Itt az új ópiumháború – Amerika és Kína drogfronton is egymásnak esett
Az Egyesült Államokban valóságos fentaniljárvány tombol: a szintetikus opioid túladagolásában tízezrek halnak meg évente és mára ez az első halálok a 18 és 49 közötti korosztályban. Washington szerint kínai laboratóriumokból származó anyagot terítenek nála, azaz Peking cinkos amerikaiak tömegeinek olcsó, de halálos drogra szoktatásában. Kína hevesen cáfol és emlékeztet, hogy „a Nyugat” éppen őket tette tönkre a 19. században az ópium korlátlan terjesztésével. A novemberi Biden–Hszi-csúcson is megtárgyalták a témát, ám hogy ez fordulatot hozhat-e idén, még erősen kérdőjeles. Bán Zoltán vizsgamunkája a Válasz Online újságíró-műhelye számára.
Kelly ápolónőként megtanulta, hogy a betegek fájdalomcsillapítása kiemelten fontos. Hallott már olyan esetekről, ahol problémát okoztak egyes szerek, de úgy gondolta, ez őt nem fogja érinteni. Tévedett. Hiába látta a rossz példákat ápolóként, lánya ópiumszármazékok fogyasztásába kezdett. Az opiátfüggőség nem válogat. Napjainkban azonban az ápolónő, lánya és sokszázezer sorstársuk története nemcsak közegészségügyi probléma, hanem a nagyhatalmi vetélkedés egyik hadszíntere is.
Amerika számára már olyan égető a probléma, hogy a novemberben a San Franciscóban tartott Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés csúcstalálkozóján (APEC, ahol az Egyesült Államok és Kína első számú vezetője hosszú idő óta először találkozott személyesen) is felhozta a fentanil nevű szerrel kapcsolatos problémákat.
Hogy miért? A kínai értelmezés szerint a Nyugat a 19. században egyszer már elöntötte az országot ópiummal, ezért a globális vezetésért Amerikával harcban álló nagyhatalom most visszaadja a kölcsönt. Az érvelés igazságtartalmának megítéléséért érdemes felütni a történelemkönyveket. Kezdetben Kínában az ópiumot gyógyászati hatásai miatt bélbántalmakra, fájdalomcsillapításra, kolera tüneteinek enyhítésére és egy sor egyéb panaszra használták – még az európaiak érkezése előtt. A hagyományos kínai orvoslás terjesztette el széles körben, ám hamarosan élvezeti szerként is használni kezdte a lakosság. 1729-ben császári rendelet betiltotta, ám gyógyító céllal továbbra is szabad volt hozzányúlni. Az ekkortájt felbukkanó nyugati kereskedők ismertették meg a helyiekkel a dohányt, amit először szintén egészségügyi termékként, a malária ellen használtak, de az ópiummal együtt vált élvezeti szerré. Az ópium birtoklása nagy presztízzsel bírt, még a császári palotában is használták. Státusszimbólumként a mai kokainhoz hasonlítható, amit a hírességek és a gazdagok fogyasztanak szerte a fejlett világban – ellentétben a fentanillal, a szegények kábítószerével.
A kábítószer-élvezet tehát már a nyugati befolyás előtt is átjárta a kínai társadalmat. Tény ugyanakkor, hogy az ópium meghatározta a britek és a kínaiak közti kapcsolatot,
mivel a brit gyarmatok termékei közül egyedül a kábítószerre volt kellő kereslet Kínában. London a Pekinggel szemben fennálló külkereskedelmi deficitet az ópiumkereskedelemmel kívánta enyhíteni. 1838-ban a császári udvar a birodalomban egyre inkább elharapózó kábítószer-függőség és a briteknek fizetett ezüst kiáramlása miatt végül döntést hozott a kereskedelem beszüntetéséről, ami háborúhoz vezetett. A kábítószer-élvezetből fakadó háború elvezetett a mai Kína legnagyobb identitásképző eleméhez, a Nyugathoz kötött „megaláztatás évszázadához” – habár az ópiumot, amint említettük, már jóval a brit szállításokat megelőzően használták.
