Az augusztusi évfordulóra nem készült el a megújult Mohácsi Nemzeti Emlékhely, és a Hádész-kapu még október elején is zárva van a látogatók előtt, de a nemzeti parknak köszönhetően bejárhattuk a helyszínt. Az átépítés során sikerült megőrizni az 1976-os kialakítás építészeti és képzőművészeti értékeit, az új kápolna és a földalatti kiállítóterek pedig valódi szintlépést jelenetek: 2028-ra Európa egyik legfontosabb, komplex csataemlékhelye jön létre a kivégzések mezején. Kifogásolni legfeljebb azt lehet, hogy a 2011-es, félresikerült Korona-fogadóépület állva maradt. Közben a csatamező egésze továbbra is értelmezhetetlen: a főbb emlékezeti pontokat nem jelöli semmi a tájban, nincs egy kerékpárral vagy gyalogosan bejárható körtúra, sőt, a terület egésze sem védett.
Bővebben >>>„Személyében olyan professzoreszmény (egyik utolsó?) képviselője távozott, aki felett mintha nyomtalanul múltak volna el a kommunizmus évtizedei. Szertartásos volt, ódivatúan udvarias, barátságos, de sohasem fraternizált. Hitt abban, hogy az egyetemnek küldetése van, a tudás palotája az, a szellemi finomságokkal egyre kevésbé törődő korban” – írja a Válasz Online-nak küldött személyes hangvételű nekrológjában Ablonczy Balázs történész az életének 85. évében elhunyt Kósa László történész-néprajzkutatóról.
Bővebben >>>Lezárult egy közel negyedszázados korszak a magyar emlékezetpolitikában: Tarr Zoltán kulturális miniszter menesztette Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját. A Terror Háza és a körülötte lévő intézethálózat eleve kultúrharcos célokra, a Fidesz ideológiai bázisaként jött létre, ahol a 20. századi totalitárius diktatúrákra való emlékezés keveredett a direkt politizálással. A mostani lépés esélyt ad arra, hogy az legyen, aminek ténylegesen lennie kell: tisztességes, szakmai alapokon álló állami múzeumi intézmény. Mondjuk a Magyar Nemzeti Múzeum keretei között.
Bővebben >>>Az előző kormány által létrehozott tudománypolitikai vízfej, a HUN-REN ötmilliárd forinttal tartozik az ELTE-hez kényszerített négy bölcsészeti kutatóközpontnak. A Tisza-kormány egyelőre eddig csak egyeztetett velük, a jövőről nincs döntés. Molnár Antal történész, intézetigazgató szerint legjobb helyük ismét az Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt lenne. A lényeg, hogy ne térjen vissza „a hihetetlen károkat okozó Csák–Hankó-féle működési modell.”
Bővebben >>>Óriási örömmel jelentjük be, hogy készül és saját oldalunkon már előrendelhető nyomtatott lapsorozatunk, a Válasz Offline legújabb száma! Ez a kiadvány a magyar történelem egyik legfontosabb pillanatáról, az éppen ezekben a napokban 500 éve történt mohácsi csatáról szól. Megjelenés novemberben, most pedig az 500. évforduló hetében Varga Szabolcs történésszel beszéljük át a Válasz Offline-ban is érintett témákat.
Bővebben >>>Kevesebb mint ötven nap múlva ismét október 23-a lesz, a forradalom 70. évfordulója. 1956 a 20. századi magyar történelem legnagyobb dobása volt, ezért egyáltalán nem mindegy, hogyan ünnepeljük az évfordulót – mondja Tamási Miklós. A Fortepan szerkesztője két javaslatot is tesz, mi lehetne szerinte jobb emlékezetpolitikai gesztus, mint a kormányfő által is megpendített szoborállítási ötlet. A Fortepan rengeteget tett 1956 vizuális emlékezetének megőrzéséért azzal, hogy módszeresen gyűjti a forradalom fényképeit, ezért Tamási Miklós javaslatait ajánljuk az olvasók és a döntéshozók figyelmébe.
Bővebben >>>Budapest egyik legnagyobb lakótelep-építése zajlik az egykori Óbudai Szeszgyár területén. A területen már közel két évezrede is laktak emberek: korábban Mithras-szentély, most egy meghökkentő méretű épület romjai kerültek elő. A funkcióját egyelőre az Aquincumi Múzeum régészei is csak találgatni tudják, mert hasonlót sem Magyarországról, sem máshonnan nem ismernek. A felfedezés a nemzetközi tudományos közösség számára is izgalmas lehet.
Bővebben >>>Amatőr és profi régészek csapata kutatja közösen a mohácsi síkot, hogy rekonstruálják az egykori csatatér pontos helyét, és felkutassák az elesettek tömegsírjait. Hogy lehet ez? Nem tudjuk, hol volt pontosan a mohácsi csata? Meglepő állítás, olvasva a tankönyvek biztos tudást sugalló elbeszélését, de ez a helyzet. És nem tudjuk, hol vannak eltemetve a küzdelemben odaveszett katonák? A kivégzett foglyok sírjait megtalálták, de az elesettekét eddig nem. A több mint másfél évtizede tartó fémkeresős csatatérkutatás elkezdte megválaszolni a kérdéseket, kézzelfogható régészeti eredményeket produkált, de a következő generációknak is bőven marad megfejteni való titok a mohácsi mezőkön.
