Az új magyar miniszterelnöknek nagyon örültek az első brüsszeli csúcsán, de ő csak azt tudta megígérni, hogy készen áll az alkudozásra és kemény tárgyaló lesz. Első hozzászólásában rögtön beszólt a menekülteket védelmező kollégáinak, és azt is jelezte, hogy nem ért egyet azzal a tervvel, ami alapján a Bizottság sokkal rövidebb pórázra fogná a kormányokat a támogatások elköltésekor.
Bővebben >>>Minden fel lesz jegyezve – mondta a magyar miniszterelnök néhány hónapja. Jelentjük, indokolatlan a jövő idő. Ugyanis minden fel van jegyezve, hamarosan kész a bizonyítékgyűjtemény, jön nyomtatott magazinunk, a Válasz Offline következő száma. Ennek egyik írása pontos válasz az Orbán Viktor szombati évértékelőjén elhangzott vámszedőzésre – ezért most közreadjuk.
Bővebben >>>A képviseleti szakadék, a demokratikus kontroll kiüresedése, a legitimitásvesztés, a geopolitikai átalakulás és a politikai nyilvánosság átalakulása egyaránt jelzi a régi rend válságát, amely folyamat aligha fordítható vissza. Elgondolkodtató esszé.
Bővebben >>>Pillangóhatásnak nevezik, amikor egy látszólag apró jelenség óriási kataklizmát okoz. A példa szerint, ha egy pillangó meglebbenti a szárnyát Pekingben, abból hónapok múltán tornádó lehet New Yorkban. Most éppen egy kínai kormányrendelet következménye hozhat óriási káoszt a világban. A csütörtökön beígért rendelet a ritkaföldfémek külkereskedelmi engedélyeztetéséről szól. Trump válaszul óriási vámmal fenyeget. Ha ebben a konfliktusban elszabadulnak a nagyhatalmak, az a magyar iparnak, de az ukrán hadseregnek is óriási gondot okozna.
Bővebben >>>Európa legerősebb országainak vezetőit egyre jobban aggasztja Oroszország készülődése egy újabb háborúra. Fegyerkeznek, új szövetségeket kötnek. A NATO előrejelzése szerint akár már 2027-ben megtörténhet, hogy Kína és Oroszország egyszerre indít támadást a Nyugat ellen. Orbán Viktor szerint „ez vicces érvelés”. Tényleg az? Háttér.
Bővebben >>>Közvetlenül leginkább a győri Audinak okoz gondot az új amerikai vámpolitika, de az egész exportra épülő magyar gazdaságnak rosszat tesz, ha a világkereskedelem szenved. Az USA kormánya Európától elsősorban nem kisebb vámokat, hanem a piac megnyitását várja el, és az új vámokat indokló dokumentumában külön kitér a magyar közbeszerzések korrupciójára.
Bővebben >>>Az Egyesült Államok már ötven éve is demonstrálta, hogy dacára egy évtizedeken át tartó, súlyos államközi konfliktusnak és rengeteg amerikai katona elvesztésének, gyakorlatilag egyik napról a másikra hajlandó felrúgni a status quót. Krajcsír Lukács történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársának vendégcikke.
Bővebben >>>A Gorka Sebestyénnel készült tavalyelőtti beszélgetésünk után most portréinterjút közlünk a Trump-adminisztráció másik magyar emberével is. Nagy P. Tibor 75 éves karrierdiplomata a pályafutása nagy részében Afrikában szolgálta az USA érdekeit, és itteni tapasztalatai alapján mondja: alaposan meg kell fontolnia minden kormánynak, hogy tényleg nemzeti érdek-e kínai beruházásokat vonzania.
Bővebben >>>Ha tényleg kereskedelmi kartácsot szórnak egymásra az Atlanti-óceán két partjáról a felek, az hátrányos lesz a magyar gazdaságnak. Amiképpen az is, ha az új Trump-adminisztráció minden korábbinál durvább olajipari szankciókkal kényszerítené tárgyalóasztalhoz Vlagyimir Putyint. Körkép egy világpolitikai repülőrajtot ígérő elnök beiktatása előtt.
