Elérhet-e gyors sikert az unióval és a források kiolvasztásával Magyar Péter kormánya? Miben „keménykedhet” Magyarország Brüsszellel, és mi az, amiben biztosan engedni kell? Mennyire fáj – az immár általunk sem vétózott – új uniós szankciós csomag az oroszoknak? Célra vezethet-e Trump őrült politikája Iránnal? Fenyeget-e posztkommunista–széljobbos összeborulással a román kormányválság? Itt a HetiVálasz májusi külpolitikai adása – Ablonczy Bálinttal, Magyari Péterrel és Vörös Szabolccsal.
Bővebben >>>A vallásos jobboldal az 1970-es évek óta az amerikai Republikánus Párt egyik fő támasza – most azonban Donald Trump és XIV. Leó konfliktusa és az elnököt Jézusként ábrázoló AI-kép komoly repedést okozott ebben a szövetségben.
Bővebben >>>Orbán Viktor bukása túlmutat Magyarország határain: az illiberális nemzetközi jobboldal elveszítette legfőbb hivatkozási pontját, azt a politikust, akit Trump köre is a nyugati civilizáció védőbástyájaként ünnepelt. A magyar választók – két nagyhatalom támogatása ellenében – elsöpörték a rendszert, amelyet egy évtizede totemként tisztelt a globális szélsőjobboldal.
Bővebben >>>Több mint 50 millió dollár forog a magyar választáson egy olyan platformon, amelyet a hatóságok betiltottak, a kormánypárti sajtó pedig azután fordult ellene, hogy a fogadók Magyar Pétert esélyesebbnek kezdték tartani Orbán Viktornál. A Polymarkettel azonban ez a legkisebb baj.
Bővebben >>>A világ jelenlegi konfliktusai mögött hajlamosak vagyunk anyagi érdekeket keresni, pedig a logikusnak tűnő magyarázatok elfedik azt, amivel sokkal ijesztőbb szembenézni: ezeknek semmiféle materiális vagy kézzelfogható oka nincs. Gyökerük az emberi pszichében keresendő.
Bővebben >>>Carlo Masala olasz–német biztonságpolitikai szakértő Ha Oroszország győz – Szcenárió című könyve arra figyelmeztet, hogy Moszkvának régóta célja a NATO megtörése, mert így dominálhatja Európát. Ehhez pedig szükségtelen tankhadosztályokat indítania. Elég, ha az amerikai–európai konfliktusba süllyedt katonai szövetség nem áll ki Észtország mellett egy orosz hibrid hadművelet esetén. A könyvnek különös aktualitást ad, hogy február végén az észt határvárosról elnevezett „Narvai Népköztársaságot” követelő online orosz művelet indult… Recenzió.
Bővebben >>>Látszik-e már, mit akar Trump Iránnal? És Magyarország Ukrajnával? Kinek higgyünk Barátság-ügyben? Gyakran hangoztatott pragmatikussága ellenére miért ideologikus a magyar külpolitika? Felrázza-e Európát a francia nukleáris erőfitogtatás? A HetiVálasz márciusi külpolitikai adása.
Bővebben >>>A venezuelai és iráni bevetések után a Pentagon ultimátumot adott az legfőbb AI-beszállítójának: engedje fel az etikai korlátokat, vagy veszítse el a 200 millió dolláros szerződését. Az Anthropic nemet mondott. Az OpenAI igent. De a kérdés, hogy ki dönthet arról, mikor ölhet egy gép, ezzel nem oldódott meg.
Bővebben >>>Hogyan vezethető le – ha levezethető egyáltalán – a beavatkozás az amerikai elnök külpolitikájából? Tényleg a háború maradt-e az egyetlen megoldás? Lehet-e Amerika új Afganisztánja Irán? Szakértő vendégeink Csiki Varga Tamás és Kemény János.
