Kína – Válasz Online
 

A svédek csatlakozásával a Balti-tenger lényegében NATO-beltengerré változott, de az oroszokat jobban zavarhatja a finn belépés – mondja podcastunkban Siklósi Péter biztonságpolitikai szakértő, korábbi védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkár. Mennyi esély van a NATO–Oroszország háborúra? Mi az a „medvesárkány” és miért félelmetes? Ki tankol most az oroszoknál?

Bővebben >>>

Matura Tamás Kína-kutató szerint a tajvani választás eredménye miatt nem fog holnap kitörni a háború, de közeleg az idő, amikor Hszi Csin-ping akár erővel is megpróbálhatja visszaszerezni a szigetet. A Kínával épített különleges magyar kapcsolatról a szakember azt mondja: mi járnánk a legrosszabbul, ha megvalósulna a kormány álma. Nagyinterjú a Peking–Tajpej–Washington–Budapest-tengelyről.

Bővebben >>>

A kérdés, hogy a teljes függetlenséget kitűző identitás erősítése megy-e tovább, vagy a kínai vonal erősödik. Tajvan sorsa nem csak kínai ügy.

Bővebben >>>

Az Egyesült Államokban valóságos fentaniljárvány tombol: a szintetikus ópioid túladagolásában tízezrek halnak meg évente és mára ez az első halálok a 18 és 49 közötti korosztályban. Washington szerint kínai laboratóriumokból származó anyagot terítenek nála, azaz Peking cinkos amerikaiak tömegeinek olcsó, de halálos drogra szoktatásában. Kína hevesen cáfol és emlékeztet, hogy „a Nyugat” éppen őket tette tönkre a 19. században az ópium korlátlan terjesztésével.

Bővebben >>>

Kína óriási erőfeszítéseket tett a technológia fejlesztéséért, és a Brüsszelben tervezett védővámok kijátszására egyre több gyárat telepít Európába. Ebben egyik legfontosabb partnere a magyar kormány.

Bővebben >>>

Egy öngyilkos diplomata utáni nyomozás vezette rá a tajvani aktivistát, hogy kutatóintézetet hozzon létre a kínai propaganda leleplezésére. Szerinte Peking azért terjeszt álhíreket, hogy a tajvaniak elbizonytalanodjanak a demokráciában és saját identitásukban, és végül adják meg magukat. Mert ha ellenállnak, akkor Kínának nincs esélye. Interjú.

Bővebben >>>

Holnap ünnepli 100. születésnapját a volt amerikai külügyminiszter. Tevékenysége a mai napig vita tárgya, véleményére azonban még mindig egy világ kíváncsi. Miért? Lapunknak küldött írásában Krajcsír Lukács történész, nemzetközi kapcsolatok elemző, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársa ered a Kissinger-rejtély nyomába.

Bővebben >>>

2019 volt az utolsó jó évünk, azóta krízisből krízisbe csöppenünk, ráadásul ezek csak egy mélyebb válság tünetei, amiből nincs visszaút. Vagy mégis? Peter Zeihan bestseller világvége-víziója elgondolkodtató könyv, de kétségbe nem kell esni miatta.

Bővebben >>>

Miért tüntetnek Kínában, miért kivételes, ami történik? Meginoghat-e a nemrég újra pártfőtitkárrá választott Hszi Csin-ping széke? Salát Gergely Kína-kutató válaszol.

Bővebben >>>

Noha a NASA ismét elhalasztotta az Artemis–1 indítását, a Holdra való visszatérésért folytatott verseny visszavonhatatlanul magasabb sebességfokozatba kapcsolt. A kínai űrprogram szédítő fejlődése ellenére a Nyugat fölénye még mindig kézzelfogható, nem kis részben a magántőkének köszönhetően.

Bővebben >>>

Marsai Viktor történész arra jut: a nyugati fölény még mindig tetemes, Kína és Oroszország ezt lényegében sem katonailag, sem gazdaságilag nem ásta alá mindeddig. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense reméli, a fejlett világ élni is fog stratégiai mozgásterével.

Bővebben >>>

Desmond Shum most megjelent emlékirata minden önmentegetése ellenére fontos könyv, mert betekintést enged a kínai államkapitalizmus korrupt és agresszív világába. Kötelező olvasmány lehetne azoknak is, akik a kínai államgazdasági modellt ünneplik.

Bővebben >>>

Köztes-Európa tapasztalatai értékesek lehetnek a helyét kereső EU számára, de az unió gyengülésére játszó Magyarország bizonyosan nem tartozik majd az új világ formálói közé. Farkas Beáta közgazdász vendégszerzőnk esszéje.

Bővebben >>>

Peking elsősorban most is a saját pecsenyéjét sütögeti, és úgy taszíthatja függőségbe Oroszországot, hogy közben a Nyugat pénzügyi dominanciáját is kikezdi.

Bővebben >>>

„Kína az egyetlen ország, amelynek globális geostratégiai elképzelése van” – egy korábbi német külügyminiszter mondata kiválóan foglalja össze Peter Frankopan új könyvét. Recenzió.

Bővebben >>>