Igenis be kell vetni új módszereket és akár el is kell engedni ókori szövegeket cserébe azért, hogy a diákok olvassanak és gondolkodjanak, az előrehozott érettségi műfajával nincs gond, az érettségi pedig úgy látszik, korrektebben zajlik egy átlagos gimnáziumban, mint az elit egyházi intézményekben – Nényei Pál nagy port kavart írására válaszol Horváthné Vass Ildikó.
Bővebben >>>A magyar iskolarendszer jelen állapotában semmit sem tud kezdeni a klasszikus tanár-diák viszony felborulásával, a köznevetségbe fulladt középszintű érettségivel, az iskolai koncentrált mentális és fizikai jelenlét válságával, ezért megújulása elkerülhetetlen – írja a Válasz Online-nak küldött esszéjében Nényei Pál. A gimnáziumi magyartanár szerint a megalázó pedagógusi fizetés az oktatásügy igen súlyos krízisének egyik tünete csupán, és már ma is olyanok az állapotok, hogy Magyarországra elég lenne tíz gimnázium. Az egész országban.
Bővebben >>>A régi-új kormány megalakulása nem hozott érdemi változást a közoktatás helyzetében, a kormányzati kijelentések továbbra is a társadalmi vélemények tükörképének foghatók fel. Pedig a társadalom támogatása nélkül nem lesz változás, anélkül a sztrájk sem hatékony eszköz. Miklós György, a Szülői Hang Közösség társalapítójának írása.
Bővebben >>>„Nem nyertük meg a tömeget. Ezért nem sikerült változást elérnünk a minket érintő problémákkal kapcsolatban” – írja lapunknak küldött felhívásában Lakatos Máté történelemtanár. Vendégszerzőnk ezért megfogalmazta azokat a hívószavakat és főbb gondolatokat, amelyek segítségével megszerveződhet a tömeges szolidaritás a pedagógusok ügye mellett.
Bővebben >>>„A döntéshozók lényegében kivették a sztrájkot, mint nyomásgyakorlási eszközt a pedagógusok kezéből. Utolsó lehetőségként maradt a polgári engedetlenség. Pontosabban van még egy. A legutolsó…”
Bővebben >>>Hiába lehet elvárás a szent engedelmesség, több száz egyházi iskolai tanár is részt vesz a pedagógusok tiltakozó akciójában. Pedig a közvélemény úgy tudja, ott magasabbak a bérek, jobbak a körülmények. Ez azonban mítosz.
Bővebben >>>„Tényleg drámai a helyzet, akad olyan város, ahol kiürült a természettudományos tanárképzés” – mondja a Válasz Online-nak Weiszburg Tamás, az ELTE TTK tanára, a Z-szakok létrehozásának egyik motorja. Ugyanakkor szerinte most kegyelmi pillanatban vannak, mert „pártállástól, pozíciótól, hangulattól függetlenül” mindenki elfogadja, hogy lépni kellett, és igazi esély kínálkozik, hogy több és jobb tanárt képezzenek. Csak az alacsony bér a baj? Hogy jutottunk el a szövegértési bajokkal küzdő egyetemistákig? Milyen megoldást ajánl a Z-szak? Interjú.
Bővebben >>>Vendégeink: Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom és Miklós Györgyöt, a Szülői Hang Közösség képviselője.
Bővebben >>>Nényei szerint gyenge írókat, mint Herczeg Ferenc, nem szabad azért beemelni az irodalomtanításba, mert nemzeti sorskérdésekről írtak.
Bővebben >>>Tóth Miklós Bálint szerint a szépirodalmi hagyományban rejlő politikum a polgárrá nevelés pedagógiai eszköztárának alig-alig kihasznált eleme, amelynek tudatos alkalmazásával komoly lehetőség nyílna az irodalomtanítás hagyományos presztízsének helyreállítására
Bővebben >>>A magyartanítás (és azon belül az irodalomtanítás) fölött roskadozó problémahalmaz jóval több rétegű, mint a kötelező olvasmányok ügye. A magyar nyelv és irodalom szakos gyakorlógimnáziumi vezetőtanár szerint a valódi kérdés az, hogyan vehetjük rá vonakodó utódainkat arra, hogy továbbvigyék irodalmi, anyanyelvi kultúránkat.
Bővebben >>>Maguk a diákok mondják, hogy az elmúlt másfél év kuka volt – összegzi a digitális oktatással kapcsolatos tapasztalatait Nényei Pál. A nemrég új novelláskötettel (A nagy beszélgetés) jelentkezett író, magyartanár szerint ugyanakkor „világtörténelmi fordulat”, hogy kamaszok tömege akarta, hogy nyisson ki végre az iskola.
Bővebben >>>Váczi Dorka magyar–történelem szakos tanár, a Vodafone Digitális Iskola Programjának szakmai vezetője szerint az infokommunikációs eszközök fontos kellékek a valóban innovatív pedagógiai módszerek szolgálatában. De elvárható-e az innováció és kreativitás a tanárpálya nehézségei mellett és a szigorú tantervi keretek között?
Bővebben >>>Zoltán és Judit agrármérnöki diplomával a zsebben maguk mögött hagyták a várost, és jól menő ökológiai gazdaságot építettek. Ágnes és Natália az urbánus értelmiség és a startupper világ „jövőiskolájában” találkoztak, majd eldöntötték: falun kezdenek új életet és nyitnak oktatási intézményt. Mi a közös bennük? Hogy pár év különbséggel ugyanazt a nógrádi községet találták meg maguknak. Mi az alig 400 lelkes Terény titka?
Bővebben >>>Se „hun lobbi”, se „agymosás” – az összes elfogult várakozásra rácáfolnak a most megjelent katolikus személetű gimnáziumi tankönyvek, melyeket a világi iskolák is választhatnak szeptembertől. Elemzésünkből kiderül, hogy ettől még kompatibilitási zavarok lehetnek: a finnugor nyelvrokonság körüli vitákról, a honfoglalást kiváltó eseményekről és Szent István koronázási helyszínéről is mást mond az állami tankönyv, mint az egyházi.
Bővebben >>>