Napjaink ópiuma, a szintetikus opioid fentanil ötvenszer erősebb, mint a szintén könnyen túladagolható heroin – és jelenleg orvosi használatra engedélyezett. Mivel rendkívül hatásos fájdalomcsillapító, az elmúlt évtizedekben népszerű legális gyógyszerré vált; visszaéléseiről szólt „A fájdalom ügynökei” című, nemrég a Netflixen megjelent film. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy az amerikai Belbiztonsági Minisztérium vezetője, Alejandro Mayorkas szerint az Egyesült Államok legnagyobb kihívása a fentaniljárvány tombolása: 2021-ben több mint 80 ezren haltak meg túladagolásban. Mára ez vált a vezető halálozási okká a 18 és 49 éves korú lakosság közt. A koronavírus okozta halálozások mellett a fentanil-túladagolásoknak van jelentős szerepe a várható élettartam csökkenésében.
Az 1999 óta eltelt időszakban összesen több mint egymillió ember halt meg kábítószer-túladagolásban az Egyesült Államokban, s a túladagolások 75 százalékáért felelős a fentanil. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy 1999 óta nyolcszorosára nőtt a túladagoláshoz köthető halálesetek száma. A drogfogyasztás ma már a negyedik leggyakoribb halálok – a koronavírus-járvány taszította le a harmadik helyről, amit csak a rák- és szívbetegség előz meg. Az Amerikai Kongresszus Gazdasági Vegyesbizottsága szerint 2020-ban a fentanil okozta gazdasági károk a GDP 7 százalékra, 1500 milliárd dollárra rúgtak.
A szert jellemzően Mexikón keresztül csempészik be az államokba, ahol adagját rendkívül alacsony, mindössze ötdolláros áron értékesítik. Főleg a keleti parton terítik, mivel a szert fehér porként árusítják, amit könnyebb összekeverni a fehér por állagú heroinnal, míg egyéb államokban a heroint feketekátrányként árusítják. A kínai példához hasonlóan a megnövekedett kínálat alacsonyabb árakat eredményez, így pedig széleskörű használat terjed el.
A fentanil-alapanyagok fő forrása Kína, ám a mexikói kartellek végzik az összeállítást és a logisztikai feladatokat, azaz a csempészést.
Ezért vetődött fel időnként, hogy a mexikói drogbandákat terroristacsoportokká minősítsék, ami messze ható következményekkel járna Mexikóra és a határmenti területekre. 2019-ben a Trump-kormányzat számos kínai céget tett szankciós listára, amelyek fentanilexporttal vagy alapanyagának szállításával foglalkoztak. Peking be is tiltotta a fentanil gyártását és a két ország közti közvetlen szállítás is meredeken csökkent. Ugyanakkor a fentanil előállításhoz szükséges szerek (prekurzorok) önmagukban nem tiltottak, így azok kereskedelmét Peking nem is kívánja korlátozni. Mivel a szer szintetizálható ültetvények nélkül is, ezért rendkívül nehéz hatásosan meggátolni az előállítást, hiszen sokféle alapanyagból előállítható az alapvegyülethez hasonló készítmény.
Mivel Kína korlátozta a fentanil előállítását, ezért a termelés egy része Indiába költözött át. Így érdekes kínai–indiai bűnözői együttműködés alakult ki a nemzetközi drogiparban, ami felülírja a két ország geopolitikai szembenállását. India előnyös földrajzi elhelyezkedésének és ipari erejének köszönhetően fontos szereplő az illegális drogkereskedelemben. Kína számos intézkedése részben hatékonynak bizonyult: több tízezer embert tartóztattak le, gyártó létesítményeket semmisítettek meg, ám a piac gyorsan reagál és olyan szereket kezdenek felhasználni, amelyek még nincsenek tiltólistán. A kínai és az indiai államszervezet is rendkívül decentralizált, így az intézmények és régiók közti kommunikáció nehézkes, ami akadályozza a hatékony fellépést a feketepiac ellen.
Egypárti Kína és decentralizáció? Igen, ha elsőre furcsa is, ez a helyzet. Bár a kínai rendszer politikailag központosított, gazdaságilag mégis decentralizált az alsóbb szinteken, amit egyesek regionálisan decentralizált tekintélyelvűségként írnak le. A helyi kormányzatok rendszerint alulfinanszírozottak, ami megágyaz a korrupciónak és ezt az alvilág ki is használja. (India ezzel szemben hasonló méretekben decentralizált, annyi különbséggel, hogy a politikai főhatalomban is váltógazdaság van, a legfelsőbb szinteken is.)
