Hogyan lehetne több vizet megtartani? Megállítható-e az Alföld kiszáradása? Építsünk-e új keresztgátat a Tiszán? Aki ellenzi a folyóduzzasztást, miért ellenzi? A Válasz Online összeültette a „gátpárti” Mészáros Csaba vízépítő mérnököt az élőhely-restaurációs módszert képviselő Timár Gábor geofizikussal.
Elolvasom
A Kiskunságban megjelentek a kaktuszok, Debrecen környékéről a féléves átlagos csapadékmennyiség fele hiányzik, kiszáradófélben a Nagyerdő matuzsálemi tölgyei – sorolja az alföldi sivatagosodás jeleit Lukács Balázs biológus, ökológus. Mi történik a Kárpát-medence „víztesteivel”? Mit tehetünk a kiszáradások ellen? Podcast a legfontosabb ökológiai kérdésekről. Kérdez: Borbás Barna, Stumpf András.
Elolvasom
Eltúlozzuk a klímaváltozás a veszélyeit, a párizsi egyezmény több kárt okoz, mint amennyi haszna van, a klímaaktivisták fő jelképei tévedéseken alapulnak – üzeni Bjørn Lomborg, a „szkeptikus környezetvédő”. Szavainak idehaza különös súlyt ad, hogy a dán gondolkodó egyike a magyar kormányzati körök által legjobban futtatott klímateoretikusoknak: Téves riasztás című könyvét nemrég az MCC Press adta ki, személyesen Orbán Balázs fogadta, gondolatait a Klímapolitikai Intézet teríti.
Elolvasom
Matolcsy György jegybankelnök tiltaná, a kormány adóztatná: idén dőlhet el, hogy lufi vagy forradalom a kriptoőrület.
Elolvasom
A Green Policy Center vezetőjének elemzése tényalapon mutatja be, miért vagyunk kritikus helyzetben.
Elolvasom
A magyar infláció különösen magas, de a bajt nem kizárólag a választási osztogatás okozza. Túlfogyasztás, ellátási zavarok, száguldó energia- és élelmiszerárak: itt a globális inflációs válság.
Elolvasom
A húsfogyasztás mára nemcsak etikai vonatkozása miatt vált globális vitatémává, hanem a klímaváltozás miatt is. A megoldást azonban nem a növényi pótlékok jelentik… Bolla Ágnes vizsgamunkája a Válasz Műhely, lapunk újságíró-iskolája számára.
Elolvasom
Hosszú évtizedek közönye után 2021 újra az űrkutatásról is szólt: nyáron két milliárdos is hivalkodó űrkirándulásokkal borzolta a kedélyeket, majd a Mars-kolóniákat tervező Elon Muskot választotta az év emberének a Time magazin. Míg a baloldal perverz, környezetpusztító egotripként látja a hipergazdagok űrversenyét, mások szerint vízióik nélkül szegényebb lenne az emberiség.
Elolvasom
A magyar gazdaság legfontosabb partnere kapcsol eggyel magasabb fokozatba a zöldítés terén. Ez a német járműgyártásra épülő magyar gazdaság számára is komoly kihívást jelent.
Elolvasom
Sok jel utal rá, hogy a nap–szél–akkumulátor trió nem biztos, hogy önmagában megoldja a bajt. Bemutatunk öt olyan technológiát, amelyek szintén csökkenthetik az emissziót, de a zöldek mégis idegenkednek tőlük.
Elolvasom
A jelenlegi energiaár-válság átmeneti helyzet, amit több tényező szerencsétlen együttállása okoz, emiatt nem kell kidobni az EU-s klímapolitikát – írja elemzésében Huszár András, a Green Policy Center igazgatója. A klímapolitikai szakértő szerint azonban a kritikákra is hallgatni kell, és szolidárisabbá kell tenni a zöld átállást, támogatni a szegény fogyasztókat.
Elolvasom
Nem számít, hogy a Zöldek kormányra kerülnek-e, mert gondolkodásmódjukat, ötleteiket így is, úgy is átvette a többi német párt, a teljes német társadalom, sőt az európai mainstream politika.
Elolvasom
Milyen alternatívája lehet az új uniós klímaadó gondolatának, amiért egyelőre senki sem igazán lelkesedik? Vendégszerzőnk, Huszár András elemzése.
Elolvasom
A klímaváltozás miatt növekvő fogyasztói tudatosságot ma már üzemszerűen használja ki a marketing: ez a greenwashing. Ez ellen próbál tenni egy magyar szakemberek által nemrég elindított kezdeményezés. Vendégünk a Cleanwashers két alapítója, Paul Ágnes és Berta László.
Elolvasom
„We would like fewer heatwaves, more bearable summers, cheap flights and endless consumption and comfort – all at the same time. The bad news is that this will not work. It is either-or.” – warns Diána Ürge-Vorsatz. A korábban magyarul megjelent interjúnk angol fordítása.
