A csúcsra járatott ukránellenes fekete kampány új fordulópont, mert teljesen idegen bármilyen magyar reflextől vagy kihasználható történelmi tapasztalattól, amit eddig ismertünk. A túlerővel szembeni helytállás jogosságának vitatása, sőt becsületének megsemmisítése pontosan az ellenkezője annak, amiről a zsigeri történelmi gondolkodásunk és a magyar irodalmi hősképek szólnak. Hogy ennek milyen szavazatszámbeli eredménye lesz, nem tudhatjuk. De a következmény, amivel a most zajló „lélekformálás” jár, súlyosabb lehet bármilyen választási eredménynél.
Bővebben >>>A humán vagy a reál tudósok kaptak több Kossuth-díjat a pártállam idején? Hogyan cserélődtek az Akadémia tagjai az átkosban? Boldogulhattak-e pótolhatatlan természettudományos szaktudás birtokában a Horthy-korszak kitüntetettjei az ötvenes években? Miközben ezekre a kérdésekre keresi a választ, Bódy Zsombor Technokraták a pártállamban című kötete meglepő képet tár elénk a szovjet típusú rendszerek vezetőinek tudományba és szaktudásba vetett megrendíthetetlen, olykor még a párthűséget is felülíró hitéről. Recenzió.
Bővebben >>>Genetikai bizonyítékok árulkodnak a 10. századi magyarok egy részének uráli eredetéről, megvannak „Julianus barát magyarjai”, igazolták a nyugati és a keleti hunok rokonságát – csak néhány érdekesség őstörténeti podcastunkból. A legfrissebb tudományos fejleményeket beszéljük át Szécsényi-Nagy Anna archeogenetikussal, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet igazgatójával és Türk Attila régésszel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglaláskori Régészeti Tanszékének vezetőjével.
Bővebben >>>Az író műveiben is rendszeresen felbukkanó egykori családi otthon a 20. századi Magyarország amolyan véletlen sűrítménye: egymásra rétegződik benne minden korszak, mint a híres Ottlik-palimpszesztben, amelynek másolata ott látható az emlékszobává vált dolgozószoba falán. A Hetedik Műterem által jegyzett felújítás finom kézzel nyúlt a házhoz, hogy ezek a rétegek mind olvashatók maradjanak. Látszólag alig változott valami, miközben a megtisztítás által mégis új minőség keletkezett.
Bővebben >>>Ismét meghirdették eladásra a Béla király úti kormányzati ingatlant, vagyis bejött jóslatunk, hogy az első licit eredménytelensége ellenére még a választások előtt mindenképpen el akarják adni az ősfás budai telket, ahol a köztársasági elnök rezidenciája is található. A zárt állami villapark történetében rengeteg a fehér folt. Mostantól azonban eggyel kevesebb ilyen van: Polinszky Tibor, aki 1977 és 1985 között volt a kormányvendégház felújításának és bővítésének tervezője, előlépett a nyilvánosság elé.
Bővebben >>>Közel negyedszázada próbálkozik a Béla király úti állami villaegyüttes eladásával Orbán Viktor. Az első kísérletet még Sólyom László akadályozta meg köztársasági elnökként, aki ellenezte, hogy az ősfás parkot feláldozzák egy lakópark kedvéért. Most ilyen közbelépésre nem lehet számítani, bár az első licit eredménytelenül zárult, ez csak azt jelenti: lejjebb vihetik az árat. Pedig a magyar állam reprezentációjához szükség lenne a történelmi helyszínre, az elnöki villát pedig pár éve Novák Katalinnak az utolsó szögig felújították.
Bővebben >>>„A polgárháború egészen addig pusztán szimuláció, ameddig szavakban tesszük. De mindig a szavakból támadnak később a tettek is” – mondja újévi podcastunkban Hatos Pál. A történésszel decemberben megjelent Hideg polgárháború – Csonka-Magyarország születése 1919–1922 című új könyve nyomán beszélünk testvérharcokról, a kultúra alapjairól, túlélésről és a magyar nyelv misztériumáról. Műsorvezető: Ablonczy Bálint, Borbás Barna.
Bővebben >>>Az emléküket is kitörölték, én pedig feladatomnak érzem, hogy megmutassam őket – mondja a kommunista diktatúra idejének embercsempészeiről podcastunkban Élő Anita. Kolléganőnk évek óta kutatja a vasfüggöny elfelejtett vagy fel nem tárt történeteit, és a Karády Katalin Ausztriába szökéséről szóló, részben publikálatlan forrásokon alapuló minapi cikke kiugróan népszerű lett. Történelmi adás a nyugati határ véres múltjáról. Műsorvezető: Ablonczy Bálint, Borbás Barna.