Kínában az alvilág számos szolgáltatást nyújt törvényes vállalkozásoknak, ideértve olyan cégeket, amelyek közel állnak kormányzati tisztviselőkhöz és a Párthoz. Az alvilág és a drogbirodalmak nem feltétlenül csak az állami akarat hiánya miatt virágoznak évtizedek óta. A helyzetet értelemszerűen bonyolítja, hogy Kína és az Egyesült Államok nem érdekelt a másik számára előnyös intézkedéseket meghozatalában. Nem elég, hogy a romló amerikai–kínai kapcsolatok akadályozzák a bűnüldöző szervek közös munkáját, a másik nagy fentanilforrással, Mexikóval is szűkült az együttműködés. López Obrador mexikói elnök az amerikai drogellenes fellépést okolja az országában növekő erőszakért, amit a terjesztő kartellek okoznak. Miután 2020-ban az amerikai bűnüldöző szervek elfogták Mexikó volt védelmi miniszterét, Salvador Cienfuegost azzal a váddal, hogy együttműködött a bandákkal, a kétoldalú kapcsolat tovább romlott. Az ország vezetője nyilvánosan tagadja, hogy országa lenne a forrása a fentanilnak. Cienfuegost kiadták Mexikónak azzal a feltétellel, hogy otthon vádat emelnek ellene. Ahol azonban az átadás után szabadon engedték. Azóta a határon átívelő ügynökségek közti kapcsolat megtört.
Az Egyesült Államok, felismerve a helyzet súlyosságát, először szankciókkal igyekezett nehezíteni a csempészetet, majd 2022-ben Biden elnök kihirdette a Nemzeti Kábítószer-ellenőrzési Stratégiát. Ennek két fő prioritása a szerhasználók életének megmentése és a csempészet akadályozása. A program csökkenteni igyekszik a túladagolások számát azáltal, hogy pontos adatokat gyűjt a fogyasztási trendekről, és a problémás területekre életmentő gyógyszereket csoportosít. Ezen kívül a csempészet ellen 300 milliárd dolláros forrást allokált a határvédelmet ellátó szerveknek, továbbá a drogkereskedők vagyonát is célba vette azzal, hogy a pénzmosás-megelőzési intézkedéseket javítja. Ennek részeként kérték a kínai felet, hogy erősítsék meg ügyfél-azonosítási gyakorlatukat, így növelve az eladó és a drogot postán feladó felelősségét. A külpolitikai eszköztárat bevetve Washington kezdeményezte a „Globális koalíció a szintetikus kábítószerekkel kapcsolatos fenyegetések kezelésére” elnevezésű programot, amelynek tagja majd 100 ország és nemzetközi szervezetek is.
A Wall Street Journal (WSJ) júliusban megszellőztette, hogy
Washington hajlandó lenne visszavonni néhány olyan szankciót, amit emberi jogok megsértése miatt vetettek ki, ha Kína ezért erőteljesebben fellép a csempészekkel szemben. Még ha ez sikerülne is, az Indiába költöző termelés jól mutatja, hogy önmagában a kínai forrás kiiktatása már nem oldaná meg a problémát.
A hangnem azonban tovább keményedett: szeptemberben Biden elnök Kínát a legnagyobb illegális drogtermelő országok közé sorolta, amit a kínai külügyminisztérium aljas rágalomnak nevezett. Ezt követően került sor novemberben az APEC csúcstalálkozóra, ahol a két fél megegyezett a kérdés kezelésében. A WSJ értesülései igaznak bizonyultak, mivel Peking vállalta a hazai vegyipari cégek elleni fellépést, cserébe Washington feloldotta a Kínai Közbiztonsági Minisztérium Kriminalisztikai Intézete elleni korlátozásokat. (Az intézmény az ujgur kisebbség elleni elnyomás miatt került fel a szankciós listára.)
A novemberi csúcson tehát született egy megállapodás a két állam között. A kérdés már csak az, idén vajon tényleg történik-e ennek hatására érdemi változás a csempészésben. Esetleg minden megy tovább a régi kerékvágásban, mert egyrészt az üzlet az üzlet, másrészt a „megaláztatás évszázada” további bosszúért kiált.
Nyitókép: installáció ópioid túladagolásában elhunytak fejfáiból a washingtoni Kapitólium előtt 2022. szeptember 24-én (fotó: NurPhoto/Allison Bailey)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