Elolvasom
A nyár eleji halpusztulás csak látványos tünete egy sokkal súlyosabb problémának: a Velencei-tóban idén alig van víz. A felmelegedés tönkreteszi a tavat, ami két éve éve küzd az aszály miatti vízhiánnyal, de a hiányzó csapadék pótlására nincs gyors és egyszerű megoldás. A rossz hangulatot fokozza, hogy Gárdonyban az önkormányzat mintha hadat üzent volna a szabadstrandoknak, a tó körül egyre több a kerítéssel elzárt partszakasz, és Agárdon partfal-rekonstrukció címen betonfallal vágták el a partot a víztől.
Elolvasom
„Egyszerre akarunk kevesebb hőhullámot, elviselhetőbb nyarakat, illetve olcsó repülést, korlátlan fogyasztást, kényelmet. A rossz hír az, hogy a kettő együtt nem megy. Vagy-vagy” – szól Ürge-Vorsatz Diána figyelmeztetése. A fizikus, klímakutató CEU-professzorként egy új testületben együttműködik Palkovics Lászlóval, és egyszerre védi a kormányzat – sok zöld által átverésnek tartott – klímatörvényét és zöld kommunikációs paneljeit, valamint a Karácsony Gergely-féle méhlegelőket és Greta Thunberget.
Elolvasom
Megszaporodtak azok a cikkek, amelyek a Netflix- vagy a Zoom-felhasználók lelkiismeretét piszkálják. A szennyező internet toposza azonban félrevezető, hiszen azok a tevékenységek, amelyeket kivált, gyakran még szennyezőbbek.
Elolvasom
A rendszerökológus a készülő Nemzeti Biodiverzitás Stratégia apropóján mutatja meg, miért viszi pusztulásba természeti környezetünket a pénzszivattyús halász-vadász szemlélet,
Elolvasom
A zöld gondolat az utóbbi években a társadalmat egyesítő, felemelő eszme helyett megosztó kultúrharcos témává vált. A baloldal az antikapitalista rendszerkritika elemévé tette a klímaharcot, a populista jobboldal eközben a klímaszkepticizmus melegágyává vált. Vajon lehet-e zöldnek lenni ebben a közegben úgy, hogy közben nem vetjük el a kapitalizmust? Bill Gates szerint igen.
Elolvasom
A mai világrend rosszul vizsgázik a járvány gazdasági kezelésében, katarzis helyett az elhasználó szisztémák jönnek vissza – figyelmeztet Lányi András filozófus. Ha az emberiség a 60-as években képes volt elkerülni a nukleáris világháborút, akkor most is képes lesz elkerülni a járvány és a természeti válság legrosszabb kimenetelét – mondja Bartus Gábor környezetgazdász.
Elolvasom
Miért méri a korábban ingyenes töltőáramot az állami töltőhálózat, ha célja a villanyautók elterjedése? Hogy lehet, hogy egy protekcionista kormányzat égisze alatt működő cég pont egy zöld területen nem akar magának versenyelőnyt a piacon? Többek között erről faggattuk Balogh Szabolcsot.
Elolvasom
Villanyautóval araszoltunk Budapesten és gurultunk a Balatonra, miközben különböző tanulmányok kavarogtak a fejünkben az elektromobilitás karbonlábnyomáról.
Elolvasom
„Ki törődik ilyenkor a bioszférával vagy az emberiséggel? Potomságok ezek, amikor végre kiderül, hogy a világ rasszistákból és antifasisztákból áll, és az is rasszista, aki az egészből szeretne valahogy kimaradni. Mert azt nem lehet.”
Elolvasom
A megroggyant légiipar máris kibújt klímavédelmi vállalása alól, de ezen ügyködik az autóipari- és az agrárlobbi is. Az emberek inkább a „régi életüket” akarják visszakapni az átgondoltabb fogyasztás helyett.
Elolvasom
Csak folyóvizekből mára 37 van kiszáradófélben idehaza, miközben hat éve még egy sem volt. A Válasz Online sok száz kilométert utazott, hogy saját szemmel is megnézzük az egyik ilyen esetet.
Elolvasom
„Képtelenség, hogy kivonuljunk a pusztába és ott jurtában éljünk. A »rendszert« nem lehet úgy általában leváltani, de módosítani, élhetőbbé tenni igenis képesek vagyunk” – mondja Báldi András ökológus a válság utáni világról.
Elolvasom
„A gazdasági és politikai élet vezető erői a befolyásukat és a gazdagságukat pont annak köszönhetik, ahogyan az élet eddig ment, ők tehát az utolsó emberig és töltényig ragaszkodni fognak a hatalmukhoz” – állítja az író, filozófus legújabb podcastadásunkban.
Elolvasom
A klímaváltozás-vita „megoldása”, egy környezettörténész szemével. Hogyan lett az emberiség a ciklonokhoz mérhető geológiai faktor? Miért nem létezik olyan, hogy történetileg „normális” Kárpát-medencei időjárás? Mit tanulhatunk a korábbi klímaváltozásokból? Itt a HetiVálasz, a Válasz Online hetente jelentkező podcastadása.
