A labdarúgó-Eb után az olimpia már a második világraszóló ünnepe a profi sportnak ezen a nyáron: grandiózus díszletek, sok-sok milliárdnyi befektetett euró, politikai tétek. A mából nehéz elképzelni, de ahogy a magyar futball, úgy a modern olimpiai eszmény alapjait is amatőrök tették le a 20. század hajnalán, tiszta játékszeretetből, az „ép testben ép lélek” parancsát követve. Így élt a válogatott és a Fradi első gólszerzője, „másfélszeres” olimpikon Borbás Gáspár is, aki éppen ma, a párizsi olimpia kezdőnapján 140 éve született.
Bővebben >>>Háromszáz évvel ezelőtt is volt klímaváltozás, és arra Magyarország jó választ adott, míg az akkor bennünket megszálló törökök rosszat, és ennek máig érezzük a hatásait – fejti ki podcastunkban Rácz Lajos környezettörténész. A jövőben nemcsak 2,5, hanem akár 4,5 hetes nyári hőhullámokra is számíthatunk – mondja Gál Tamás klímakutató. Nagy, páros beszélgetés a most megjelent Klíma és társadalom Európában – Az utolsó ezer év című kötet apropóján a fordítóval és a szaklektorral.
Bővebben >>>Koppány mint történeti alak ugyanakkor sokszor köszönő viszonyban sincs a (pop)kulturális ikonná vált figurával, belevetített mai képzeteink jó része pedig egyszerű fikció. Mit tudunk róla valójában? Tényleg létezhetett a magyar történelemnek egy győztes sors-alternatívája? Augusztus 20. előestéjén sorra vesszük Koppány vezér mítoszait.
Bővebben >>>Úttörő vállalkozásba fogott a Napunk című szlovákiai magyar nyelvű újság és a Történelemtanárok Egylete (TTE). A szlovák–magyar viszony mítoszait bontanák le – az iskolákban kezdik. Podcastvendégeink: Szalay Zoltán (Napunk) és Bárány Balázs (TTE).
Bővebben >>>„A felvállalt tradíció és a lap jelen iránya nem esik egybe, a Válasz Online a magyar történelem nagy hagyományai közül nem Bibó István, hanem Szekfű Gyula útját követi” – írja szerkesztőségünknek küldött véleményében Papp István. A történész az utolsó Válasz folyóirat 75 évvel ezelőtti megjelenésének apropóján készült interjúnkat kommentálva töpreng a népiek örökségén. Vitára ingerlő gondolatai után szerkesztőségünk válasza olvasható.
Bővebben >>>A női egyenjogúság ügye meglehetősen lassan haladt a 19. században – ennek bonyolult okait sokan megírták már. Senki nem szólt azonban arról, hogy ebben milyen jelentős szerepe volt az alkoholnak. Pontosabban a férfiak félelmének attól, hogy a nők az alkohol betiltására használják majd szavazati jogukat. Néhány hónapja jelent meg Kupa Enikő és korábbi rendszeres szerzőnk, […]
Bővebben >>>Ha magyarul jelenik meg, minden bizonnyal kisebb botrány lenne Berend Nóra történész I. István, Magyarország első keresztény királya – A középkori mítosztól a modern legendáig című új könyvéből. De mivel „csupán” a világ egyik legjelentősebb egyetemi kiadója, az Oxford University Press adta ki, idehaza a szűkebb szakmai közegen kívül más egyelőre nem értesült az angliai magyar medievista meredek állításairól. Könyvkritika.
Bővebben >>>Berend Nóra, a cambridge-i egyetem történésze olvasói levelet juttatott el szerkesztőségünkhöz, mert szerinte a Szent István-könyvéről közölt kritikánk „mindenáron, félreértve és torzítva, azt szeretné bizonyítani, hogy gyalázkodom, keményen elferdített, másodkézből átvett és meg nem értett állítások tömegével”. Írása és a cikket szerző Borbás Barna viszonválasza alább olvasható.
Bővebben >>>Lehetséges, hogy a történésznő az Istvánt „bíráló” megállapításainál a koncepciójába nem illő véleményeket olykor nem vette figyelembe – írja a lapunknak küldött viszonválaszában Thoroczkay Gábor történész. Az ELTE egyetemi docense a Berend Nóra Szent István-könyvéről lapunk hasábjain kibontakozott vitához szól hozzá.
Bővebben >>>A forradalom idején teherautósofőrként dolgozó Fóti István sebesülteket szállított a városban, és közben végig fotózott. Halottak, felborogatott villamosok, lángoló szovjet páncélozott járművek, egy dunántúli vöröskeresztes konvoj képei.
Bővebben >>>Sólyom László egykori tanítványa, közvetlen munkatársa a Válasz Online-nak küldött írásában részletesen bemutatja az egykori köztársasági elnök viszonyát a forradalomhoz – abból az alkalomból, hogy a Pécs Története Alapítvány ma publikálta Sólyom László fiatalkori naplójának vonatkozó részeit.
Bővebben >>>A világon alig néhány hely van, ahol természetes termálvízzel teli, eredeti római medencét találhatunk. Míg azonban az angliai Bath világhírű, Varasdteplicről jóval kevesebben hallottak. Az autópályán az Adria felé száguldó magyarok többsége valószínűleg nem is sejti, milyen különlegesség mellett megy el.
Bővebben >>>Bonyolult emlékezetpolitikai konfliktusok megoldásához nem erőre van szükség, hanem empátiára és jószándékra. Teszünk egy egészen konkrét javaslatot a hegyvidéki Turul-ügy megoldására.
Bővebben >>>Egy brazil újságírónő megtudta, hogy egykori óvónője Mengelét bújtatta. Betina Anton nyomozni kezdett, és könyvet írt a világ legjobban keresett háborús bűnösének, Auschwitz orvosának dél-amerikai rejtőzködéséről. Próbálta megérteni, hogy miért kockáztatja egy osztrák óvónő vagy egy magyar gazdálkodó az egzisztenciáját, a szabadságát egy háborús bűnösért?
Bővebben >>>Nem „önmarcangolás” annak kiértékelése, hogy mit lehetett volna másképp csinálni a mohácsi csata előtt és közben. Azzal, hogy elkerülhetetlennek tartjuk egy esemény bekövetkeztét és ezzel együtt felmentjük azokat, akik rossz döntéseket hoztak annak idején, valójában a saját fejünket dugjuk a földbe és struccpolitikát folytatunk – írja Kövecses László. Az újkorral foglalkozó doktorandusz Varga Szabolcs lapunkban a mohácsi csata évfordulóján megjelent szövegére reagál.
Bővebben >>>
