„A polgárháború egészen addig pusztán szimuláció, ameddig szavakban tesszük. De mindig a szavakból támadnak később a tettek is” – mondja újévi podcastunkban Hatos Pál. A történésszel decemberben megjelent Hideg polgárháború – Csonka-Magyarország születése 1919–1922 című új könyve nyomán beszélünk testvérharcokról, a kultúra alapjairól, túlélésről és a magyar nyelv misztériumáról. Műsorvezető: Ablonczy Bálint, Borbás Barna.
Bővebben >>>Az emléküket is kitörölték, én pedig feladatomnak érzem, hogy megmutassam őket – mondja a kommunista diktatúra idejének embercsempészeiről podcastunkban Élő Anita. Kolléganőnk évek óta kutatja a vasfüggöny elfelejtett vagy fel nem tárt történeteit, és a Karády Katalin Ausztriába szökéséről szóló, részben publikálatlan forrásokon alapuló minapi cikke kiugróan népszerű lett. Történelmi adás a nyugati határ véres múltjáról. Műsorvezető: Ablonczy Bálint, Borbás Barna.
Bővebben >>>Entz Géza művészettörténész és Nyáry Krisztián irodalomtörténész, kommunikációs szakember egyaránt részt vett a Ceauşescu-diktatúra idején a romániai magyarságot segítő akciókban. Az egykor az MDF-kormány idején a Határontúli Magyarok Hivatalát vezető Entz és a Demszky Gábor SZDSZ-es budapesti főpolgármesternek dolgozó Nyáry Nemzet a hátizsákban. Titkos segítőakciók a Kádár-korszakban című új Válasz Offline kiadványunkban páros interjúban idézték fel a rendszerváltás előtti történteket, ezért voltak a lap december 9-iki bemutatójának vendégei.
Bővebben >>>A novemberi magyar–ír meccs és a vb-álmok összetörése óta tart a gondolkodás, hogy mi tehetné eredményesebbé a magyar futballt, vagy hogy hogyan közelíthetné meg régi nagyságát. Most következő tézisünk nem milliárdokról, stadionokról, gigaberuházásokról és nem is big data-elemzésekről, a modern profizmus csillogó kellékeiről szól. Hanem a kudarcok idején igazán fontossá váló szellemi alapokról és a foci valódi hátországáról két évvel ezelőtti könyvünk, a magyar futballtörténet eredeti gyökereihez vezető Első gól nyomán.
Bővebben >>>Betöltötte a világsajtót 1951 februárjában, hogy a leghíresebb magyar színésznő átkúszott a vasfüggönyön vágott résen, átjutott az aknamezőn és a kommunista Magyarországról Ausztriába menekült. De hogyan tudott Karády Katalin átjutni a határsávon, a szögesdróton és az aknamezőn? Segítették, ahogy több ezer, tízezer másik menekülőt is. Rákosi Magyarországa azután mindenkin bosszút állt, aki részt vett ebben. Mivel a valódi tetteseket nem tudták elfogni, az embercsempészek családján és ismerősein torolták meg a történteket.
Bővebben >>>A magyar közélet egyik utolsó nagy közös „pillanatáról”, a hetvenes-nyolcvanas évek legjobb el nem mesélt történetéről szól nyomtatott lapsorozatunk, a Válasz Offline legújabb száma.
Bővebben >>>Nemcsak Magyarországon, Közép-Európában sem volt még olyan reprezentatív kiállítása a különc költő-művész-prófétának, mint ami most látható a londoni Tate Gallery jóvoltából a Szépművészetiben. Valódi főművek érkeztek Magyarországra, amelyek egy meghökkentően modern vizuális világra és Blake titokzatos magánmitológiájára nyitnak ablakot. És akkor is élvezhetők, ha filozófiai költeményeiből egy sort sem akarunk elolvasni. Blake minden egyéni furcsasága ellenére nagyon is tipikus alkotója volt a brit romantikának, miközben egyes művei egy évszázaddal előzték meg a 20. századi szimbolizmust és az avantgárdot. Ez a látomásos művészet nem simogat, hanem kizökkent.
