A zöldforradalom megrengette a Bitcoint, de tényleg megöli a bolygót az internet?
Beszakadt a kriptovaluták árfolyama, miután Elon Musk a nyomásnak engedve kihátrált a környezetszennyezőnek kikiáltott Bitcoin mögül. Nem a kriptobányászat azonban az egyetlen online tevékenység, amelynek az ökolábnyoma miatt divatos lett aggódni. Megszaporodtak azok a cikkek is, amelyek a Netflix- vagy a Zoom-felhasználók lelkiismeretét piszkálják. A szennyező internet toposza azonban félrevezető, hiszen azok a tevékenységek, amelyeket kivált, gyakran még szennyezőbbek. Az infokommunikáció pedig az egyetlen iparág, amely nemcsak maga válhat zöldebbé, de a digitalizációval más iparágakat is zöldíthet.
Valóságos vérengzés ment végbe a kriptovaluták piacán a múlt héten: a legismertebb Bitcoin és a többi virtuális fizetőeszköz árfolyama 50-70 százalékot esett, a kriptopiac értéke több százmilliárd dollárral csökkent. (Azóta az árfolyamok stabilizálódtak, és aki tavaly év elején vásárolt Bitcoint, még ma is jócskán pluszban van.)
A zuhanás fő oka az volt, hogy a kínai szabályozó hatóság figyelmeztette a pénzügyi szolgáltatókat: ne nyújtsanak kriptovalutákkal kapcsolatos szolgáltatásokat. A lavinát azonban Elon Musk indította el, amikor egy héttel korábban bejelentette: a Tesla a jövőben nem fogadja el fizetőeszközként a Bitcoint, méghozzá annak környezeti lábnyoma miatt.
Megváltozott légkör
Musk pálfordulása azért volt megdöbbentő, mert nem olyan rég még a kriptovaluta apostola volt. A Tesla februári jelentéséből kiderült, hogy tavaly nagyobb nyereséget ért el Bitcoin-spekulációból, mint autóeladásból, ami nem csoda, hiszen az elmúlt évben hatszorosára emelkedett a valuta ázsiója. Ezen felbátorodva a Tesla újabb 1,5 milliárd dollár értékben vásárolt Bitcoint, és márciustól szalonjaiban is elfogadta fizetőeszközként.
Csakhogy időközben gyökeresen megváltozott a közhangulat a Bitcoin körül. Az elmúlt hónapokban a nagy nyugati médiumok a New York Timestól a BBC-n át Bill Maher amerikai showman műsoráig sorra jöttek elő leleplező anyagaikkal a klímagyilkos kriptovalutákról.
A Cambridge-i Egyetem közölte, hogy a Bitcoinhoz szükséges számítógépes infrastruktúra éves áramfogyasztása nagyobb, mint Argentínáé és Hollandiáé, Bill Gates pedig kijelentette, hogy egy Bitcoin-ügylet szennyezőbb, mint bármilyen más, ember által ismert tranzakciós mód.
Ebben a légkörben a bolygó zöldítését zászlajára tűző, elektromos autókkal és napelemekkel üzletelő Musknak is lépnie kellett, így alig két hónap után visszavonta a bitcoinos fizetési lehetőséget (befektetési állományát azért a Tesla megtartotta).
Bolygógyilkos Netflix?
A kriptovalutákkal más baj is van: sokan piramisjátéknak, fundamentumok nélküli lufinak tartják őket. És mivel céljuk, hogy a készpénz anonimitását és nyomon követhetetlenségét teremtsék meg a digitális térben, kedvelt fizetőeszközök a kábítószer-, fegyver- és gyermekpornográfia-piacon. Mindez könnyű célponttá teszi a kriptopiacot a zöldek számára is – de messze nem ez az egyetlen online tevékenység, amelynek ökológiai lábnyoma napirendre került.
2018 tavaszán bejárta a világsajtót a hír, hogy a Despacito című világsláger streamelése több elektromos áramot emésztett fel, mint Csád, Guinea-Bissau, Szomália éves termelése, és hogy az infokommunikációs (IKT) szektor karbonlábnyoma már a repülésével vetekszik. A magyar sajtóban is megszaporodtak a szalagcímek a szennyező internetről:
- Egyre nagyobb mértékben a streaming felel a bolygó tönkretételéért
- Ha 6 órán keresztül nézed a Netflixet, 1 liter benzint égetsz el
- A netflixezés a leggázosabb, de a kamerás Zoom meetingelés se piskóta
- Annyi szén-dioxidot termel az online pornófogyasztás, mint egész Belgium
- Kikapcsolt kamerával védd a környezetet online meeting alatt!
Különösen lehangoló volt mindezt olvasni a COVID-19 világjárvány közepén. Nem volt elég, hogy nem utazhattuk körbe Európát fapados repülővel, nem ülhettünk be egy metánböfögő marhából sült burgerre, és a karantén közepette még újabb fast fashion ruhadarabokat is felesleges volt vásárolni? S mindennek köszönhetően, ha csak 5 százalékkal is, de átmenetileg csökkenteni tudtuk a világ szén-dioxid-kibocsátását?
