Történeti szenzáció Zsindely Ferenc, a Horthy-korszak egyik szürke eminenciásának eddig ismeretlen naplója. Szekér Nóra történészt kérdezzük a mából nézve szinte érthetetlen életútról: hogyan lehet valaki egyszerre németbarát, antibolsevik és antiszemita, illetve életét kockáztató embermentő és illegális kommunisták bújtatója?
Bővebben >>>Pénteken közöltük az érintett szakértők által közösen kiadott levelet, hétfő délelőtt pedig eljutott szerkesztőségünkbe a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya által elfogadott friss nyilatkozat. A közlésnek természetesen ismét helyt adunk.
Bővebben >>>Az ügyben érintett tudósok péntek este küldték meg szerkesztőségünknek az alábbi, a döntéshozóknak szóló közös közleményt, melyet a sajtóban Válasz Online mellett csak a Demokrata kapott meg. A közlésnek természetesen azonnal helyt adunk.
Bővebben >>>Hosszú évek kálváriája után elkészült az egyedülálló történelmi dokumentumfilm a mecseki láthatatlanok nevű 1956-os fegyveres gerillacsoport hihetetlen sztorijából. A film budapesti bemutatója a Válasz Online rendezvényén volt, a Toldi Moziban. A premier előtt a készítőkkel, Sashegyi Zsófia újságíróval és Cs. Nagy Sándor rendezővel beszélgetett Borbás Barna.
Bővebben >>>Ezek a tudósok áldozatot mutattak be a tudomány és a tisztesség oltárán – személyes áldozatot.
Bővebben >>>Decemberben Kásler Miklós miniszter indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmentette az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített, a tervek szerint márciusban nyíló nagyszabású nemzetközi kiállítás kurátorait, és a teljes szakmai irányítást a Magyarságkutató Intézet kezébe helyezte – értesült a Válasz Online. A váratlan lépés láttán karácsony és újév között több mint tizenkét történész, régész és levéltáros szakította meg az együttműködést az 506 millió forintból megvalósuló, egy-egy látványosságot többek között a szentpétervári Ermitázsból és a Vatikánból kölcsönző tárlattal.
Bővebben >>>Pontosan 110 évvel ezelőtt tényleg különös volt a szilveszter, és még az újév is. Százak és ezrek álldogáltak az utcán, nagy lapok szerkesztőségei előtt egy-egy táviratra várva, majd amikor a várt hír megérkezett, kitört a spontán népünnepély, tömeg énekelt az utcán, leállt a körút. 1911-12 fordulóján történetének első nagy nyugati turnéját járta a Fradi labdarúgó-csapata, és a németországi és angliai győzelmes meccsek valóságos lavinát indítottak, összmagyar érzést és világháborús előérzetet is felszínre hozva.
Bővebben >>>Sándor Móric, a legendás Ördöglovas bajnai kastélya az egyik legszebb ház, ami Magyarországon valaha épült. Soha nem volt látogatható, és a 20. század második felében a teljes pusztulás szélére jutott, de mindig volt pár ember, aki egészen reménytelen helyzetben is tenni próbált a megmentéséért. Nekik köszönhető, hogy végül volt mit helyreállítani, és most megnyithatta a kapuit.
Bővebben >>>Jaruzelski tábornok bejelentése még a kommunista Lengyelország törvényei szerint is illegális volt. Mi történt pontosan 1981 végétől Lengyelországban? Hogy lett az ottani ellenállás a magyar ellenzék számára is minta? Az évfordulón Mitrovits Miklós történész írását közöljük.
Bővebben >>>Magyarország nyugati megítélése rég volt ilyen rossz, és a történelmi tapasztalatok szerint ez nagyon-nagyon veszélyes állapot, mondja a Magyarország és a nyugati sajtó viszonyáról Hermann Róbert történész. Nagyinterjú Kossuth amerikai népszerűségétől Szapolyain át Szakács Árpádig.
Bővebben >>>Megvan a tihanyi 2-es számú ládában talált csontok szénizotópos vizsgálatainak eredménye: egymástól függetlenül három labor is a 11. századra datálta a maradványokat. A tihanyi altemplom kutatásáról korábban részletesen beszámoltunk a Válasz Online-on, és a nekünk nyilatkozó szakemberek már akkor előrevetítették, hogy a régészeti és a történeti adatokkal egybevetve levonható lesz az a következtetés, hogy a csontok az apátságot alapító I. András királyhoz és közvetlen családtagjaihoz tartozhattak.
Bővebben >>>Századik adásához érkezik podcastunk, a HetiVálasz! A műsor vendége ezúttal Bartha Ákos történész, akinek új könyve ledönti a második világháborús budapesti ellenállás számos tabuját és mítoszát. Magyar antináci mozgalmak ugyanis léteztek, és legalább akkora súllyal vettek részt bennük fajvédők, legitimisták és arisztokraták, mint az élcsapatként emlegetett vörös partizánok. Sőt.
Bővebben >>>80. születésnapját ünnepli Jeszenszky Géza történész, az Antall-kormány külügyminisztere, podcastunkban ezért életútinterjúra kerestük fel – bölcsőtől a NER-ig.
Bővebben >>>Van már tudományos alapú, sőt nemzetközi színvonalú magyar „kísérleti régészet”, amely képes a honfoglalás- és Árpád-kori életmód alapjainak rekonstruálására. A magukat – kissé nyakatekerten – történelmi újrajátszóknak nevező csapatok első seregszemléjével a járvány miatt dokumentumfilm formájában találkozhat a szélesebb közönség.
Bővebben >>>A társadalom szemeteként kezelték, elkülönítették, ellenségként tekintett rá a rendszer, pedig soha nem követett el semmit ellene. Sőt. Később egy elhárító tisztnek köszönhetően a kormányőrség tagja lett, ő szállította például idősebb George Bush-t 1989-ben. Bár ‘56-ban 9 éves kisfiú volt csupán, Schwebler Károlyt utána évekig kollektív bűnösként kezelték a rokonai miatt.
Bővebben >>>
