A közbeszédet uraló vízlépcsővitában csak a lényeg sikkadt el: hogy a Duna egyik legnagyobb problémáját, a medersüllyedést nem kis részben pont a felvízi duzzasztók okozzák. Paks környezetében mintegy 80 cm-nyi vízszintet buktunk azon, hogy a szabályozás, a kotrások és az ausztriai gátak miatt a Duna ma mélyebben folyik, mint hatvan éve. Nem az a fő kérdés tehát, hogy egyes szakaszokon megemelné-e a vízszintet egy újabb duzzasztó (nyilvánvalóan igen), hanem hogy nem okoz-e több bajt egy ilyen építmény, mint amennyit megold.
Bővebben >>>Nem azt kérem, hogy bárki higgyen a vízlépcsőben. Azt kérem, hogy ne hit kérdése legyen. Számoljuk ki! – írja Wagner Ernő. A Magyar Mérnöki Kamara elnöke Lányi András lapunkban megjelent írására reagál érthetően és érvelő módon.
Bővebben >>>Felrobbantotta a Facebookot az Orbán-kormány volt igazságügyi miniszterének bejegyzése a hétvégén, miszerint ha 1983-ban, a Duna akkori „kiszáradásakor” sikeresen megoldották Paks hűtését, és nem kellett leállítani az energiatermelést, akkor most is így tehetnénk, csak akarat kérdése. Tuzson Bence írásában minden szám stimmel, és mégsem igaz benne semmi. Rövidke bejegyzésének önmagán túlmutató jelentősége van. Egy veterán vízmérnök tapasztalatai segítségével elemezzük a negyvenhárom évvel ezelőtti esetet.
Bővebben >>>A következő évszázadban ennél még kisebb vízhozamok is előfordulhatnak a Duna magyarországi szakaszán, sőt a meder is mélyebbre vágódhat, gyorsítva az olyan extrém kisvizes helyzetek kialakulását, mint ami most a paksi atomerőmű lekapcsolásához vezetett. Mindez magyar kutatók tanulmányaiból derül ki. Mármint nem most, hirtelen összerántott dolgozatokból, hanem az utóbbi évek, sőt évtizedek terméséből. A közvéleményt és a politikát sokkoló vízhelyzetre ugyanis régóta figyelmeztettek. Mégsem történt semmi. A Válasz Online rendkívüli összeállítása a paksi atomerőmű leállításának napján.
Bővebben >>>Eddig példátlan összefogás született vízmérnökök, környezetvédők és a talajjal foglalkozó szakemberek között, hogy konszenzust mutassanak fel a Magyarország ökológiáját vészesen fenyegető kiszáradás elleni küzdelemben. A 12 pont szerint a különböző területekről érkező civil szakemberek egyetértenek abban, hogy közös „cselekvési kényszerben” vagyunk. Első lépésként évi 3 km3 víz folyamatos pótlása szükséges az Alföldön, és megkerülhetetlen a mezőgazdaság szerkezeti átalakítása és a területhasználatok megváltoztatása is. Politikai akarat nélkül egyik sem fog menni.
Bővebben >>>Beszéljünk végre hazánk létkérdéseiről! Nyomtatott lapsorozatunk legújabb száma a magyar erdők, vizek, földek állapotával, a Kárpát-medencében a szemünk előtt kibontakozó „eltorzult mediterrán viszonyokkal” foglalkozik, méghozzá a magyar lappiacon egyedülálló alapossággal és megközelítéssel. Nemcsak a rohamléptékű változásokat mutatjuk be az Alföld sivatagosodásától fajok eltűnésén át az erdők veszélyeztetettségéig, hanem sok megoldási és alkalmazkodási stratégiát is.
Bővebben >>>Olyan volt az elmúlt pár hétben a csapadék, mintha csak rendelésre érkezett volna: a tavasz, a vegetációs időszak megmenekült a katasztrófától. Csakhogy ezt a pozitív kilengést már egy olyan hintán tapasztaljuk, amit folyamatosan húznak hátra: a talajvíz adataiból láthatóan a nagy trend még mindig a kiszáradás. Helyzetjelentés a téli aszály után.
Bővebben >>>Az időjárás természetes változékonysága és a korábbi nagy szárazságok túlnyúló hatása együtt okozták a téli aszályt. Ez rendkívüli jelenség: emberemlékezet óta nem láttunk márciusban ilyen alacsony vízállást se a Dunán, se a Tiszán. A most érkező csapadék enyhülést ugyan hoz, de az alább bemutatott adatok szerint tetemes mennyiségű vízre lenne szükség a vegetációs időszakban, hogy ne ismétlődjön meg a 2022-es nyári aszály.
