A szerdai kormányüléssel és az azt megelőző alföldi terepbejárással a kiszáradás és a vízügy témája a politika legfelső szintjére emelkedett. Ennek látszólag ellentmond, hogy információink szerint a vízgazdálkodás ügye egyel lejjebb, helyettes államtitkári szintre kerülhet az új kormányzati struktúrában. Ugyanakkor a „vízre alapozott tájhasználat bevezetése” különleges figyelmet kaphat, és az első benyomások alapján maga a kormányfő is szorosan követi a „hidratált Alföld” ügyét.

Nem az az igazán aggasztó, hogy a szinte csapadékmentes március és április miatt szerte az országban porszáraz a talaj. Hanem ami mögötte van: az alább bemutatott számítások szerint a 2021-től mért halmozott csapadékhiány országosan elérte a 462 mm-t. Ez azt jelenti, hogy öt év alatt körülbelül egy évnyi esővel és hóval kevesebb hullott. Nem arról van tehát szó, hogy idén korábban jött az aszály, hanem hogy még a tavalyi, sőt a túlnyúló hatásokat nézve a korábbiak sem múltak el. Bár a héten némi enyhülés érkezik, több jel szerint nyárra a 2022-esnél is durvább kiszáradással kell számolni. Szó szerint létkérdéssé válik a klímaalkalmazkodás és a vízmegtartás.

Mick Jagger, Michael Jordan, Jerry Bruckheimer és Balásy Gyula között a leglényegesebb különbség, hogy míg előbbiek a saját erejük és képességeik termékei, utóbbi egy elképesztően drága politikai átverésé, amit úgy hívnak: „nemzeti nagytőke”. A Kontroll hétfő videójából világosan kiderül, hogy az ott felhalmozott hihetetlen vagyonok alapja nem is valódi tulajdonlás: a politikai rendszerváltás első szelére kártyavárként omlik össze az egész.

A tavaszi szárazság ellenére, érdemi csapadék nélkül is több helyen megjelent a felszíni víz az északi Homokhátságon, a Cegléd körüli réteken. Csoda történt? Majdnem: önkéntes és hivatásos természetvédők a vízüggyel összefogva mederküszöbökkel szórták meg a térség fő vízfolyását, a korábban mesterségesen mélyre vágott és felgyorsított Gerjét. A mintaszerű együttműködésben készült mini földgátak lassították a lefolyást, így nemcsak a folyómederben, de lokálisan a talajban is több lett a víz.

A Fidesz-hatalom emberei és magyarázói a Tisza Párt felemelkedése óta csakis arról voltak képesek beszélni, hogy minden baj kívül volt. Ukránok, Brüsszel, németek, Soros György. Három határpontot azonosítunk, melyek arra figyelmeztetnek, hogy ez nem igaz. A baj végig belül volt. A Fideszben évtizedek óta mindenre Orbán Viktor tűnt a megoldásnak, mostantól ő maga lehet a probléma.

A NER utolsó napjainak és bukásának aláfestő zenéje a kifulladásig közösen ordított „Ruszkik, haza!” lett. Ami amellett, hogy szép hagyományőrző tevékenység az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulója felé közeledve, igazi Macbeth-i sorstragédia a Fidesznek és személyesen Orbán Viktornak. A leköszönő kormányfő politikai karrierje a „Ruszkik, haza!” jelszavában fogant 37 évvel ezelőtt. Akkor az ő személyes bátorságának szimbóluma volt, 2026-ban tízezrével kiabálják ellene az utcákon.

Elkötelezett polgárság nélkül nem lenne szabad sajtó, szabad sajtó nélkül nem lett volna rendszerváltás. De a Válasz Online elmúlt nyolc évének egyenes következménye, hogy a kétharmados Fidesz-kormány alatt lefektetett elveinket a kétharmados Tisza alatt sem fogjuk feladni. Ahogy eddig, úgy ezután is csak az olvasóinknak felelünk a közjó, a nemzet és a szabadság mércéi szerint.

Ellátogattunk hazánk egyik osztalék-szívcsakrájába. Rogán-Szendrei Cecília és Sarka Katalin közös médiacége olyan profitrátával dolgozik, amilyenről a legjobb, leghatékonyabb nyugati sajtókonszernek álmodni sem mernek. Részlet a NER-akták – Az Orbán-korszak 50 legpiszkosabb ügylete című kiadványunkból.