Elolvasom
Köntös Zoltán „hobbilaborjában” felfedezte, miként lehet nagy mennyiségben hasznos anyaggá alakítani a szén-dioxidot. Azaz pénzügyileg megtérülő módon fékezni a klímaváltozást.
Elolvasom
Garamszegi László Zsolt, az (egykori MTA) Ökológiai és Botanikai Intézet vezetője szerint olyan jelzőrendszert kellene létrehozni, amely a földrengések és a vulkánkitörésekhez hasonlóan előre jelzi a járványveszélyt.
Elolvasom
Válaszként Korda Béla vegyészmérnök lapunkban megjelent írására.
Elolvasom
Eddig csak az ausztrálok nem kaptak szót a magyar sajtóban az ausztráliai tűzkatasztrófával kapcsolatban – mostanáig.
Elolvasom
„A katasztrofális vízszennyezést nem az én szerény ürülékem okozza, hanem többek között a vegyipar és a nagyüzemi állattartásnak nevezett borzalmas húsgyárak” – írja Lányi András Korda Bélának címzett válaszában.
Elolvasom
Marinov Péter közgazdász Fodor Gábor és Kovács Tibor cikkére reagál a Válasz Online nagy zöld vitasorozatában.
Elolvasom
A BME címzetes egyetemi docense szerint illúzió Lányi András lapunk hasábjain tett kijelentése a lokális megoldásokról.
Elolvasom
Lányi András szerint alaptalanok azok a félelmek, amelyek a Greta Thunberg-jelenségből esetlegesen kinövő zöld kommunizmussal kapcsolatban megfogalmazódtak Fodor Gábor és Kovács Tibor részéről.
Elolvasom
„Hiba úgy beállítanunk a jövő politikájáról szóló vitát, hogy az szükségképpen a hagyományos rendszerpártok versus jobboldali populisták és radikális zöldek háromszögében fog eldőlni” – állítja Kovács István.
Elolvasom
Lányi András válasza után itt a következő. Szép, zöld vita kerekedik.
Elolvasom
Ma a legtöbben a jobboldali populizmus által gerjesztett nacionalizmus újjáéledésétől tartanak, de van esély egy új ideológia megjelenésére is: a zöld kommunizmuséra.
Elolvasom
Noha a globalizáció balos kritikája nem állja ki a valóság próbáját, a jelenséggel nagyon is van gond. Minden ugyanis, ami növeli az életformák egységesítését, az evolúció logikája szerint csökkenti a túlélés esélyeit.
Elolvasom
A környezet védelme elképzelhetetlen a politika értelmének helyreállítása nélkül – állítja Lányi András. A minap elhangzott vitaindító beszéde „nyomtatásban” itt és most jelenik meg először.
Elolvasom
A társadalmi mozgósítás új formája kezd kibontakozni Nyugat-Európában. Miközben egymást érik a klímatüntetések, Greta Thunberg pedig korunk idolja, megjelent az ellenpólus is.
Elolvasom
Sok dologban igazuk van a vegánoknak, de a keményvonalasságuk annyira idegen az emberi természettől, hogy aligha visz közelebb a megoldáshoz. Hogy lehetünk felelős húsevők – ideológiamentesen?
Elolvasom
A „nem is tüdő”-felfedezés óriási károkat okozott a nyilvánosságban.
Elolvasom
Vissza fogjuk még sírni a középkori pestisjárványokat – figyelmeztet Jordán Ferenc. A Balatoni Limnológiai Intézet vezetője szerint hippizmus és vegánság helyett szigorú tiltással kell gátat vetni az önveszélyes emberi tevékenységeknek. Nagyinterjú.
Elolvasom
Nagyon mellémegyünk, ha fellélegzünk, amiért nem is a Föld tüdeje az őserdő és azt mondjuk: éghet nyugodtan. Ungvári Gábor közgazdász, vízgazdasági elemző leírja, miért
Elolvasom
Környezetgazdász vendégszerzőnk leírja, hol téved a klímahisztéria, majd vázolja a három megoldást a szélsőséges időjárási események hatásainak csökkentésére.
Elolvasom
Fel kell ismernünk: Brazília ma már nagyobb biztonsági kockázat, mint Irán és Észak-Korea együttvéve. Vendégszerzőnk „kiáltványa” azonnali cselekvésre hív: új háborúk jönnek a világban, ha nem teszünk az őserdőirtások ellen.
Elolvasom
Magyarország ismét a kekeckedők klubjába került azzal, hogy három tagállammal együtt keresztbe feküdt egy nagyratörő EU-s klímacélnak. Az első gyanúnk az volt, hogy háttéralku lehet a kulisszák mögött, de nem, ez az, aminek látszik: a
Elolvasom
Nincs jelenleg népszerűbb szabadidős tevékenység Európában a klímaváltozás elleni tüntetésnél. A demonstrálók a hétvégén Magyarországra is megérkeztek. A megmozdulások csillaga egy 16 éves svéd lány, akinek sokan máris odaadnák a Nobel-békedíjat. Amit lehet, hogy inkább
Elolvasom