Bővebben >>>Az elmúlt évtizedek legfontosabb változását jelentette be hétfőn Emmanuel Macron francia elnök hazája nukleáris elrettentésében – Párizs kész atomtölteteket hordozó vadászgépeket telepíteni az erre nyitott európai államokba. Az ukrajnai háború, a trumpi Amerika kiszámíthatatlansága, illetve az alapvető EU-s kereskedelmi és energetikai érdekeket fenyegető iráni háború egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy szükség van Európa önálló védelmének megerősítésére.
Bővebben >>>Drága lesz a benzin? Miért most tört ki egy új háború? Miért rakétáz az Iszlám Köztársaság muzulmán országokat? Ki vehetné át a hatalmat Teheránban? Ezekre keressük a választ a háború harmadik napján.
Bővebben >>>Ki tagadhatja, hogy jobb világban élnénk, ha „Vancouvertől Vlagyivosztokig” legalább a legerősebb államok mind a politikai szabadságjogokat tiszteletben tartó demokráciák lennének? Ukrajnától Amerikáig ennek az ellenkezőjét látjuk: mintha Orwell jóslata válna valóra a világot felosztó három óriáshatalomról, amelyek váltakozó felállásban küzdenek egymással. Szerencsére ez a végkifejlet egyáltalán nem elkerülhetetlen: Trump még áldás is lehet Európa számára, politikája pedig már néhány éves távlatban is folytathatatlan. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter írása a nemzetközi erőpolitika kilátásairól, ami a Válasz Online nagy világrend-vitájához is kapcsolódik.
Bővebben >>>„Európa egységét, képességét az önvédelemre e pillanatban nem a liberális demokrácia válsága veszélyezteti, hanem Donald Trump ön- és közveszélyes fellépése, valamint a Kreml Ötödik Hadoszlopa, melynek útját pénzt és fáradságot nem kímélve Orbán Viktor és Szijjártó Péter egyengeti. Mindenekelőtt ez utóbbiaktól kell megszabadulnunk. Ez a magyar választások világpolitikai tétje. A liberális demokráciát pedig ráérünk még temetni.” Többek után most Lányi András reagál Körösényi András lapunkban megjelent, a liberális demokráciát temető írására.
Bővebben >>>Donald Trump elnöknek személyes felelőssége van abban, hogy rövid időn belül a második amerikai civil veszti életét az illegális bevándorlók ellen rendezett hajsza közepette – hangzik el a tengerentúli hideg polgárháborús helyzetet kibeszélő szerkesztőségi műsorunkban. A papíron a közrend helyreállításáért kezdett harc performatív kegyetlenkedésbe fordult, de a jelek szerint a washingtoni politika a borzalmas előzmények után képes az önkorrekcióra. Laky Zoltánt és Magyari Pétert Borbás Barna kérdezi.
Bővebben >>>Szerinte nem ő, hanem Orbán Viktor a fogott ember. Magyar Péter azt ígéri: ha nyer, két hónapon belül hazahozza az uniós pénzeket, és nem ül bele a fideszes intézményrendszerbe, hanem azonnal belekezd a fékek és ellensúlyok rendszerének visszaállításába.
Bővebben >>>Az Index újságíróinak közös felmondásakor, 2020 nyarán Földes András belülről filmezte végig, ahogy kormányközeli alakok jelennek meg a szerkesztőségben. Aztán filmezett még öt éven át.
Bővebben >>>Az amerikai elnök davosi beszédében a történelem legsikeresebb politikusaként ünnepelte magát, gúnyolta az európai vezetőket, és arra utalt, hogy kiszáll a NATO-ból, ha nem kapja meg azt a nagy darab jeget, azaz Grönlandot. Otromba fenyegetőzését nehéz komolyan venni, ilyesmit eddig legfeljebb néhány diktátor engedett meg magának otthon, saját közönsége előtt. Mégsem lehet nem komolyan venni. Gyorselemzés.