Eddig példátlan összefogás született vízmérnökök, környezetvédők és a talajjal foglalkozó szakemberek között, hogy konszenzust mutassanak fel a Magyarország ökológiáját vészesen fenyegető kiszáradás elleni küzdelemben. A 12 pont szerint a különböző területekről érkező civil szakemberek egyetértenek abban, hogy közös „cselekvési kényszerben” vagyunk. Első lépésként évi 3 km3 víz folyamatos pótlása szükséges az Alföldön, és megkerülhetetlen a mezőgazdaság szerkezeti átalakítása és a területhasználatok megváltoztatása is. Politikai akarat nélkül egyik sem fog menni.

Egy ellenzéki képviselő fotókat közöl egy hatalom közeli személy luxusmosdójáról, mire kitör az országos botrány. Az ügyben több embert meggyanúsítanak, néhányat le is tartóztatnak, a tágabb korrupciós nyomozás minisztereket is elér. Melyik országban járunk? Ukrajnában. A vadkeleti aranyvécé-történetből idehaza a Fidesz próbált kampányfegyvert gyártani, mely aztán visszafelé is elsült. Összegezzük a tanulságokat.

A Balatontól délre egy másfél kilométeres sugarú körben mindent be lehet mutatni, amivel az országterület bő harmadát jelentő dombvidék elrontható. Egyenesre húzott és élőhelyként kicsontozott vízfolyás, eltüntetett láp és szikkadó nádas, fehéresre szántott domboldalak. „Fel kell hívnunk a közvélemény figyelmét, hogy nemcsak az Alföldön, hanem a több csapadék dacára a dombvidéken is tragédiák vannak, itt is kiszáradás fenyeget” – mondja riportunkban Gelencsér Géza agrármérnök-tájökológus. Tősgyökeres somogyiként azt is bemutatja, milyen egyszerű módszerekkel lehetne újra „élő bőrt” húzni a tájra.

Magyar Péter a Homokhátságon, egy önkéntes vízőrző csoport társaságában vállalta, hogy a Tisza kormányra kerülése esetén támogatni fogják a vízvisszatartást. Ha már az ukránozós csatazaj és más őrületek mellett némi figyelmet az ország valódi létfeltételei is kaptak a kampány fősodrában, érdemes megnézni, miért égetően aktuális téma ismét a vízmegtartás. Hiába a téli nagy havazás és a sok olvadék, az Alföld vízszintjei most is katasztrofálisak.

Az egykor kastélyt, kórházat és mintagazdaságot építő, a nyilasok és a kommunisták által is üldözött Halmy család újabb értékei kerültek vissza Magyarországra. A festményekből, fotókból és eddig nem kutatott dokumentumokból álló hagyaték talán elveszett volna a szülőhaza számára a lokálpatrióta történelemtanár nélkül, aki elszántan vetette bele magát a tragikus és fordulatos vecsési történet felgöngyölítésébe.

A csúcsra járatott ukránellenes fekete kampány új fordulópont, mert teljesen idegen bármilyen magyar reflextől vagy kihasználható történelmi tapasztalattól, amit eddig ismertünk. A túlerővel szembeni helytállás jogosságának vitatása, sőt becsületének megsemmisítése pontosan az ellenkezője annak, amiről a zsigeri történelmi gondolkodásunk és a magyar irodalmi hősképek szólnak. Hogy ennek milyen szavazatszámbeli eredménye lesz, nem tudhatjuk. De a következmény, amivel a most zajló „lélekformálás” jár, súlyosabb lehet bármilyen választási eredménynél.

Genetikai bizonyítékok árulkodnak a 10. századi magyarok egy részének uráli eredetéről, megvannak „Julianus barát magyarjai”, igazolták a nyugati és a keleti hunok rokonságát – csak néhány érdekesség őstörténeti podcastunkból. A legfrissebb tudományos fejleményeket beszéljük át Szécsényi-Nagy Anna archeogenetikussal, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet igazgatójával és Türk Attila régésszel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglaláskori Régészeti Tanszékének vezetőjével.