Megszaporodtak azok a cikkek, amelyek a Netflix- vagy a Zoom-felhasználók lelkiismeretét piszkálják. A szennyező internet toposza azonban félrevezető, hiszen azok a tevékenységek, amelyeket kivált, gyakran még szennyezőbbek.
Bővebben >>>A rendszerökológus a készülő Nemzeti Biodiverzitás Stratégia apropóján mutatja meg, miért viszi pusztulásba természeti környezetünket a pénzszivattyús halász-vadász szemlélet,
Bővebben >>>A zöld gondolat az utóbbi években a társadalmat egyesítő, felemelő eszme helyett megosztó kultúrharcos témává vált. A baloldal az antikapitalista rendszerkritika elemévé tette a klímaharcot, a populista jobboldal eközben a klímaszkepticizmus melegágyává vált. Vajon lehet-e zöldnek lenni ebben a közegben úgy, hogy közben nem vetjük el a kapitalizmust? Bill Gates szerint igen.
Bővebben >>>A mai világrend rosszul vizsgázik a járvány gazdasági kezelésében, katarzis helyett az elhasználó szisztémák jönnek vissza – figyelmeztet Lányi András filozófus. Ha az emberiség a 60-as években képes volt elkerülni a nukleáris világháborút, akkor most is képes lesz elkerülni a járvány és a természeti válság legrosszabb kimenetelét – mondja Bartus Gábor környezetgazdász.
Bővebben >>>Miért méri a korábban ingyenes töltőáramot az állami töltőhálózat, ha célja a villanyautók elterjedése? Hogy lehet, hogy egy protekcionista kormányzat égisze alatt működő cég pont egy zöld területen nem akar magának versenyelőnyt a piacon? Többek között erről faggattuk Balogh Szabolcsot.
Bővebben >>>Villanyautóval araszoltunk Budapesten és gurultunk a Balatonra, miközben különböző tanulmányok kavarogtak a fejünkben az elektromobilitás karbonlábnyomáról.
Bővebben >>>„Ki törődik ilyenkor a bioszférával vagy az emberiséggel? Potomságok ezek, amikor végre kiderül, hogy a világ rasszistákból és antifasisztákból áll, és az is rasszista, aki az egészből szeretne valahogy kimaradni. Mert azt nem lehet.”
Bővebben >>>A megroggyant légiipar máris kibújt klímavédelmi vállalása alól, de ezen ügyködik az autóipari- és az agrárlobbi is. Az emberek inkább a „régi életüket” akarják visszakapni az átgondoltabb fogyasztás helyett.
Bővebben >>>Csak folyóvizekből mára 37 van kiszáradófélben idehaza, miközben hat éve még egy sem volt. A Válasz Online sok száz kilométert utazott, hogy saját szemmel is megnézzük az egyik ilyen esetet.
Bővebben >>>„Képtelenség, hogy kivonuljunk a pusztába és ott jurtában éljünk. A »rendszert« nem lehet úgy általában leváltani, de módosítani, élhetőbbé tenni igenis képesek vagyunk” – mondja Báldi András ökológus a válság utáni világról.
Bővebben >>>„A gazdasági és politikai élet vezető erői a befolyásukat és a gazdagságukat pont annak köszönhetik, ahogyan az élet eddig ment, ők tehát az utolsó emberig és töltényig ragaszkodni fognak a hatalmukhoz” – állítja az író, filozófus legújabb podcastadásunkban.
Bővebben >>>A klímaváltozás-vita „megoldása”, egy környezettörténész szemével. Hogyan lett az emberiség a ciklonokhoz mérhető geológiai faktor? Miért nem létezik olyan, hogy történetileg „normális” Kárpát-medencei időjárás? Mit tanulhatunk a korábbi klímaváltozásokból? Itt a HetiVálasz, a Válasz Online hetente jelentkező podcastadása.
Bővebben >>>Köntös Zoltán „hobbilaborjában” felfedezte, miként lehet nagy mennyiségben hasznos anyaggá alakítani a szén-dioxidot. Azaz pénzügyileg megtérülő módon fékezni a klímaváltozást.
Bővebben >>>Garamszegi László Zsolt, az (egykori MTA) Ökológiai és Botanikai Intézet vezetője szerint olyan jelzőrendszert kellene létrehozni, amely a földrengések és a vulkánkitörésekhez hasonlóan előre jelzi a járványveszélyt.
Bővebben >>>Válaszként Korda Béla vegyészmérnök lapunkban megjelent írására.
Bővebben >>>