Bővebben >>>A demokrácia 1989 utáni domináns liberális formája valóban válságba került, ahogy azt Körösényi állítja, ám ez korántsem jár együtt a liberális szereplők eljelentéktelenedésével. A jobboldali populizmus iránti szinte mániákus médiaérdeklődés ellenére továbbra is igaz, hogy Európa legbefolyásosabb államaiban szinte kivétel nélkül alapvetően liberális szellemiségű pártok az igazi hangadók. Laczó Ferenc, a Maastrichti Egyetem docense reagál Körösényi András világrendről és a demokráciák válságáról szóló írására. A Válasz Online világrend-vitájának harmadik cikke.
Bővebben >>>Hat évvel George Floyd meggyilkolása után újabb minneapolisi haláleset rázta meg az Egyesült Államokat. Renee Good halála az amerikai társadalom egyik legmélyebb törésvonalát hozza felszínre: mihez kezdjenek azokkal a bevándorlókkal, akik illegálisan érkeztek az országba, de dolgoznak, nem bűnözők? Donald Trump válasza erre a tömeges deportálás, és ezért a bevándorlási hatóságok egymás után teszik csatatérré a baloldali vezetésű nagyvárosokat. Ez megszülte a saját ellenállását, de a keményvonalas migrációs politika társadalmi támogatottsága is rohamosan csökken. Háttér.
Bővebben >>>Végigfut az ember hátán a hideg, amikor ráeszmél, hogy eddigi legjobb barátja, akitől ráadásul nyolcvan évig a biztonsága függött, ellene fordulhat. De ez a realitás – írja lapunknak küldött vendégcikkében Bámer Bence. A külpolitikai újságíró, nemzetközikapcsolatok-elemző a Válasz Online múlt heti cikkére is reagál, amikor korszakhatárnak látja a Venezuelában történteket.
Bővebben >>>Évtizedek óta nem látott a világ ennyire profin szervezett és hatékony katonai műveletet, mint amit az USA vitt véghez a hétvégén Venezuelában. Ami történt, az önmagában még nem merénylet a régi rend ellen, de amikkel Trump közben fenyeget, az az erőszak spirálját is a elszabadíthatja.
Bővebben >>>Az ukrajnai háború felerősítette Európa konfliktusát az új amerikai és a hagyományos orosz hatalompolitikával szemben, de a küzdelem tétje ennél jóval nagyobb. A szabadság megőrzése a közeljövő legfőbb kihívása. 2025-ben forgószél kerekedett, 2026 legfontosabb kérdése, hogy a vihar mennyire szaggat meg minket.
Bővebben >>>Beharangozott, de meg nem ígért amerikai mentőcsomag, az Egyesült Államok nagystratégiája, magyar vezetők moszkvai útjai, haldokló Visegrád. Ezekről beszélget a HetiVálasz idei utolsó külpolitikai kibeszélőjében Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Bővebben >>>Miről szól pontosan az amerikai–orosz békemegállapodás-tervezet? Milyen elemeit lehet kénytelen Ukrajna elfogadni? Közelebb került-e a háború lezárása? HetiVálasz podcastunkban ezekről is kérdezzük Takácsy Dorka Oroszország-szakértőt és Deák Andrást, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársát.
Bővebben >>>„Megint egy oldalon állunk, és megint együtt megyünk a csatába, mint nyolcszáz évvel ezelőtt” – fogalmaz Orbán Viktor Habsburg Eduárd leköszönő vatikáni nagykövet magyarul nemrég megjelent könyvének utószavában. A szövetség hangsúlyozása ráirányítja a figyelmet a kormány által ügyesen használt, tengerentúlig nyúló Habsburg-hálózatra.
Bővebben >>>105 éve bajban lévő ország, amerikai pénzügyi mentőcsomag, 5 százalékos hiány, közben meg látványos választási osztogatás. Öt hónappal a választás előtt milyen állapotban van a magyar gazdaság? Erről szól a friss HetiVálasz, amelynek vendégei Bod Péter Ákos közgazdász, korábbi jegybankelnök és Madár István, a Portfolio vezető elemzője.
Bővebben >>>
