Szokolay Zoltán költő, MDF-politikus fia, Szokolay Domokos történész már a 2000-es évek elején tudomást szerzett apja állambiztonsági múltjáról. Mivel október 22-én az interneten elérhetővé teszik többek között az ügynökök nyilvántartására szolgáló dokumentumokat (a híres-hírhedt hatos kartonokat), magyar családok tízezrei szembesülnek majd felmenőjük érintettségével. A Válasz Online-nak a történész most arról mesél, miként lehet megbirkózni a traumával, van-e még értelme „igazságtételt” emlegetni és indokolt-e egyes Kádár-kori iratok titkosságának fenntartása.
Bővebben >>>A latin-amerikai ország eredménytelen alkotmányozási kísérletének fő tanulsága, hogy egy szélsőségesen megosztott társadalomban és politikai kultúrában, ahol a korábbi traumák, a bizalomvesztés és a hatalom elhiteltelenedése miatt a jog eleve nem tud a társadalmi kohézió hatékony kerete lenni, egy új alkotmány kudarcra van ítélve. Ismerős helyzetleírás? Fröhlich Johanna alkotmányjogász hozzászólása a Válasz Online alkotmányozási vitájához.
Bővebben >>>Miért kell saját pénzükön megvenniük a restaurátoroknak az anyagokat, ha bekerül egy különlegesebb lelet a múzeumba? Hogy állhatnak évek óta bezárt múzeumok fontos vidéki városokban? Meddig lehet építeni a megalázóan alacsony bérekért dolgozó szakemberek elhivatottságára? Miközben mindenki az országos nagy múzeumok helyzetére figyel, Zsámbéki Anna egy kevésbé szem előtt lévő területre hívja fel a figyelmet, ahol a bajok talán még súlyosabbak: a városi múzeumok helyzetére. A vidéki kultúra tartópillérei átvészelték az elmúlt éveket, de a fennmaradásukhoz mielőbb gyökeres kultúrpolitikai változásokra lenne szükség.
Bővebben >>>Az elszámoltatás igénye elemi erővel merül fel az újabb rendszerváltó fordulat nyomán, de ennek a jogállam keretei között kell maradnia. Még akkor is, ha e keretek szűkebbek annál, mint amire most sokan vágynak, bízva a „kövér ítélet” lehetőségében. A jogállamot azonban nem lehet jogállam ellenében megvalósítani, és a jogállami normákat nem szabad az igazságosság nevében felfüggeszteni. Landi Balázs jogász, egyetemi docens, Sólyom László volt közvetlen munkatársa hozzászólása az elszámoltatás jogi eszközeiről szóló vitához.
Bővebben >>>Alkotmányozásról csak akkor lehet szó, ha a társadalom már megnyugodott, fellélegzett, és újra képes szolidáris, toleráns közösségként gondolkodni önmagáról. Erre a megosztott, traumatizált, épp magához térő nemzet még nem áll készen, de idővel szükség lesz rá. Addig is elfogadhatóvá lehet tenni a hatályos alaptörvényt a leginkább problémás passzusok törlésével, állítja vendégszerzőnk, Chronowski Nóra alkotmányjogász. És nemcsak általánosságban tesz javaslatot, hanem konkrétan meg is mutatja, hogy első lépésként mit kellene a szövegből kigyomlálni.
Bővebben >>>Ahhoz, hogy a jogállamiság helyreállhasson, hitelteleníteni kell azt az egyoldalú törvényességkultuszt, amely jelenleg a törvényhozói és jogalkalmazó mentalitást bénítja, és amely csak a status quot, a csalárdság hagyatékát védi – írja Sajó András lapunknak küldött vendégcikkében. A jogtudós, aki 2008 és 2017 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája (2015-től pedig elnökhelyettese is) volt, úgy érvel: a pőre, lebutított törvényességhez ragaszkodó jogászok a bitorlók törvényi pozitivizmusát követik. Magyarán: a jogállamiság védelme és újbóli megteremtése igenis indokolhat kreatív megoldásokat, a csalárdul szerzett vagyonokba nem kell belenyugodnunk csak azért, mert megszerzésük pro forma törvényes volt. Erkölcs is van a világon, ráadásul az a jog számára is értelmezhető.
Bővebben >>>Döbbenetes tapasztalat – mondja Pintér Béla arról, hogy április 12-én hatalmasat ugrott a történelem kereke, s a nézők máris úgy hahotáznak a darabjaiban megmutatott NER-en, ahogy A tanún szoktunk nevetni. A művész elismeri, hogy az aktualitásokkal teletűzdelt darabokon itt-ott változtatnia kell a NER bukása után, s a Válasz Online-nak nagyon plasztikusan írja le Vidnyánszky Attilával való kapcsolatát is. De mi lesz most vele, hogy vége a Fidesz rendszerének? Téma nélkül marad?
Bővebben >>>A politikai rendszerváltás után most rendszerváltásnak kell jönnie az építésben: meg kell fogalmazni, milyen egy pluralista, demokratikus társadalom építészete. Ez 1989 után elmaradt, most azonban nem spórolható meg többé, szögezi le nagylélegzetű véleménycikkében Bojár Iván András építészkritikus.