Bővebben >>>Magyarország ezekben a hónapokban Mohács ötszázadik évfordulójára készül. Csakhogy ennek árnyékában feledésbe merül a „második mohácsi csata”, a törökök fölött aratott döntő nagyharsányi diadal: egy olyan győzelem, amelyet saját korában Európa-szerte ünnepeltek, ma mégis alig talál helyet történelmi emlékezetünkben. Mintha Mohács és Nagyharsány két egymástól független történet volna, pedig a kettő együtt adja ki a teljes képet. Két évvel ezelőtt a Válasz Online-on közzétettük Varga Szabolcs történész nagyhatású beszédét, amit a mohácsi csata évfordulóján mondott el. Az augusztus 12-i nagyharsányi diadal 339. évfordulóján elmondott újabb beszédében az akkor felvetett témákat gondolja tovább.
Bővebben >>>Régóta tudni lehetett, hogy a 20. század második felének egyik legkedveltebb magyar festője szenvedélyes fotós is volt. Képeiből azonban alig néhányat ismerhetett a nagyközönség. Most megjelent egy bőséges válogatás a Fortepanon, és izgatottan ismerhetjük fel a fotókon a festményeken már rögzített motívumokat, helyszíneket, ahogy azokat Mácsai István kamerája látta. És még ennél is többet: az 1957-es Párizs nagyvilági fényeit, a falusias Nagymarost, a pesti gangos bérházak kopott belvilágát. A festő után most a fotós Mácsai is elfoglalhatja az őt megillető helyet a 20. századi művészettörténetben.
Bővebben >>>Éles viták kezdődtek a néhai orvos-miniszter, Kásler Miklós által létrehozott Magyarságkutató Intézet jövőjéről – sőt meglepő módon a múltjáról is. Utóbbi farvizén támadássorozat indult a Mi Hazánk-közeli sajtóban az intézet korábbi vezetője, B. Szabó János történész ellen. A Magyarságkutató volt tudományos főigazgató-helyettese eddig egyszer nyilatkozott a Kásler-féle intézetnél tapasztalt viszonyokról, most vállalta, hogy podcastunkban még részletesebben beszél.
Bővebben >>>Ha fel akarunk szabadulni a múlt elnyomó hatalma alól, akkor ne a szenzáció, a lelepződés és a lebuktatás szándékával közelítsünk az aktákhoz, inkább annak tudatával, hogy eleink nehéz időkben éltek, számos nemes és nemtelen, okos és bátor, gyenge és bűnös döntést hoztak, ahogy mi magunk is hozunk. Papp István történész egy mezőtúri példán, Maczkó Gábor történetén keresztül mutatja be az ügynökakták tervezett közzétételének emberi dimenzióját.
Bővebben >>>Noha a legfrissebb kutatások szerint a nemzeti tragédiát fél évezreddel ezelőtt korántsem a magyar széthúzás, egymásnak feszülés és az elit alkalmatlansága okozta, az idei megemlékezés részleges kudarca éppen a fenti okokra vezethető vissza. De leginkább Lázár Jánosék időrabló központosítására. Háttér.
Bővebben >>>Ha nem dolgozzák át, hosszú időre torzíthatja magyarok és külföldi turisták történelemképét is az új Citadella A Szabadság Bástyája című kiállítása. A Válasz Online három neves történészt, B. Szabó Jánost, Hermann Róbertet és Hatos Pált kérte fel arra, hogy véleményezzék a tárlatot, amelynek forgatókönyvét Köbli Norbert jegyzi. Értékelésük egybehangzó: látványos, ám tárgyi tévedésekkel teli alkotás született, amely alapvetően félrevezető képet mutat a magyarság múltjáról.
Bővebben >>>Könnyekig meghatódott Rainer M. János április 12-én este, amikor a körúton 18–20 éves fiatalokat hallott Kossuth-nótát énekelni. A történész azt mondja, a választás eredménye után nem szorongást, hanem felszabadultságot érez – nagyobbat, mint 1990-ben. A Választás ’26 Benyó Ritával adásában arról beszéltünk, mit jelent történészi szemmel a „Ruszkik, haza!” újbóli elemi ereje, hogyan lehetne 1956 hetvenedik évfordulójából gyász- helyett szabadságünnep, és miért lenne hiba, ha az új hatalom is saját emlékezetpolitikai kánont akarna építeni.
Bővebben >>>Nem igaz, hogy senki nem emelte fel a szavát a Citadella megbontása ellen: Bátonyi Péter volt kormányfőtanácsos most elmeséli, mi történt a háttérben. Megdöbbentő, hogy az akkori helyettes államtitkár még a megvalósultnál is nagyobb bontásokat javasolt. Kordokumentunként azt a levelet is közöljük, amit Bátonyi a feletteseinek írt az erőd védelmében, hogy a történelmi és műemléki értékek bemutatásával lebeszélje őket a Citadella szétvagdalásáról. Érvelését azonban semmibe vették, és hamarosan megszületett a Citadella megcsonkításának utat nyitó kiemelő kormányrendelet.
Bővebben >>>
