Miért méri a korábban ingyenes töltőáramot az állami töltőhálózat, ha célja a villanyautók elterjedése? Hogy lehet, hogy egy protekcionista kormányzat égisze alatt működő cég pont egy zöld területen nem akar magának versenyelőnyt a piacon? Többek között erről faggattuk Balogh Szabolcsot.
Elolvasom
Villanyautóval araszoltunk Budapesten és gurultunk a Balatonra, miközben különböző tanulmányok kavarogtak a fejünkben az elektromobilitás karbonlábnyomáról.
Elolvasom
„Ki törődik ilyenkor a bioszférával vagy az emberiséggel? Potomságok ezek, amikor végre kiderül, hogy a világ rasszistákból és antifasisztákból áll, és az is rasszista, aki az egészből szeretne valahogy kimaradni. Mert azt nem lehet.”
Elolvasom
A megroggyant légiipar máris kibújt klímavédelmi vállalása alól, de ezen ügyködik az autóipari- és az agrárlobbi is. Az emberek inkább a „régi életüket” akarják visszakapni az átgondoltabb fogyasztás helyett.
Elolvasom
Csak folyóvizekből mára 37 van kiszáradófélben idehaza, miközben hat éve még egy sem volt. A Válasz Online sok száz kilométert utazott, hogy saját szemmel is megnézzük az egyik ilyen esetet.
Elolvasom
„Képtelenség, hogy kivonuljunk a pusztába és ott jurtában éljünk. A »rendszert« nem lehet úgy általában leváltani, de módosítani, élhetőbbé tenni igenis képesek vagyunk” – mondja Báldi András ökológus a válság utáni világról.
Elolvasom
„A gazdasági és politikai élet vezető erői a befolyásukat és a gazdagságukat pont annak köszönhetik, ahogyan az élet eddig ment, ők tehát az utolsó emberig és töltényig ragaszkodni fognak a hatalmukhoz” – állítja az író, filozófus legújabb podcastadásunkban.
Elolvasom
A klímaváltozás-vita „megoldása”, egy környezettörténész szemével. Hogyan lett az emberiség a ciklonokhoz mérhető geológiai faktor? Miért nem létezik olyan, hogy történetileg „normális” Kárpát-medencei időjárás? Mit tanulhatunk a korábbi klímaváltozásokból? Itt a HetiVálasz, a Válasz Online hetente jelentkező podcastadása.
Elolvasom
Köntös Zoltán „hobbilaborjában” felfedezte, miként lehet nagy mennyiségben hasznos anyaggá alakítani a szén-dioxidot. Azaz pénzügyileg megtérülő módon fékezni a klímaváltozást.
Elolvasom
Garamszegi László Zsolt, az (egykori MTA) Ökológiai és Botanikai Intézet vezetője szerint olyan jelzőrendszert kellene létrehozni, amely a földrengések és a vulkánkitörésekhez hasonlóan előre jelzi a járványveszélyt.
Elolvasom
Válaszként Korda Béla vegyészmérnök lapunkban megjelent írására.
Elolvasom
Eddig csak az ausztrálok nem kaptak szót a magyar sajtóban az ausztráliai tűzkatasztrófával kapcsolatban – mostanáig.
Elolvasom
„A katasztrofális vízszennyezést nem az én szerény ürülékem okozza, hanem többek között a vegyipar és a nagyüzemi állattartásnak nevezett borzalmas húsgyárak” – írja Lányi András Korda Bélának címzett válaszában.
Elolvasom
Marinov Péter közgazdász Fodor Gábor és Kovács Tibor cikkére reagál a Válasz Online nagy zöld vitasorozatában.
Elolvasom
A BME címzetes egyetemi docense szerint illúzió Lányi András lapunk hasábjain tett kijelentése a lokális megoldásokról.
Elolvasom
Lányi András szerint alaptalanok azok a félelmek, amelyek a Greta Thunberg-jelenségből esetlegesen kinövő zöld kommunizmussal kapcsolatban megfogalmazódtak Fodor Gábor és Kovács Tibor részéről.
Elolvasom
„Hiba úgy beállítanunk a jövő politikájáról szóló vitát, hogy az szükségképpen a hagyományos rendszerpártok versus jobboldali populisták és radikális zöldek háromszögében fog eldőlni” – állítja Kovács István.
Elolvasom
Lányi András válasza után itt a következő. Szép, zöld vita kerekedik.
Elolvasom
Ma a legtöbben a jobboldali populizmus által gerjesztett nacionalizmus újjáéledésétől tartanak, de van esély egy új ideológia megjelenésére is: a zöld kommunizmuséra.
Elolvasom
Noha a globalizáció balos kritikája nem állja ki a valóság próbáját, a jelenséggel nagyon is van gond. Minden ugyanis, ami növeli az életformák egységesítését, az evolúció logikája szerint csökkenti a túlélés esélyeit.
Elolvasom
A környezet védelme elképzelhetetlen a politika értelmének helyreállítása nélkül – állítja Lányi András. A minap elhangzott vitaindító beszéde „nyomtatásban” itt és most jelenik meg először.
Elolvasom
A társadalmi mozgósítás új formája kezd kibontakozni Nyugat-Európában. Miközben egymást érik a klímatüntetések, Greta Thunberg pedig korunk idolja, megjelent az ellenpólus is.
Elolvasom
Sok dologban igazuk van a vegánoknak, de a keményvonalasságuk annyira idegen az emberi természettől, hogy aligha visz közelebb a megoldáshoz. Hogy lehetünk felelős húsevők – ideológiamentesen?
Elolvasom
A „nem is tüdő”-felfedezés óriási károkat okozott a nyilvánosságban.
Elolvasom
Vissza fogjuk még sírni a középkori pestisjárványokat – figyelmeztet Jordán Ferenc. A Balatoni Limnológiai Intézet vezetője szerint hippizmus és vegánság helyett szigorú tiltással kell gátat vetni az önveszélyes emberi tevékenységeknek. Nagyinterjú.
Elolvasom
Nagyon mellémegyünk, ha fellélegzünk, amiért nem is a Föld tüdeje az őserdő és azt mondjuk: éghet nyugodtan. Ungvári Gábor közgazdász, vízgazdasági elemző leírja, miért
Elolvasom
Környezetgazdász vendégszerzőnk leírja, hol téved a klímahisztéria, majd vázolja a három megoldást a szélsőséges időjárási események hatásainak csökkentésére.
Elolvasom
Fel kell ismernünk: Brazília ma már nagyobb biztonsági kockázat, mint Irán és Észak-Korea együttvéve. Vendégszerzőnk „kiáltványa” azonnali cselekvésre hív: új háborúk jönnek a világban, ha nem teszünk az őserdőirtások ellen.
Elolvasom
Magyarország ismét a kekeckedők klubjába került azzal, hogy három tagállammal együtt keresztbe feküdt egy nagyratörő EU-s klímacélnak. Az első gyanúnk az volt, hogy háttéralku lehet a kulisszák mögött, de nem, ez az, aminek látszik: a
Elolvasom
Nincs jelenleg népszerűbb szabadidős tevékenység Európában a klímaváltozás elleni tüntetésnél. A demonstrálók a hétvégén Magyarországra is megérkeztek. A megmozdulások csillaga egy 16 éves svéd lány, akinek sokan máris odaadnák a Nobel-békedíjat. Amit lehet, hogy inkább
Elolvasom
