb fokozatba kapcsolt alapítványi vagyonkiszervezést is: szerinte Magyarországon patronázs alapú állam épül, mely akkor lesz igazán bajban, ha a nagy hatalmú „patrónus” egyszer eltűnik; akkor jöhet a kiskirályságok harca.

Elolvasom

2021 új abszurdja: az egyházi történelemtankönyv jobb és tudományosabb lett az államinál

Se „hun lobbi”, se „agymosás” – az összes elfogult várakozásra rácáfolnak a most megjelent katolikus személetű gimnáziumi tankönyvek, melyeket a világi iskolák is választhatnak szeptembertől. Elemzésünkből kiderül, hogy ettől még kompatibilitási zavarok lehetnek: a finnugor nyelvrokonság körüli vitákról, a honfoglalást kiváltó eseményekről és Szent István koronázási helyszínéről is mást mond az állami tankönyv, mint az egyházi.

Elolvasom

„A mi végső kontrollunk nem a miniszterelnök, nem a pártfőtitkár, hanem az Isten” – újrajátszottuk a nagy Mindszenty-vitát

Még a legdurvább szorításban sem szükségszerű az elvtelen kompromisszum – szól a kétszeres Mindszenty-évfordulóra készült nagyinterjúnk fő tanulsága. Magyarország utolsó hercegprímása március 29-én született, néhány hét múlva újratemetésének 30. évfordulójára emlékezik az ország, ezért a személye körüli legélesebb, egyúttal a legtöbb aktuális üzenetet hordozó vitát modelleztük páros beszélgetésben.

Elolvasom

Türk hangok, ethnofitness és Bartók szelleme: vendégünk Bolya Mátyás [HetiVálasz 65]

A Népzenei Archívumot is vezető koboz- és citeraművésszel emlékezünk Bartók Béla születésének kerek 140. évfordulójára, mely éppen podcastunk megjelenésének napjára, március 25-ére esik. Hogyan élnek a népzenészek a járvány miatti bezártságban? Van-e értelme a 12 millió forinttal frissen dotált „ethnofitness”-nek? Ezekről is szó lesz a HetiVálasz friss adásában. Műsorvezetők: Borbás Barna és Stumpf András.

Elolvasom

Még mindig történelmünk legveszedelmesebb pillanatait éljük

A mai világrend rosszul vizsgázik a járvány gazdasági kezelésében, katarzis helyett az elhasználó szisztémák jönnek vissza – figyelmeztet Lányi András filozófus. Ha az emberiség a 60-as években képes volt elkerülni a nukleáris világháborút, akkor most is képes lesz elkerülni a járvány és a természeti válság legrosszabb kimenetelét – mondja Bartus Gábor környezetgazdász.

Elolvasom

„Ha Gyurcsány Sukorója fájt, ennek sokszorosan fájnia kell” – közpénzeső és korrupció a NER-világban

Míg a közepes turisztikai vállalkozó tartalékai odalettek a COVID miatt, az állam 4-6 milliárdokért szállodákat épít a rendszerhez igen-igen közel álló, turisztikával eddig csak érintőlegesen vagy egyáltalán nem foglalkozó embereknek – summázzuk múlt heti, csúcsolvasottságú tényfeltárásunk lényegét heti podcastadásunkban.

Elolvasom

Vége a hálapénzes szülésnek, de ki törődik majd az anyákkal? Mutatjuk a megoldást

Intő jel, hogy egy alapvetően jó és régen követelt egészségügyi reformlépés, a hálapénz betiltása szabályos pánikreakciót váltott ki szülés előtt álló vagy gyereket tervező nők sokaságánál. Az ok: egy csapásra megszűnt a fogadott orvosnál szülés lehetősége is, egyúttal kiderült, mennyire nincs egységes szülészeti ellátás Magyarországon.

Elolvasom

Ha a gyógyító gyász elmarad – magyar filmtörténelmet ír Mundruczó új alkotása

A Pieces of a Woman az első angol nyelven, A-ligás színészekkel megvalósult magyar írói-rendezői teljesítmény, amely a Netflix felső kategóriás filmjei között debütál, méghozzá Martin Scorsese executive producersége mellett. A tragikusan végződő otthonszülést és a félresiklott traumafeldolgozást bemutató történet égető társadalmi kérdéseket vet fel.

Elolvasom

Se populizmus, se hibrid rendszer: bemutatjuk az „Orbán-rezsim” legújabb megfejtését

A Válasz Online megjelenés előtt ismerteti a 2010 óta tartó hatalomgyakorlás talán legátfogóbb tudományos elemzését. Körösényi András, Illés Gábor és Gyulai Attila a héten debütáló, Az Orbán-rezsim című könyve leszámol a rendszer több mítoszával: nincs orbáni „mesterterv”, a közpolitika tele van kapkodással, az unortodox gazdasági vezetés sok szempontból neoliberális és igenis van „néppel szembeni kormányzás”.