Nem, még akkor is bűntudatot kellett éreznünk, amikor a négy fal közé szorulva végignéztünk egy sorozatot a Netflixen, és elvetemült bolygógyilkosként még a felbontást sem állítottuk lejjebb, vagy amikor családunkkal videótelefonáltunk.
Számháború
Tényleg ennyire borús a helyzet? Az internetezés, mint minden emberi tevékenység, energiát használ fel. És mivel az energia zömét az emberiség ma fosszilis energiahordozók elégetésével termeli meg, elkerülhetetlen, hogy legyen valamekkora karbonlábnyoma.
Hogy mekkora, arra csak becslések vannak. Egy 2020 decemberében megjelent metaanalízis a témában eddig közzétett tudományos publikációkat összevetve az infokommunikációs szektor mindent egybevetve az üvegházhatású gázok (ÜHG) globális kibocsátásának minimum 1,8, maximum 2,8 százalékáért felelhet.
A széles skála a hiányos adatokból és az eltérő módszertanokból fakad. Még bonyolultabb a helyzet, ha más szektorokkal akarjuk összehasonlítani, hiszen ott is van bizonytalanság, és az IKT-szektort a nagy globális összesítésekben (például az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentéseiben) eddig nem kezelték külön, belesuvasztották az „egyéb” kategóriába.
Az állítás tehát, hogy a digitális szektor kibocsátása a légi iparét közelíti, igaz is, meg nem is. Igaz, hiszen előbbié 730 millió tonna szén-dioxid-egyenérték évente, utóbbié pedig 750 millió tonna (2015-ös adatok szerint). Csakhogy itt mindkét iparág képviselői elkezdik sorolni, a másiknál mi mindent nem számoltak bele: itt a játékkonzolok vagy az okostévék kibocsátását, ott a repülőgépek előállításának vagy a repülőterek üzemeltetésének emisszióját.
A digitalizáció védelmében
Parttalan játék ez, ezért minden efféle, iparágak közötti, vagy éppen országokhoz viszonyított, a sajtóban felkapott összevetést érdemes fenntartásokkal kezelni. Van viszont néhány tény, amely vitán felül áll, és árnyalja a képet – méghozzá az IKT-szektor javára.
1. Digitális eszközöket a világ lakosságának 70 százaléka használ, minden nap, repülni viszont csak a 10 százaléka repül, és még az olyan gazdag országokban is csak 35 százaléka rendszeresen, mint Németország. (Ezzel nem állítjuk, hogy a repülés demokratizálása nem méltányolható cél, csak azt, hogy ára van.)
2. Míg a repülésnél nincs reális alternatívája a fosszilis energiahordozó (a kerozin) elégetésének, és még az autók vagy a hústermelés esetén is gyerekcipőben járnak az alternatív technológiák, addig az IKT-ban a kibocsátás nagy része karbonmentesíthető. Annak zöme ugyanis elektromos áram, azon belül is az adatközpontok áramellátására és hűtésére.
A szektor emissziója tehát attól függ, hogy milyen forrásból jön az áram. Szén, földgáz vagy olaj elégetéséből, esetleg tiszta forrásból: atomreaktorból, vízierőműből, napelemből, szélkerékből. Egy becslés szerint az áramellátás karbonmentesítésével az IKT emisszióinak 80 százaléka kiküszöbölhető.
3. A járvány megmutatta: repülés nélkül elműködget a világ, de a digitális infrastruktúra nélkül nem. Sőt: éppen az tette lehetővé, hogy ha nem is ideális körülmények között, de tanuljunk, dolgozzunk és fenntartsuk emberi kapcsolatainkat a legszigorúbb lezárások mellett is – gondoljuk el, milyen lett volna egy hasonló világjárvány akár csak 15 évvel korábban, a szélessávú internet és az okoseszközök kora előtt.
4. Az interneten végzett tevékenységeinknek csak egy része addicionális fogyasztás, más része helyettesítő jellegű, vagyis kivált valamilyen offline tevékenységet. Erre szintén a járvány a legjobb példa: a jelentős adatforgalommal járó videócset az iskolába, munkába járást váltotta ki sok embernél – és ezáltal az ingázás emisszióját is.
A videóstreaming lábnyoma szintén számottevő (a teljes adatforgalom 60 százalékát adja), csakhogy a Netflix előtt is fogyasztottunk mozgóképet, és a kábeltévének, műholdas adásnak, DVD-k és lejátszók legyártásának, szállításának is volt karbonvonzata. Hogy ez hogyan viszonyul a streamingéhez, senki sem tudja pontosan, de hogy nem nulla volt, az biztos.