Bővebben >>>Ezen a hétvégén még látható a Budapesti Történeti Múzeumban az a nagyszabású, nemzetközi anyagot felvonultató kiállítás, ami elsőként mutatja be a reformkor népszerű portréfestőjének életművét. A velencei születésű Marastoni Jakab nevéhez kötődik az első magyar festőakadémia és az első fényképészeti műterem létrehozása, miközben olasz származása egyszerre volt előny és hátrány a nemzeti ébredés korát élő Magyarországon. Az életvidám, de tragikus véget ért Marastoni Jakab emléke a halála után nagyrészt feledésbe merült – pedig rengeteget tett a modern magyar művészeti élet megszületéséért.
Bővebben >>>Az 1242 – A Nyugat kapujában lehetett volna akár fantasy vagy mesefilm is, de a meséről nem hazudhatjuk magunknak, hogy „hiánypótló magyar történelmi film” – írja elemzésében B. Szabó János történész. De vajon miért nem a magyarok hősies védekezéséről szól a közpénzmilliárdokat felemésztő mongol–magyar megaprodukció? A választ a Nemzeti Filmintézet táján kell keresni, ahol 2023-ig meghatározó szereplő volt az ezoterikus fantasy szerző, Harrison Fawcett, vagyis Fonyódi Tibor. A céhes történelem ellen kardot rántó, a radikális szubkultúrában népszerű író az Andy Vajna utáni korszakban a sorban készülő történelmi filmek döntnöke lett. Az ő fejében született meg az a sztori is, amiben Batu kánt egy pilisi pálos táltos fordítja vissza.
Bővebben >>>Évszázadok óta úgy tudta a helyi hagyomány, hogy Szent István király kápolnát alapított a Fejér megyei Bodajkon. A falu temploma máig népszerű zarándokhely, de ezt mindeddig csak kegyes legendának lehetett tartani. Idén azonban egy tudományos felfedezés rátette az államalapítás kori Magyarország térképére a Fehérvártól északra eső falut. Szücsi Frigyes régész kutatásai nyomán kiderült: a hagyománynak lehet valóságalapja. Augusztus 20-i cikkünk egy régészeti eredményről, aminek a bodajkiak igazán örülhettek.
Bővebben >>>„Ha egyetlen könyvet lehetne csak eltenni egy nagy globális kataklizmát átvészelő, sarkvidéki sziklák alá rejtett világkönyvtárba a magyar 20. század témakörében, akkor ez legyen az, amit odaküldünk.” Zsuppán András megnyitó beszéde a Fortepan ABC című kőszegi kiállításról és Tamási Miklós most megjelenő könyvéről.
Bővebben >>>Több mint 400 fényképből álló válogatás jelent meg a Fortepanon az egyik legnagyobb magyar fizikus, Eötvös Loránd hagyatékából. A tudós kultúrpolitikusról eddig csak kevesen tudták, hogy a boldog békeidők korának egyik legjelentősebb amatőr fényképésze volt, aki térhatású sztereofényképeken örökítette meg rajongva szeretett alpesi hegyeit, a nagyvárossá fejlődő Budapestet és a környező falvakat. Még saját fizikai kísérleteit is. És mindenekelőtt egy olyan család mindennapjait, amely mindvégig az óriási hegycsúcsok bűvöletében élt.
Bővebben >>>Az Egyesült Államok rengeteg erőforrása önmagában kevés volt az áttöréshez – az csakis emigráns európai, köztük kiemelten magyar tudósokkal sikerülhetett. Ők az élhetetlenné vált szülőföldjüket hagyták ott, és a szabadságuk védelméért dolgoztak új hazájukban. 80 éve robbantották fel az első kísérleti atombombát.
Bővebben >>>„Az a retorika, amely szerint védekezésre rendezkedünk be egy háborúban éppen területveszteséget szenvedő országgal szemben, nem sokban áll távol a »nekünk semmi sem sikerül« attitűdtől.”
Bővebben >>>Egyszerre ősi és mégis új: az öt évig tartó, kivételes tudományos eredményeket hozó régészeti kutatás és felújítás után újjászületett az államalapítás korának talán legfontosabb hazai műemléke, a tihanyi Királykripta. Az eredmény igazolja, hogy helyes döntés volt a vastag, 20. századi vakolatköpeny eltávolítása; az újravakolás alapvetően változtatta meg a tér látványát. Mégpedig előnyére. Buzás Gergely kutatásai nyomán világossá vált, hogy András király temetkezőhelye eredetileg a templomhoz kívülről csatlakozó, talán kétszintes építmény lehetett. Ennek rekonstrukciós grafikáit is bemutatjuk.
Bővebben >>>