Elolvasom

Freund Tamás: Mindent visszaszerzünk

Hamarosan több, az Akadémiáról tavaly leválasztott tudományos program, köztük a nyár végén minisztériumi belenyúlás miatt botrányba fulladó OTKA is visszatér MTA-ernyő alá – mondja Freund Tamás. A júliusban a tudóstestület elnökévé választott Széchenyi-díjas neurobiológus „lépésenként haladva” a teljes elcsatolt kutatóhálózatot is visszaszerezné.

Elolvasom

A libernyákozás prosztóság – vendégünk Prőhle Gergely [HetiVálasz 41]

Mai adásunk apropóját Németország szolgáltatja: szombaton lesz éppen 30 éve, hogy az NSZK és az NDK hivatalosan is egyesült, ezzel pedig egy korszak végérvényesen lezárult az európai történelemben. Sikertörténet-e az eltelt három évtized? Mit jelent a liberális hagyomány Európában és Magyarországon? Többek között ezekről szól mai podcastadásunk, melynek vendége Prőhle Gergely

Elolvasom

„Nincs gyógyítás. Szenvedéscsökkentés van” – tabuk nélkül a jövő legsúlyosabb betegségéről, hűségről és méltóságról

A nemrég bemutatott Hűség című magyar dokumentumfilm egy idős házaspár történetén keresztül hozza megdöbbentően közel a demencia problémáját. És a kérdést: ugyanazok az emberek maradunk-e, ha már elveszítettük közös emlékeinket? Nagyinterjú Arató Géza pszichiáterrel és Szekeres Csaba dokumentumfilm-rendezővel.

Elolvasom

„Tanuljunk brüsszeli udvari kultúrát!” Vendégünk Navracsics Tibor [HetiVálasz 1×32]

Mit ad(ott) nekünk Brüsszel? EU-s kibeszélőre hívtuk Magyarország volt uniós biztosát abból az alkalomból, hogy az állam- és kormányfők péntek és kedd között lezavarták minden idők egyik legnehezebbnek ígérkező EU-s költségvetési vitáját. A HetiVálasz, a Válasz Online hetente jelentkező podcastadásának vendége Navracsics Tibor.

Elolvasom

Harc a kultuszért, avagy a szoborállító állat

Lapunk napi gyakorlatához képest rendhagyó, személyes felütésű írás következik. Kollégánk szobrászművész édesapja és gyerekkorától magával hozott érzései nyomán ír az utóbbi idők eldurvult emlékművitáiról. Következtetés: az atavisztikusnak tűnő „szobornyomor” valójában emberi lényegünkből mutat meg valamit. Nem is keveset. Esszé mítoszokról, ember és szobor konfliktusáról és a tévesen vélt változtathatatlanságról.

Elolvasom

Lezárjuk Trianont: hogyan lakjuk be a Kárpát-medencét 5 lépésben?

A következő 100 év elé programot adó írásunkkal zárul a Válasz Online Trianon-sorozata. A történelmi alternatívák, a hatalmi-nagypolitikai helyzetelemzés és a személyes emlékezet után azt nézzük meg, miért elsősorban egyéni-közösségi szinteken dől el a kárpát-medencei magyar közeljövő. Öt lépés a Trianon-sebek gyógyításáért és a szélesebb haza belakásáért.

Elolvasom

Magyar tudósok figyelmeztetnek: Még egy ilyen védekezés, és belerokkanunk, van jobb recept

Az emberiség nem rendelkezik elég idővel és erőforrással ahhoz, hogy még egy ilyen krízist védőoltásokkal és karanténnal oldjon meg; muszáj lesz a baj elé menni, és ehhez az eszköz is rendelkezésre áll. Miért életbe vágó, hogy a logikaváltást a klímaügyre is alkalmazzuk? Szathmáry Eörs evolúcióbiológust és Boda Zsolt politikatudóst kérdezzük.

Elolvasom

„Ez még mindig jégkorszak”: vendégünk Rácz Lajos klímatörténész [HetiVálasz 1×12]

A klímaváltozás-vita „megoldása”, egy környezettörténész szemével. Hogyan lett az emberiség a ciklonokhoz mérhető geológiai faktor? Miért nem létezik olyan, hogy történetileg „normális” Kárpát-medencei időjárás? Mit tanulhatunk a korábbi klímaváltozásokból? Itt a HetiVálasz, a Válasz Online hetente jelentkező podcastadása.

Elolvasom