Bővebben >>>Entz Géza művészettörténész és Nyáry Krisztián irodalomtörténész, kommunikációs szakember egyaránt részt vett a Ceauşescu-diktatúra idején a romániai magyarságot segítő akciókban. Az egykor az MDF-kormány idején a Határontúli Magyarok Hivatalát vezető Entz és a Demszky Gábor SZDSZ-es budapesti főpolgármesternek dolgozó Nyáry Nemzet a hátizsákban. Titkos segítőakciók a Kádár-korszakban című új Válasz Offline kiadványunkban páros interjúban idézték fel a rendszerváltás előtti történteket, ezért voltak a lap december 9-iki bemutatójának vendégei.
Bővebben >>>A novemberi magyar–ír meccs és a vb-álmok összetörése óta tart a gondolkodás, hogy mi tehetné eredményesebbé a magyar futballt, vagy hogy hogyan közelíthetné meg régi nagyságát. Most következő tézisünk nem milliárdokról, stadionokról, gigaberuházásokról és nem is big data-elemzésekről, a modern profizmus csillogó kellékeiről szól. Hanem a kudarcok idején igazán fontossá váló szellemi alapokról és a foci valódi hátországáról két évvel ezelőtti könyvünk, a magyar futballtörténet eredeti gyökereihez vezető Első gól nyomán.
Bővebben >>>Betöltötte a világsajtót 1951 februárjában, hogy a leghíresebb magyar színésznő átkúszott a vasfüggönyön vágott résen, átjutott az aknamezőn és a kommunista Magyarországról Ausztriába menekült. De hogyan tudott Karády Katalin átjutni a határsávon, a szögesdróton és az aknamezőn? Segítették, ahogy több ezer, tízezer másik menekülőt is. Rákosi Magyarországa azután mindenkin bosszút állt, aki részt vett ebben. Mivel a valódi tetteseket nem tudták elfogni, az embercsempészek családján és ismerősein torolták meg a történteket.
Bővebben >>>A magyar közélet egyik utolsó nagy közös „pillanatáról”, a hetvenes-nyolcvanas évek legjobb el nem mesélt történetéről szól nyomtatott lapsorozatunk, a Válasz Offline legújabb száma.
Bővebben >>>Nemcsak Magyarországon, Közép-Európában sem volt még olyan reprezentatív kiállítása a különc költő-művész-prófétának, mint ami most látható a londoni Tate Gallery jóvoltából a Szépművészetiben. Valódi főművek érkeztek Magyarországra, amelyek egy meghökkentően modern vizuális világra és Blake titokzatos magánmitológiájára nyitnak ablakot. És akkor is élvezhetők, ha filozófiai költeményeiből egy sort sem akarunk elolvasni. Blake minden egyéni furcsasága ellenére nagyon is tipikus alkotója volt a brit romantikának, miközben egyes művei egy évszázaddal előzték meg a 20. századi szimbolizmust és az avantgárdot. Ez a látomásos művészet nem simogat, hanem kizökkent.
Bővebben >>>Ezen a hétvégén még látható a Budapesti Történeti Múzeumban az a nagyszabású, nemzetközi anyagot felvonultató kiállítás, ami elsőként mutatja be a reformkor népszerű portréfestőjének életművét. A velencei születésű Marastoni Jakab nevéhez kötődik az első magyar festőakadémia és az első fényképészeti műterem létrehozása, miközben olasz származása egyszerre volt előny és hátrány a nemzeti ébredés korát élő Magyarországon. Az életvidám, de tragikus véget ért Marastoni Jakab emléke a halála után nagyrészt feledésbe merült – pedig rengeteget tett a modern magyar művészeti élet megszületéséért.
Bővebben >>>Az 1242 – A Nyugat kapujában lehetett volna akár fantasy vagy mesefilm is, de a meséről nem hazudhatjuk magunknak, hogy „hiánypótló magyar történelmi film” – írja elemzésében B. Szabó János történész. De vajon miért nem a magyarok hősies védekezéséről szól a közpénzmilliárdokat felemésztő mongol–magyar megaprodukció? A választ a Nemzeti Filmintézet táján kell keresni, ahol 2023-ig meghatározó szereplő volt az ezoterikus fantasy szerző, Harrison Fawcett, vagyis Fonyódi Tibor. A céhes történelem ellen kardot rántó, a radikális szubkultúrában népszerű író az Andy Vajna utáni korszakban a sorban készülő történelmi filmek döntnöke lett. Az ő fejében született meg az a sztori is, amiben Batu kánt egy pilisi pálos táltos fordítja vissza.
Bővebben >>>
