Hazánk történelmi könyvgyűjteményeit fenyegette már tűzvész, törökdúlás és világháború. Rovarinvázió még soha. Pannonhalmán most bekövetkezett: egy hónapja példátlan óvintézkedéseket voltak kénytelenek bevezetni a 200 éves teremkönyvtárban, ahol most disztópikus viszonyok uralkodnak. A vész oka első blikkre egy alig 4 milliméteres ízeltlábú, ám az igazi gond a felmelegedés. Rövid, de szemléletes adalék következik az új Válasz Offline témájához.
Bővebben >>>A klímaváltozás miatt a felszínt érő egyre több napenergia drámai párolgási mutatókat produkál: évente mintegy három Balaton vízmennyiségével több tűnik el így, mint negyven évvel korábban. Báder László mérnök-geográfus (BME VTT) és Ungvári Gábor vízgazdasági elemző (REKK.AQUA) tudományos ismeretterjesztő írása a Válasz Offline legújabb, ökológiai lapszámában olvasható. Tartalomajánló.
Bővebben >>>„Özönlenek délről a növény- és állatfajok, az Alföld el fogja veszíteni az igazán magyar karakterét” – mondja Jakab Gusztáv biológus, természetfotós, aki szerint kukorica és burgonya helyett a ciroké és a fügéé a jövő hazánkban. „Az a világ, ami a globális klíma 1988-as átbillenési pontja előtt volt, nem fog visszajönni, itt egy új világhoz kell alkalmazkodnunk, minél gyorsabban” – fejti ki Rácz Lajos környezettörténész, és határozott állami lépéseket sürget a vízmegtartás érdekében. Mindketten fontos kutatói nyilatkozatokkal járultak hozzá az új Válasz Offline elkészüléséhez, így a lap június 10-i bemutatójának vendégei voltak. Az alábbiakban a velük készült pódiumbeszélgetést tesszük közzé podcast formájában. Figyelem: szemfelnyitó gondolatok és életbevágóan fontos megoldási stratégiák következnek, melyek bővebb kifejtése a Válasz Offline-ban olvasható!
Bővebben >>>Már kapható, csomagban és szólóban korlátlanul rendelhető nyomtatott lapsorozatunk, a Válasz Offline negyedik száma, melyet telt házzal, százfős közönség előtt, lapismertetővel és pódiumbeszélgetéssel ünnepeltünk kedden a budai B32-ben. Vendégünk volt Jakab Gusztáv biológus, természetfotós és Rácz Lajos környezettörténész, akik fontos nyilatkozatokkal járultak hozzá lapunk elkészüléséhez.
Bővebben >>>Beszéljünk végre hazánk létkérdéseiről! Nyomtatott lapsorozatunk legújabb száma a magyar erdők, vizek, földek állapotával, a Kárpát-medencében a szemünk előtt kibontakozó „eltorzult mediterrán viszonyokkal” foglalkozik, méghozzá a magyar lappiacon egyedülálló alapossággal és megközelítéssel. Nemcsak a rohamléptékű változásokat mutatjuk be az Alföld sivatagosodásától fajok eltűnésén át az erdők veszélyeztetettségéig, hanem sok megoldási és alkalmazkodási stratégiát is.
Bővebben >>>Alaszkai telek Londonban, monszun nélküli Ázsia, kiszáradó esőerdők – és Magyarországon egyszerre fagy és hőség.
Az AMOC összeomlása klímakatasztrófát hozhat, akár már a következő években.
A Válasz Offline új számában Carl Wunsch világhírű oceanográfussal keressük a választ: vészharang vagy vaklárma az összeomlás?
Fogynak a gólyák. Az erős idegzetűeknek most bemutatjuk, mi minden kerül elő egy gólyagyomorból, emellett igyekszünk rendet vágni az egymásnak feszülő érvek közt. Merthogy a laikus webkamera-figyelők csak annyit érzékelnek, hogy a nemzeti parkok ellehetetlenítik a civilek mentőakcióit. Háttér.
Bővebben >>>„A tét annyira nagy, hogy a víz kérdésének a nagypolitikában lenne a helye” – mondja a Válasz Online-nak Váradi József, a Magyar Hidrológiai Társaság társelnöke. A veterán vízépítő mérnök szerint a kiszáradás elleni küzdelemben nem a vízügy, hanem a törvényhozás és az agrárium kezében van a kulcs, mert egyelőre „konkrét bírósági perek születnek abból, hogy mi visszatartjuk a vizet” a földeken. Megoldás az lehet, ha az állam érdekeltté teszi a gazdálkodókat a lecsapolások megszüntetésében. De hogyan? Min bukott el a belvízkezelés korábbi reformkísérlete? Mi legyen a Homokhátsággal? Nagyinterjú.
Bővebben >>>Litkai Gergely visszaadja a kölcsönt: vendégnek hívta be a friss adásba Ungvári Gábort, hogy a hallgatók számára is tisztázódhasson, pontosan mi okozza a klímakatasztrófát – és valójában mit is tehetünk ellene.
Bővebben >>>Az időjárás természetes változékonysága és a korábbi nagy szárazságok túlnyúló hatása együtt okozták a téli aszályt. Ez rendkívüli jelenség: emberemlékezet óta nem láttunk márciusban ilyen alacsony vízállást se a Dunán, se a Tiszán. A most érkező csapadék enyhülést ugyan hoz, de az alább bemutatott adatok szerint tetemes mennyiségű vízre lenne szükség a vegetációs időszakban, hogy ne ismétlődjön meg a 2022-es nyári aszály.
Bővebben >>>„Jobb ma egy Pershing a tanyámon, mint holnap egy ruszki az anyámon” – idézi Hofit Szathmáry Eörs. S hogy miért faggatjuk a nemzetközi hírű evolúcióbiológust az élet rejtelmei mellett világpolitikáról is? Nos, azért, mert a turbófelmelegedés, az ökológiai katasztrófa szorosan összefügg az emberrel, azaz a politikával. Exkluzív interjú – avagy a világvége forgatókönyvei.
Bővebben >>>Miért is van egyáltalán gond, ha egyszer csapadékunk 70-80 százaléka az óceánokból jön? Válaszok az év utolsó Zöld Válaszában.
Bővebben >>>Csodaszer a sivatagosodó Alföld vízpótlására: a magyar–román határtól nem messze, az ország egyik legfurcsább nevű rétjén sétálva gyűjtöttünk tapasztalatot a táji vízmegtartás dilemmáiról. Riport az Alföld néhai Balatonjából.
Bővebben >>>Az arzénmentesített dekantált víz és a szennyvíztisztításból keletkező szürke víz hatalmas kiaknázatlan lehetőség a kiszáradás elleni küzdelemben – derül ki egy kis alföldi község példájából. A Csongrád-Csanád megyei Ruzsán évek óta kísérleteznek a vízmegtartás alternatív módszereivel. Riport a déli határ közeléből, ahol azt mondják, a sivatagosodást jórészt helyben okozták, ezért helyben is kell tenni ellene.
Bővebben >>>Az elhagyatottság szigetei a Föld olyan pontjaira kalauzol el Csernobiltól a ciprusi senki földjéig, ahonnan nagyrészt már el is tűntünk. A kizöldült szellemvárosok és ipartelepek a skót szerzőt is csodálattal töltik el, mégsem kívánja az ember végét. Könyve felüdülés a környezetvédelmi irodalom világvége-hangulat és a struccpolitika közötti mozgó szélsőségei között.
Bővebben >>>
