Mára egyáltalán nem evidens, hogy a diák az ismereteit a hagyományos edukációs csatornákon szerzi, mondjuk, az iskolában tanul meg angolul. A tudáshoz egyre többféle módon, órai kereteken kívül is hozzá lehet jutni, és ez a jelenség megkérdőjelezi az iskola hagyományos társadalmi szerepét. Akármennyire is szeretünk a nyugati országokkal példálózni, a bérezés mindenhol alacsony tényleges megbecsültségre utal. Sarnyai Benedek, az ELTE survey statisztika és adatanalitika mesterszakos hallgatójának hozzászólása az oktatásról szóló vitához.
Bővebben >>>„A csúnya szavaknak van esztétikai funkciójuk, kifejezi általuk a fiatal, hogy rendkívül dühös. De egyébként kikért is dühös? A tanárokért!” – mondja a Válasz Online-nak a dékán. Aki nem mellesleg az egyházatyák kutatója, korábban a pécsi egyházmegye kommunikációs főnöke is volt. Miért hibás még teológiailag is a nyilatkozat, amelyet az egyházi vezetők tavaly aláírtak? Miért lenne viszont dolguk a megszólalás most, a tanárok ügyében? Interjú.
Bővebben >>>A gyermekekkel évi több mint ezer, óvodások esetében akár több mint kétezer órát töltő pedagógusok helyzetének rendezése nélkül a családtámogatási rendszer sem lehet igazi siker – írja Szőnyi Gergely. A középiskolai tanár, mentálhigiénés szakember a Nényei Pál által kezdett oktatásügyi véleménysorozathoz kapcsolódva kifejti, a bérrendezésen túl mi mindent kellene még tenni azért, hogy gyermekeinkből az iskola segítségével „lelkileg egészséges, alkotni képes, kreatív” felnőttek váljanak.
Bővebben >>>Új fázisába ért a „tanárlázadás” ma reggel: létrejött a Tanárok a tanárokért szolidaritási csoport, amelynek mintegy 300 tagja elhatározta, hogy az összefogásban részt vevő kollégákat, intézményeket ért bármely súlyos retorzióra azonnali munkabeszüntetéssel válaszol. Az összes tag, egyszerre. Kilétük nem nyilvános, így azt sem tudhatjuk, vendégszerzőnk a csoport tagja-e. Horváthné Vass Ildikó személyes sorai azonban így is, úgy is remekül világítják meg, mi megy végbe a tanárokban ezekben a hetekben. Az írás műfaja? Leginkább vallomás.
Bővebben >>>A modern kapitalista rendszer radikálisan megváltoztatta a tudáshoz való viszonyunkat, a klasszikus tudásfogalom érvénytelenné vált. Gulyás Ábel hozzászólása az oktatásról szóló vitához.
Bővebben >>>Azt még a teljes gőzzel üzemelő Rogán-művek sem tudja elhitetni, hogy az iskola felesleges, hogy tanár nem kell. Még a Fidesz törzsszavazóival sem. Hacsak nem jön Gyurcsány Ferenc… Persze jön. De nem baj. Nem kell törődni vele. Vélemény.
Bővebben >>>Rendszeres szerzőnk szerint a megoldás rég nem oktatási-politikai kérdés, mert Magyarországon újjáépült a szocializmus tudásellenes társadalomszerkezete. Vélemény.
Bővebben >>>A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium matematika-kémia szakos tanárát múlt pénteken rúgta ki az illetékes tankerület, amiért – a kiüresített sztrájk helyett – polgári engedetlenséggel hívta fel a figyelmet a közoktatás tarthatatlan állapotaira. Megbánta-e, amit tett? Vajon miért most rúgták ki őket, és mit érzett a szerdai élőlánc-tüntetésen?
Bővebben >>>Ha nincs elég természettudományos tanár, nem biztos, hogy legközelebb lesz az országban olyan tudáscentrum, ami egy járvány idején képes a szükséges gyógyszerek gyártására – hangzik el a figyelmeztetés hármas interjúnkban.
Bővebben >>>„Vállalkozók tömegével együtt vallom, hogy a jól képzett munkaerő sokkal többet segít az üzletben, mint a 15 százalék helyett 9 százalékos nyereségadó” – írja lapunknak a vállalkozó.
Bővebben >>>A döntéshozók által kijelölt út vakvágány, mert a pedagógust és a diákot is biodíszletként kezeli. Bakonyi Gergely középiskolai tanár irodalomtörténész hozzászólása a Válasz Online-on folyó, tanításról szóló vitához.
Bővebben >>>Az Állami Számvevőszék kutatói nem állították, hogy kevesebb nő kellene a felsőoktatásba. Hanem a kormány által annyira utált genderkutatást végeztek oktatási témában. Csakhogy ezt nem magyarázhatták el, mert saját elnökük tiltotta meg, hogy nyilatkozzanak.
Bővebben >>>Ha maguk a magyartanárok is elkezdenek úgy tekinteni a szaktárgyukra, mint a nagymamától örökölt csendéletre, amely ugyan nem illik a minimalista nappaliba, de a tisztesség úgy kívánja, hogy megtartsuk, az nem több annál, mint feltenni a kezünket, s elismerni létezésünk értelmetlenségét – véli gimnáziumi tanár vendégszerzőnk, Polyák-Pásztor Diána, aki a közoktatásról és humán műveltségről hasábjainkon kibontakozott vitához szól hozzá.
Bővebben >>>Az elmúlt öt évben nagyjából megfeleződött a potenciális matematikaszakos pedagógusok létszáma. A gimnáziumokban már súlyos tanárhiány mutatkozik, ráadásul sokan elhagyják a pályát. Hogy állunk az utánpótlással? Miért volt sokkoló látni a csütörtökön nyilvánosságra hozott ponthatárokat? Interjú Keleti Tamással, az ELTE matematikatanár-képzés szakfelelősével.
Bővebben >>>Ezrek kerültek bajba amiatt, hogy az állam Magyarország legnagyobb kényszerkatáztatója: több ezer bújtatott állami foglalkoztatottat alkalmazhatnak katás vállalkozóként. Tanárok, orvosok, nővérek, gyógytornászok, dietetikusok tömegei kényszerülnek váltani azért, mert az állam eddig maga is a katát használta olcsó bérezésre – főként a részmunkaidős és túlórás foglalkoztatottak számára. Három területen – az oktatás, a szociális ellátás és az egészségügy terén – mutatjuk be, milyen hatásokkal járhat, amikor az állam nem mondja ki, hogy adót emel, hanem csalót kiált. Önmagára is.
Bővebben >>>