Bővebben >>>Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság frissen kinevezett főigazgató-helyettese először beszél részletesen az alföldi vízpótlás konkrét cselekvési tervéről. A tervezet komoly szemléletváltást tükröz, és nagyrészt olyan megoldások köszönnek vissza belőle, amelyeket ökológiai szemléletű kutatók, hidrológusok évek óta szorgalmaznak.
Bővebben >>>„Ha arra várnánk, hogy Brüsszel kisegítsen bennünket a bajból, akkor nyakig állnánk a vízben” – jelentette ki Orbán Viktor. A helyzet azonban az, hogy Brüsszel segített, már évekkel ezelőtt. Nagy arányban éppen az unió anyagi támogatásának köszönhető, hogy nemhogy nyakig, de még bokáig sem álltunk a vízben.
Bővebben >>>Nem igaz, hogy semmi nem történt a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelme érdekében az elmúlt évtizedben. A 2013-as nagy árvíz idején legveszélyesebbnek számító szakaszokon új vagy újjáépített gátak emelkednek. De a legfontosabb szakasz még hiányzik: a Nánási úton és a Királyok útján építendő védmű. Nem szabad újranyitni az évtizedes vitát a parton vezetett mobilgátról, mert az itteni gátra kész tervek és engedély, sőt már uniós forrás is van. Tartós és biztonságos megoldást csak ez jelent. Mutatjuk, miért.
Bővebben >>>Amiről Párizs eddig csak álmodhatott, az Budapesten eleve megvan, olimpia nélkül is. Csak ki kellene használnunk. Urbanisztikai tanulságok a párizsi olimpiáról – Budapestről nézve.
Bővebben >>>A Ráckevei-Duna budapesti szakaszán átívelő Gubacsi híd vasúti pályája olyan fontos a magyar gazdaságnak, mint a Szuezi-csatorna a világkereskedelemnek. Iparunk jelentős része megbénulna a híd nélkül: ez az egyetlen vasúti összeköttetés az ország egyik legfontosabb logisztikai központja, a csepeli Szabadkikötő és a nemzeti össztermék jelentős részét előállító gyárak között. A híd azonban annyira rossz állapotban van, hogy szeptemberben a MÁV-nak muszáj felújítást kezdenie. Ez azonban csak felületi kezelés, a végleges megoldást jelentő új vasúti híd a jövő homályába vész.
Bővebben >>>Földdel tették egyenlővé a Szentendrei-sziget egyik legrégebbi épületét: a barokk korból származó, falaiban talán még római köveket is őrző Horányi révcsárdában ugyan már több mint hetven éve nem evett senki gulyáslevest, de a pusztuló épület értékével minden szereplő tisztában volt. Megoldást azonban senki nem látott, így a tulajdonos végül kitette a pontot a közel háromszáz éves történet végére. Így veszítjük el azokat a helyeket, amelyek a lokális identitás horgonyai lehetnének.
Bővebben >>>Budapest Főváros Levéltárának készülő várostörténeti monográfiája nyomán ebben az adásban is Géra Eleonóra történész, levéltáros, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének docense vezet minket bolyongásainkban a város ismerős terein át.
Bővebben >>>Sürgősen kukába kell dobnunk a felszínalatti vizek működéséről szóló elavult elméleteinket, hogy megállíthassuk a Kárpát-medence legfontosabb kincsének felélését – mondja a Válasz Online-nak Mádlné Dr. Szőnyi Judit hidrogeológus. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet egyetemi tanárát azután kerestük meg, hogy augusztusban programot hirdetett a Homokhátság sivatagosodásának visszafordítására.
Bővebben >>>Hogyan lehetne több vizet megtartani? Megállítható-e az Alföld kiszáradása? Építsünk-e új keresztgátat a Tiszán? Aki ellenzi a folyóduzzasztást, miért ellenzi? A Válasz Online összeültette a „gátpárti” Mészáros Csaba vízépítő mérnököt az élőhely-restaurációs módszert képviselő Timár Gábor geofizikussal.
Bővebben >>>A folyóban évtizedek óta tilos volt fürdeni, de most egyszerre két helyen is kipróbálhatjuk, ami a nagyszüleink számára még természetes volt: a Rómain szabadstrand, a Kopaszi-gátnál fizetős plázs nyílt – és ezzel mindjárt az a vita is megjelent a fővárosban, hogy mennyire szabad megengedni a természetes vízpartok kisajátítását, használatuk korlátozását. A hosszú szünet után az első lépések még elég bátortalanok, de a Dunában fürdeni jó.
Bővebben >>>