Fáklyázás helyett pénztermelés
A helyettesítő tényező miatt a Bitcoin ügye sem olyan fekete-fehér, amilyennek most tűnik. A virtuális valuta nem az első anonim fizetőeszköz, nem az első instrumentum, amelynek közmegegyezésen alapuló fikció alapján tulajdonítunk értéket, és nem az első dolog, ami köré spekulatív lufit fújnak a pénzpiaci szereplők.
Bár az egzakt összehasonlítás itt is lehetetlen, egy kriptovalutában utazó befektetési tanácsadócég a játék kedvéért összevetette a Bitcoin, a bankszektor és az arany karbonlábnyomát. Arra jutottak, hogy míg a Bitcoin energiafelhasználása évente 114 terawattóra, addig az aranyiparé 241, a bankszektoré pedig 239.
Bitcoinja persze ma még keveseknek van, az viszont itt is érvényes, hogy az áramtermelés zöldítése a kriptovalutát is zöldíti. Az energiafelhasználás zöme a virtuális pénz úgynevezett „bányászatára” megy el. Arra a folyamatra, amelynek során óriási, nagy teljesítményű számítógépparkok éjjel-nappal a hálózat fenntartására, a tranzakciók hitelességének ellenőrzésére bocsátják kapacitásukat, és ezért cserébe bitcoinokat kapnak. (Így kerül forgalomba új virtuális pénz.) A gépparkok üzemeltetéséhez értelemszerűen áram kell.
A „bányászcégek” maguk is érdekeltek abban, hogy az áramot olcsón szerezzék be – nem ritkán megújuló energiából. Kínában például, ahol a legtöbb „kriptofarm” működik, Szecsuán tartomány sok fel nem használt vízenergiát termel, és az így keletkező olcsó árammal vonzza a bányászokat. A megújuló energia egyik nagy problémája világszerte az egyenetlen termelés. A kriptobányászat olyan tevékenység lehet, amely segít, hogy amikor sokat süt a nap és fúj a szél, levezesse a ma gyakran veszendőbe menő többletáramot.
Újabban olyan cégek is megjelentek, amelyek generátorokkal és számítógépekkel felszerelt kamionokkal vonulnak a fosszilis lelőhelyekre, hogy az olaj- és gázkutakon melléktermékeként keletkező, jobb híján eddig elfáklyázott földgáz és metán elégetésével, többletemisszió nélkül „bányásszanak” virtuális pénzt.
Zöldítő hatás
Ezzel együtt igaz, hogy a kriptovaluták villamosenergia-igénye jelentősen megnőtt, és ma a világ áramfogyasztásának 0,2–0,4 százalékát is eléri. Ha pedig tényleg a bank- és pénzrendszer babérjaira tör, ez még tovább növekedhet. A kritikusok ezt a veszélyt a teljes szektorral kapcsolatban gyakran emlegetik, hiszen az adatmennyiség exponenciálisan nő.
Biztató jel ugyanakkor, hogy az egyre hatékonyabb technológiáknak köszönhetően az energia mennyisége nem nő együtt az adatokéval, sőt már az elmúlt években csökkenésnek indult. Ez várhatóan a jövőben is így lesz, köszönhetően például az 5G-s mobilhálózatoknak, ami adategységenként kb. 90 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt a 4G-nél.
Ráadásul az 5G egy sor olyan innovációt tesz lehetővé, amely más iparágak zöldítéséhez is hozzájárulhat. Az 5G-n alacsony fogyasztású, hálózatba kötött környezeti szenzorok tömegével, intelligens távvezérléssel jelentős energiamegtakarítást hozhat a gyártásban, a logisztikában és a mezőgazdaságban, és utóbbiban a vízfogyasztás visszafogásához is hozzájárulhat. A mobilhálózaton kommunikáló, az önvezetés valamely fokára képes járművek számos közlekedési funkciót válthatnak ki, és csökkenthetik a szennyező dugók kialakulásának esélyét.
A civil szervezetek és nagyvállalatok összefogásával megalakult Exponential Roadmap kezdeményezés szerint a digitalizáció közvetlenül legalább 15 százalékos emissziócsökkentést tesz lehetővé a gazdaság egészében 2030-ig, és a nemrég elfogadott Európai zöld megállapodás is a megoldás, nem a probléma részeként kezeli a digitális szektort.
„A digitális technológiák számos ágazatban kulcsfontosságú katalizátorként járulnak hozzá a zöld megállapodás fenntarthatósági céljainak eléréséhez – állapítja meg az Európai Bizottság. – Az európai digitális kapacitásokba, a digitális technológiák fejlesztésébe és bevezetésébe történő beruházások intelligens, innovatív és testre szabott megoldásokat fognak eredményezni az éghajlati problémák kezelésére.”
A Vodafone elkötelezett a színes, változatos tartalmak iránt, ezért segít nekünk abban, hogy mindenki, mindig és mindenütt elérje a Válasz Online-t.
vodafone.hu
Nyitókép: kriptofarm egy moszkvai szovjet raktárépületben 2017. július 26-án. (Fotó: AFP/Makszim Zmejev)
