Ha nincs elég természettudományos tanár, nem biztos, hogy legközelebb lesz az országban olyan tudáscentrum, ami egy járvány idején képes a szükséges gyógyszerek gyártására – hangzik el a figyelmeztetés hármas interjúnkban.
Bővebben >>>„Vállalkozók tömegével együtt vallom, hogy a jól képzett munkaerő sokkal többet segít az üzletben, mint a 15 százalék helyett 9 százalékos nyereségadó” – írja lapunknak a vállalkozó.
Bővebben >>>A döntéshozók által kijelölt út vakvágány, mert a pedagógust és a diákot is biodíszletként kezeli. Bakonyi Gergely középiskolai tanár irodalomtörténész hozzászólása a Válasz Online-on folyó, tanításról szóló vitához.
Bővebben >>>Az Állami Számvevőszék kutatói nem állították, hogy kevesebb nő kellene a felsőoktatásba. Hanem a kormány által annyira utált genderkutatást végeztek oktatási témában. Csakhogy ezt nem magyarázhatták el, mert saját elnökük tiltotta meg, hogy nyilatkozzanak.
Bővebben >>>Ha maguk a magyartanárok is elkezdenek úgy tekinteni a szaktárgyukra, mint a nagymamától örökölt csendéletre, amely ugyan nem illik a minimalista nappaliba, de a tisztesség úgy kívánja, hogy megtartsuk, az nem több annál, mint feltenni a kezünket, s elismerni létezésünk értelmetlenségét – véli gimnáziumi tanár vendégszerzőnk, Polyák-Pásztor Diána, aki a közoktatásról és humán műveltségről hasábjainkon kibontakozott vitához szól hozzá.
Bővebben >>>Az elmúlt öt évben nagyjából megfeleződött a potenciális matematikaszakos pedagógusok létszáma. A gimnáziumokban már súlyos tanárhiány mutatkozik, ráadásul sokan elhagyják a pályát. Hogy állunk az utánpótlással? Miért volt sokkoló látni a csütörtökön nyilvánosságra hozott ponthatárokat? Interjú Keleti Tamással, az ELTE matematikatanár-képzés szakfelelősével.
Bővebben >>>Ezrek kerültek bajba amiatt, hogy az állam Magyarország legnagyobb kényszerkatáztatója: több ezer bújtatott állami foglalkoztatottat alkalmazhatnak katás vállalkozóként. Tanárok, orvosok, nővérek, gyógytornászok, dietetikusok tömegei kényszerülnek váltani azért, mert az állam eddig maga is a katát használta olcsó bérezésre – főként a részmunkaidős és túlórás foglalkoztatottak számára. Három területen – az oktatás, a szociális ellátás és az egészségügy terén – mutatjuk be, milyen hatásokkal járhat, amikor az állam nem mondja ki, hogy adót emel, hanem csalót kiált. Önmagára is.
Bővebben >>>Igenis be kell vetni új módszereket és akár el is kell engedni ókori szövegeket cserébe azért, hogy a diákok olvassanak és gondolkodjanak, az előrehozott érettségi műfajával nincs gond, az érettségi pedig úgy látszik, korrektebben zajlik egy átlagos gimnáziumban, mint az elit egyházi intézményekben – Nényei Pál nagy port kavart írására válaszol Horváthné Vass Ildikó.
Bővebben >>>A magyar iskolarendszer jelen állapotában semmit sem tud kezdeni a klasszikus tanár-diák viszony felborulásával, a köznevetségbe fulladt középszintű érettségivel, az iskolai koncentrált mentális és fizikai jelenlét válságával, ezért megújulása elkerülhetetlen – írja a Válasz Online-nak küldött esszéjében Nényei Pál. A gimnáziumi magyartanár szerint a megalázó pedagógusi fizetés az oktatásügy igen súlyos krízisének egyik tünete csupán, és már ma is olyanok az állapotok, hogy Magyarországra elég lenne tíz gimnázium. Az egész országban.
Bővebben >>>A régi-új kormány megalakulása nem hozott érdemi változást a közoktatás helyzetében, a kormányzati kijelentések továbbra is a társadalmi vélemények tükörképének foghatók fel. Pedig a társadalom támogatása nélkül nem lesz változás, anélkül a sztrájk sem hatékony eszköz. Miklós György, a Szülői Hang Közösség társalapítójának írása.
Bővebben >>>„Nem nyertük meg a tömeget. Ezért nem sikerült változást elérnünk a minket érintő problémákkal kapcsolatban” – írja lapunknak küldött felhívásában Lakatos Máté történelemtanár. Vendégszerzőnk ezért megfogalmazta azokat a hívószavakat és főbb gondolatokat, amelyek segítségével megszerveződhet a tömeges szolidaritás a pedagógusok ügye mellett.
Bővebben >>>„A döntéshozók lényegében kivették a sztrájkot, mint nyomásgyakorlási eszközt a pedagógusok kezéből. Utolsó lehetőségként maradt a polgári engedetlenség. Pontosabban van még egy. A legutolsó…”
Bővebben >>>Hiába lehet elvárás a szent engedelmesség, több száz egyházi iskolai tanár is részt vesz a pedagógusok tiltakozó akciójában. Pedig a közvélemény úgy tudja, ott magasabbak a bérek, jobbak a körülmények. Ez azonban mítosz.
Bővebben >>>„Tényleg drámai a helyzet, akad olyan város, ahol kiürült a természettudományos tanárképzés” – mondja a Válasz Online-nak Weiszburg Tamás, az ELTE TTK tanára, a Z-szakok létrehozásának egyik motorja. Ugyanakkor szerinte most kegyelmi pillanatban vannak, mert „pártállástól, pozíciótól, hangulattól függetlenül” mindenki elfogadja, hogy lépni kellett, és igazi esély kínálkozik, hogy több és jobb tanárt képezzenek. Csak az alacsony bér a baj? Hogy jutottunk el a szövegértési bajokkal küzdő egyetemistákig? Milyen megoldást ajánl a Z-szak? Interjú.
Bővebben >>>Vendégeink: Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom és Miklós Györgyöt, a Szülői Hang Közösség képviselője.
Bővebben >>>
