Peking elsősorban most is a saját pecsenyéjét sütögeti, és úgy taszíthatja függőségbe Oroszországot, hogy közben a Nyugat pénzügyi dominanciáját is kikezdi.
Bővebben >>>„Kína az egyetlen ország, amelynek globális geostratégiai elképzelése van” – egy korábbi német külügyminiszter mondata kiválóan foglalja össze Peter Frankopan új könyvét. Recenzió.
Bővebben >>>2040-re a világ nyugati és északi fele azonos jövedelmi szinten lehet Kínával, és Dél-, Délkelet-Ázsia sem lesz nagyon lemaradva – jósolja magyarul most megjelent könyvében Branko Milanović szerb-amerikai közgazdász, a híres „elefántábra” ötletgazdája. Kötete tartalmazza a „politikai kapitalizmus”, vagyis a piaci logika nem-nyugati mutációjának legteljesebb leírását is: a közhatalom célja a gazdasági nyereség, a jogállamot rugalmasan kezelik, a korrupció szintje magas, meritokrácia nem érvényesül. Milanović a Keletről ír, de közben a mai magyar rendszert is segít megértetni.
Bővebben >>>Közgazdász-társadalomkutató vendégszerzőnk, Kiss Károly mélyelemzést végez, és arra jut: valóban lehetséges, hogy Kína nyeri a globális versenyt.
Bővebben >>>A ma ismert formában ezt az egyetemet a magyar adófizetőknek nem szabad kifizetni – mondja a Fudan Hungary-tervről Matura Tamás Kína-kutató, a Corvinus Egyetem oktatója. Ha mi jó kapcsolatokat akarunk a kínaiakkal, akkor Kínának érdekes termékek, erőforrások híján nem tudunk mást adni, mint politikai gesztusokat – véli Salát Gergely sinológus, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.
Bővebben >>>A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint hamis a honi kapitalizmusra aggatott „színlelt” jelző, és igenis találunk jól működő piacokat, önszerveződést – már ha elég távol megyünk az állami kényszer és újraelosztás rendszerétől. A Válasz Online-on többször publikált közgazdász interjúnkban újrakeretezi a múlt héten magasabb fokozatba kapcsolt alapítványi vagyonkiszervezést is: szerinte Magyarországon patronázs alapú állam épül, mely akkor lesz igazán bajban, ha a nagy hatalmú „patrónus” egyszer eltűnik; akkor jöhet a kiskirályságok harca.
Bővebben >>>A Budapestre települő Fudan Egyetem ügyében nem Kína, hanem a szuverenitására máskor kényes magyar állam viselkedése érthetetlen: úgy költünk a teljes magyar felsőoktatás egyévi támogatásának megfelelő összeget a Fudan budapesti megtelepedésére, ráadásul kínai hitelből, hogy ebből a pénzből több magyar egyetemet lehetne világszintre fejleszteni.
Bővebben >>>Noha a két nagyhatalom régóta osztja egymást, az új washingtoni vezetés még sokat bírált elődjénél is határozottabban áll bele a küzdelembe, amikor Indiával, Japánnal és Ausztráliával Kína-ellenes együttműködést hozott létre. A versengés a koronavírus-vakcinák gyártásában is folyik, de legfontosabb terepe a tenger.
Bővebben >>>Miközben Orbán Brüsszelt okolja, a valóság az, hogy az EU nagyvonalúsága nélkül nemhogy 220 ezer magyart, de talán még egyet sem oltottak volna be. A britek azonban megfúrták az európai vakcinauniót, és jól is jártak vele. Közben közel két hónap után Magyarországon ismét növekszik az új fertőzöttek száma, miközben a gazdaság egyre nehezebben viseli a korlátozásokat.
Bővebben >>>Az olcsó, elavult módszerrel készülő kínai vakcinák Kína külföldi térnyerését szolgálják, nekünk azonban nem szabad elkezdenünk oltani velük – mondja a Válasz Online-nak Duda Ernő.
Bővebben >>>A tavaly év végének eseményei között szinte elsikkadt az EU és Kína közötti kereskedelmi egyezmény, pedig lehet, hogy ennek lesz a legnagyobb hatása az európai történelemre. Az Angela Merkel kancellár által végighajtott megállapodás a Válasz Online-nak nyilatkozó német szakértő szerint az „eurázsiai kereskedelmi kontinens” születése lehet.
Bővebben >>>Miért is nem európai számítógépeket, telefonokat használunk? Mit tudnak az amerikaiak, amit mi nem? A technológiai háború új csataterei, második rész.
Bővebben >>>A ma már IBM Budapest Labként működő Ustream és az Oktogon Ventures befektetőcég társalapítója szerint az elfajult harcban semlegesnek maradni egyre nehezebb, és éppen a mi régiónk mutatja meg, milyen az, amikor kis országok a nagyok kereszttüzében kénytelenek lavírozni.
Bővebben >>>Kovrig János életének puzzle-ját Mervay Mátyás, a New York-i Egyetem doktorjelöltje rakta ki és írta meg először a Toronto Star című rangos kanadai lapban. A Válasz Online olvasóinak írt cikkében most magyarul is elérhetővé teszi az idősebb Kovrig lebilincselő történetét.
Bővebben >>>A Kelet jó, a Nyugat rossz. Illetve most még rosszabb. Ha valaki a magyar miniszterelnök és a külügyminiszter elmúlt hetekben tett nyilatkozatait vizsgálja, már-már indulna is Üzbegisztán vagy Azerbajdzsán felé. De mit tett az Európai Unió, hogy megint ennyire haragszunk rá?
Bővebben >>>