Bővebben >>>Nem mindig értjük, amit a Telex és a Partizán tesz. Talán észre sem veszik, de ők maguk oszlatják illúzióvá a rendszerváltás vasárnap éjjel még kirobbanóan egyértelmű valóságát. Erre játszik épp Orbán Viktor is. Laptársaink persze tegyék a dolgukat úgy, ahogy jónak látják. Mi viszont nem fogunk ahhoz asszisztálni, hogy a tettesek, az elkövetők, akik eddig ki akartak minket tiltani a hazánkból, akik eddig kiirtandó poloskaként beszéltek rólunk, akik idegen ügynöknek hazudtak minket, a mi kis kitinpáncélunkon másszanak vissza a komolyan vehető emberek sorába.
Bővebben >>>Mi történt valójában a választások előtt: módszertani vita vagy tudatos félrevezetés? A Heti Válaszban Benyó Rita Hann Endrével (Medián) és Róna Dániellel (21 Kutatóközpont) beszélget arról, hogyan tévedtek ekkorát a kormánypárti kutatók, és mit mond el a Fidesz állapotáról az, hogy már nem is akarta érteni a saját táborán kívüli világot. Elmondják, miért jött ki jól a Mi Hazánk a vasárnapi eredményből, és kiderül, hogy Mráz Ágoston Sámuel egyiküket sem hívta fel. Illetve: mostantól ők a „kormánypárti elemzők”?
Bővebben >>>Most valódi rendszerváltás jöhet, nem csak az elitek paktuma – mondja László Róbert. Bódi Mátyás pedig arról beszél, hogy ez most először valódi, tömegbázisú rendszerváltás lehet, a vasárnapi utcai karnevál ezért önmagán túlmutató közösségi élményt ad egy egész generációnak. A Választás ’26 Benyó Ritával adásában beszéltünk arról is, hogy a Fidesz elindult-e az MSZP-sedés útján? Magyar Péter és a Tisza mennyi türelmi időt kaphat? És melyek a legfontosabb intézkedések, amelyeket azonnal meg kell lépnie a Tisza-kormánynak?
Bővebben >>>Harminchat éven belül a harmadik rendszerváltásának fut neki Magyarország. Gyorsan váltottunk diktatúráról demokráciára, aztán leplezetten, fokozatosan, de hátat fordítottunk neki. A vasárnapi választás talán az utolsó pillanatban adta meg az esélyt, hogy nekiveselkedjünk még egyszer, hogy normálisan éljünk.
Bővebben >>>Szerkesztőségünk úgy választotta ki a Nemzet a hátizsákban: Titkos erdélyi segítőakciók a Kádár-rendszerben című kiadványunk címlapfotóját a Fortepanról, hogy nem tudta: ki szerepel az 1989-ben készült fényképen. A bookazine megjelenése után jelentkezett a felvételt készítő Tamási Miklós, a Fortepan alapítója és vezetője, akiről kiderült: maga is csempészett segítséget a forradalom előtt Romániába. Elmesélte a fotó történetét, amely dióhéjban összefoglalja az annus mirabilis-nek, azaz a csodák esztendejének nevezett 1989-et. Oknyomozás Erdéllyel, Lengyelországgal és egy szovjet gyalogsági hátizsákkal.
Bővebben >>>Utoljára 2018-ban volt képes egy ellenzéki párt 106 jelöltet bemutatni a választás előtt, a Tisza most 314-et tudott. Ez mutatja, hogy a Tiszának már van beágyazottsága, és mer kockázatot vállalni a demokratikus legitimációért. A játékszabályok azonban nem tiszták, és aggasztó, amit a Fidesz eddig ebben a kampányban bemutatott. Ezek a kínos ügyek egy állatkertes közleményben sűrűsödtek össze.
Bővebben >>>Lányi András kezdeményezésére a hét elejétől rendszeres vitaestek sorozata indult a Kossuth Klubban szakértők részvételével, a cél pedig nem más, mint hogy kikristályosodjon az újabb rendszerváltás forgatókönyve, s jövőre meg is jelenjen egy kötet formájában. A Felforgatókönyv készítésének folyamatáról kérdeztük eheti podcastadásunkban az író-ökofilozófus ötletgazdát, valamint Fleck Zoltánt, aki a kezdeményezés jogi munkacsoportjában aktivizálta magát. Miért lesz ez több értelmiségi önképzőkörnél? Miért tartják forradalminak a helyzetet? Miért nincs igaza Magyar Péternek Fleck szerint abban, hogy a választási rendszer kérdése nem fontos? Stumpf András kérdez.
Bővebben >>>„Orbán Viktor részéről jó dramaturgiai érzékre vall, amikor a saját bukása előestéjén ad még egy esélyt a környezetvédőknek, hogy némi szerephez jussanak egy ígéreteit meghazudtoló, nemzeti érdekeinket eláruló kormány eltávolítása körül. Azon leszünk, hogy éljünk ezzel a lehetőséggel.”
Bővebben >>>Pontosan tizenöt éve, 2010. április 25-én szerzett alkotmányozó többséget a Fidesz. Azóta teljesen átalakította Magyarországot. Orbán Viktor rendszerváltása nyomán a nyolcvanas évek reformkommunistáinak koncepcióját idéző világ szerveződött, ahol az állampárt teljhatalma megkérdőjelezhetetlen, miközben nyomokban pluralizmust tartalmaz. Napjaink fő kérdése hasonlít az ellenzékiek 1989 eleji szorongásához: vajon átadnák a hatalmat, csak mert a nép úgy dönt, […]
Bővebben >>>
