Az arzénmentesített dekantált víz és a szennyvíztisztításból keletkező szürke víz hatalmas kiaknázatlan lehetőség a kiszáradás elleni küzdelemben – derül ki egy kis alföldi község példájából. A Csongrád-Csanád megyei Ruzsán évek óta kísérleteznek a vízmegtartás alternatív módszereivel. Riport a déli határ közeléből, ahol azt mondják, a sivatagosodást jórészt helyben okozták, ezért helyben is kell tenni ellene.
Bővebben >>>Az elhagyatottság szigetei a Föld olyan pontjaira kalauzol el Csernobiltól a ciprusi senki földjéig, ahonnan nagyrészt már el is tűntünk. A kizöldült szellemvárosok és ipartelepek a skót szerzőt is csodálattal töltik el, mégsem kívánja az ember végét. Könyve felüdülés a környezetvédelmi irodalom világvége-hangulat és a struccpolitika közötti mozgó szélsőségei között.
Bővebben >>>Olyan szántóföldi növényekhez ragaszkodunk irreális arányban, melyeket egyszerre veszélyeztet a klímaváltozás és a keleti terményinvázió. Mit lehet tenni? Öt kutató azt állítja, tudják a megoldást, mi pedig bemutatjuk a javaslatukat.
Bővebben >>>Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság frissen kinevezett főigazgató-helyettese először beszél részletesen az alföldi vízpótlás konkrét cselekvési tervéről. A tervezet komoly szemléletváltást tükröz, és nagyrészt olyan megoldások köszönnek vissza belőle, amelyeket ökológiai szemléletű kutatók, hidrológusok évek óta szorgalmaznak.
Bővebben >>>A Zöld Válasz új adása a fenntarthatóság, a túlfogyasztás és a reklámszakma kapcsolatával foglalkozik. Litkai Gergely vendége ezúttal Havasi Zoltán reklámszakember, a Wavemaker stratégiai igazgatója. Egy sikeres karrier közepén miért kezdett el foglalkozni az iparág felelősségével? Be kell-e tiltani a reklámokat? Igaz-e a mondás, hogy a Föld „egyre élhetetlenebb bolygó, egyre jobb világot ábrázoló hirdetésekkel”?
Bővebben >>>Dominószerűen dől össze mindaz, amit gyerekként, de akár még csak egy évtizede is természetesnek vettünk. Unokáink például lehet, hogy sosem fognak fecskét látni. Márton Vlad András és felesége dömösi Noé bárkáján jártunk.
Bővebben >>>A mérések kezdete óta regisztrált legmelegebb nyár után az évtized árvize vonul végig Magyarországon – hogy lehet ez? Pótolják-e az óriási őszi esőzések az aszályban elvesztett talajnedvességet? Éghajlatkutató, vízgazdasági elemző és ökológus segítségével válaszolunk a legfontosabb kérdésekre.
Bővebben >>>Kitart még a kánikula, stílszerűen zárva a rekordmeleg nyarat. Azon túl, hogy klimatizálás az uborkaszezon fő témájává vált, a lakosság hozzáállásában is fordulópontot hozhatott a júliusi hőhullám. A hűtésére elköltött energia mennyisége globálisan is rohamosan nő. Ám ami egyéni szinten megoldás a hőségre, globálisan ördögi kör. Három szempontból is: tovább melegíti a városainkat, fokozza az üvegházhatású gázok kibocsátását és csökkenti a hőséggel szembeni természetes toleranciánkat.
Bővebben >>>Háromszáz évvel ezelőtt is volt klímaváltozás, és arra Magyarország jó választ adott, míg az akkor bennünket megszálló törökök rosszat, és ennek máig érezzük a hatásait – fejti ki podcastunkban Rácz Lajos környezettörténész. A jövőben nemcsak 2,5, hanem akár 4,5 hetes nyári hőhullámokra is számíthatunk – mondja Gál Tamás klímakutató. Nagy, páros beszélgetés a most megjelent Klíma és társadalom Európában – Az utolsó ezer év című kötet apropóján a fordítóval és a szaklektorral.
Bővebben >>>Mind úgy teszünk, mintha lenne holnap, holott már világosan látszik az alagút végén a sötétség – véli Cserna-Szabó András. Az éppen ötvenéves író nemrég apokaliptikus hangulatú novelláskötettel jelentkezett: Az utolsó magyarokban nemzetünk tipikus karaktereit felvonultatva beszél a magyar múlt és jelen társadalmáról. Interjú.
Bővebben >>>A pénz sok szempontból hasonlatos a vízhez. Mindkettő hajlamos például elfolyni – írja lapunknak küldött vendégcikkében Ungvári Gábor közgazdász, aki azonban nem ragad meg a bonmot-k szintjén: mélyelemzésében a gazdasági és a természeti rendszerek hasonszőrűségének meggyőző példáit adja.
Bővebben >>>Hőhullámos napokon többen halnak meg, márpedig a klímaváltozás hatására egyre több a hőhullámos nap. És ez csupán egyetlen veszély a rengetegből, amely ránk leselkedik, ha nem teljesítjük legalább azt, amit célként kitűztünk magunk elé. De teljesítjük? Erről beszélget Litkai Gergely Huszár Andrással, a Green Policy Center vezetőjével és az ország első klímaalkalmazkodási jelentésének szerkesztőjével.
Bővebben >>>Önmagában nem a nagyfokú felmelegedés a gond, hiszen volt már ilyen az elmúlt 6-10 ezer évben. A baj az, hogy az emberiség nem úgy él, mint a középső holocén időszakában – szól a 192. HetiVálasz podcast egyik tételmondata, melyben klímakutatót és környezettörténészt kértünk, hogy segítsenek tisztábban látni az elmúlt időszak bombasztikus hírei közepette.
Bővebben >>>A zöld fordulat ellenénére nem csökken, hanem nő a klímaváltozást okozó fosszilis tüzelőanyagok felhasználása. A Föld lakói ugyanis több energiát használnak el, mint valaha.
Bővebben >>>Sürgősen kukába kell dobnunk a felszínalatti vizek működéséről szóló elavult elméleteinket, hogy megállíthassuk a Kárpát-medence legfontosabb kincsének felélését – mondja a Válasz Online-nak Mádlné Dr. Szőnyi Judit hidrogeológus. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet egyetemi tanárát azután kerestük meg, hogy augusztusban programot hirdetett a Homokhátság sivatagosodásának visszafordítására.
Bővebben >>>
