Mindössze öt nappal a választás előtt a magyar közélet egyik leghangosabb vitája arról szól, hogy Magyarország szállítson-e fegyvert az ostromlott Ukrajnába, illetve hogy azonnal le kell-e állítani az Oroszországból származó energiahordozók importját. Érdemes ezekkel kapcsolatban néhány tényt rögzíteni.
Bővebben >>>Elképesztő vagyonfelhalmozási hajrát bonyolít a választások előtti utolsó hetekben Tiborcz István. A 2013-ig Simicska Lajos árnyékában, majd átláthatatlan cégek rejtekében működő vállalkozó bő négy éve építi önálló üzleti karakterét és a BDPST-márkát. Nemrég még eseményszámba ment, hogy megvett egy-egy régi házat, szállodának való ingatlant, a minap viszont már bankpiaci szereplővé avanzsált a NER-elitet és Gattyán Györgyöt kiszolgáló Gránit bekebelezésével – frissen szerzett alapkezelője pedig 460 milliárd (!) forintnyi befektetést menedzsel.
Bővebben >>>Aszódi Attila szerint a háború miatt át kell gondolni az Oroszországgal folytatott nukleáris együttműködést, de Finnországgal ellentétben nekünk nem kell azonnal leállítanunk a beruházást. Interjú.
Bővebben >>>„Fáj az egész: fáj a maradék budapesti presztízs elégetése és fáj az, ami Beregsurányon túl következhet. Százezernyi kárpátaljai nemzettársunk napról napra imára kulcsolt kézzel figyeli, mikor csattan rajtuk az ostor a budapesti pávatánc és felkorbácsolt ukrán nacionalizmus miatt.” Vélemény.
Bővebben >>>Megütközést keltett Kirill moszkvai pátriárka, amikor az ukrajnai orosz invázió elindulása után a háború metafizikai jelentőségéről értekezett. Vajon miért támogatja az orosz ortodox egyház a tömérdek szenvedéssel járó harcokat? Nem pusztán arról van szó, hogy az orosz állam és egyház élén álló két volt KGB-s taktikai szövetséget kötött. (Putyinhoz hasonlóan Kirill is a szovjet titkosrendőrség embere volt.) Ukrajna nélkül nem létezik a Moszkva által dominált „orosz világ”, s az önálló ukrán ortodox egyház megszületése a Kreml és Kirill számára is vörös posztó volt. Nagykép.
Bővebben >>>Félrefordításnak is szerepe volt abban, hogy nem értettük jól az Aranybullát és II. András király politikáját – mondja podcastunkban Zsoldos Attila történész. Miért nem az ellenállás szimbóluma volt II. András király korában a dekrétum, és hogyan lett az a korai újkortól kezdve? Miért téved, aki a Bánk bán alapján akarja megérteni a korszakot? Teszetosza lúzer volt II. András, vagy inkább a középkor első populistája?
Bővebben >>>„A döntéshozók lényegében kivették a sztrájkot, mint nyomásgyakorlási eszközt a pedagógusok kezéből. Utolsó lehetőségként maradt a polgári engedetlenség. Pontosabban van még egy. A legutolsó…”
Bővebben >>>Magyarországra ért a francia irodalmi szenzáció, a Nobel-díjas író és az ünnepelt színésznő, Maria Casarès levelezése. Kizárólag ínyenceknek!
Bővebben >>>Hét éve az ő arcával indult a kormánypárti hírcsatornává fazonírozott M1. Most, március elején „Ruszkik, haza!”-feliratra cserélte a profilképét, a határra ment, s azóta folyamatosan menekülteket fogad be a házába. A Válasz Online felkereste Borsa Miklóst, hogy megkérdezzük, mi lelte. Az egykori tévés mesélt határmenti csalókról, szobából kihallatszó sírásról, na meg a propagandáról, amelynek szerinte döntő szerepe van abban, hogyan viselkednek az emberek ilyen helyzetben. Azt sem titkolja, ő mire nem büszke köztévés időszakából, de pálcát nem tör mások felett. „Olyanok voltunk, mint a békák. Ha forró vízbe dobtak volna, lehet, hogy rögtön kiugrunk. Csakhogy lassan főztek meg minket.” Interjú.
Bővebben >>>Őstörténeti és genetikai vadhajtások nélkül, felbecsülhetetlen értékű műtárgyakkal, de több amatőr bakival és hiányzó történetekkel nyitott meg pénteken az eredeti szakmai csapattól a finish előtt három hónappal „einstandolt” székesfehérvári kiállítás, melynek botrányát elsőként a Válasz Online írta meg. Kritika a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című tárlatról.
Bővebben >>>Még véletlenül sem a putyini utat ajánlotta külpolitikusaink figyelmébe a magyar nemzetépítésről szólva – állítja Homoki Pál. Vendégszerzőnk válaszában reagál a Válasz Online-on megjelent cikkét ért bírálatokra, Georg Paul Heftyére csakúgy, mint Majoros Péter és Szabó Zsolt közös írására. Vitazáró.
Bővebben >>>Három éj egy átmeneti szálláson légiriadókkal, erőszakoló csecsenekről mesélő menekült a lvivi pályaudvaron, katonatemetés és félkatonai szerelésbe bújt kárpátaljai kormányzó. Munkatársunk öt napra visszatért a háborús Ukrajnába. Riport.
Bővebben >>>A civil pénzek szétosztásának gyakorlata még a NER-ben is hivatali hatalommal való visszaélésnek, befolyással üzérkedésnek számít. Megmutatjuk, miért.
Bővebben >>>Németország sokkterápián megy keresztül, a nyugati politikusok a saját szent teheneiket vágják le az orosz szankciók érdekében – mondja podcastunk, a HetiVálasz friss adásában Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. A „környezetvédelem vs. biztonság” meccset megnyerte az utóbbi, az energiafüggetlenségről nincs értelme beszélni, csak ha meg is csináljuk, a kulturális szankcionálás pedig visszafelé sülhet el. Műsorvezetők: Ablonczy Bálint, Borbás Barna.
Bővebben >>>Háromezer nagyszerű fénykép került fel a FŐMTERV vállalat archívumából a Fortepan oldalára. A főváros saját házi tervezőcégének fotósa, Domonkos Endre negyven évig járta az átépülő Budapestet, ott volt minden fontosabb építkezésen, de mellesleg megörökített rengeteg olyasmit is, ami ma már kordokumentum: árvízi védekezést, félmeztelenül, mezítláb dolgozó vidéki munkásokat, neonokat és strandokat. A 20. század második felének egyik legizgalmasabb városfotós hagyatéka vált legalább részben hozzáférhetővé.
Bővebben >>>