Bővebben >>>„Az alábbiakban a saját szereplehetőségeinkről (ha szabad így mondanom: az értelmiség szerepéről) szeretnék elmélkedni. Nem arról, ami történni fog, mert azt nem láthatjuk előre, hanem arról, amit mi magunk tehetünk, mert az legalább csakis mirajtunk múlik.” Lányi András válasza év- és vitaindító írásunkra. Vélemény.
Bővebben >>>A Pekinggel szembeni gyanakvás a republikánusok és demokraták utolsó közös témája; Joe Biden éppúgy vámokkal sújtotta a kínai elektromos autókat, mint Trump. Kamala Harris sem lenne kevésbé elnéző. Orbán Kína-barát politikájának nincsenek szövetségesei Washingtonban.
Bővebben >>>A sógun című japán sorozat régen látott elismerésben részesült, az idei Emmy-gálán négy díjat is besöpört. Yanagisawa H. Gyöngyi Tokióban élő japanológus a japán sajtó alapján azt állítja: a sorozat amerikai megítélésében az USA távol-keleti, többek között Kína felé megnyilvánuló irányváltása is szerepet játszik, Hollywood új egzotikus történeteket és piacot keres. A nyertes a néző, aki a cseresznyeszirom-esőben való lovaglás helyett a valódi Japánt ismerheti meg.
Bővebben >>>Orbán Viktor semlegességet hirdetett, valójában azonban a NATO és az EU ellenségeivel együtt támadja a saját hivatalos szövetségeseit. Válaszképpen Washington és Berlin felől is szokatlanul éles kritikát, sőt, fenyegetést kapott a magyar kormány ezen az őszön. A hangulat rosszabb, mint valaha. Háttér.
Bővebben >>>Miért olcsóbb Szlovákiában vásárolni? Ha több pénz van az embereknél, miért nem mernek költeni? Miért nem járt semmiféle növekedési előnnyel a 2022-es választási év beruházási boomja? – Madár István szerint ezek a „kellemetlen kérdések” jelzik, mi lehet a baj a magyar gazdasággal. A Portfolio vezető elemzőjét az elmúlt hetekben napvilágot látott lesújtó GDP-adatok, beruházási és fogyasztási számok apropóján hívtuk podcastunkba.
Bővebben >>>Egyes rendszerlantosok már a kínai írásra való áttérésről fantáziálnak – merthogy a latin betűk állítólag nem alkalmasak a magyar nyelv leírására. Az idei tusnádi beszéd után végképp összeért a Nyugaton szinte mindenkivel összevesző kormánypolitika és az évek óta gondosan építgetett hazai „népi turanizmus.”
Bővebben >>>A hagyományos hajtású járművek ára csak nő, az elektromosautó-gyártók a termelés visszafogására kényszerülnek. Mi húzódik meg a válság hátterében?
Bővebben >>>Világ körüli turnén a magyar miniszterelnök, akinek EP-frakciójához már tizenkét országból csatlakoztak pártok. Közben a feje tetejére állt a francia belpolitika – és még NATO-csúcs is zajlik. Ezekről szól szerkesztőségi podcastunk.
Bővebben >>>Egy elszigetelt, mindenkivel vitázó kormány mától az EU elnöke. De az uniónak nem Orbán a legnagyobb problémája: egy identitásában bizonytalankodó hatalom nehezen versenyezhet a kínai totális állam erejével és Amerika végtelen hitelkeretével.
Bővebben >>>Világpolitikai adást készített júniusra Litkai Gergely. A Zöld Válasz házigazdája a friss podcastban Feledy Botond külpolitikai szakértővel elemzi a Nyugat–Kína-konfliktust a klímacélok és az energiafüggetlenség szempontjából.
Bővebben >>>Minden erejével igyekszik az EU-t befolyásolni és Amerikáról leválasztani a kínai vezetés – ezt jelzi Hszi Csin-ping kínai elnök európai turnéja, amelynek során szerdától Magyarországra látogat. Miközben az EU éhes a tőkére és minél jobb pozíciót szeretne cégeinek a Távol-Keleten, retteg az állami támogatással felhizlalt kínai cégek konkurenciájától. Magyarországra persze semmi nem szivárog át az európai szuverenitással kapcsolatos aggodalmakból.
Bővebben >>>A földrajzi determinizmus új hullámának vezére, Tim Marshall brit sztárújságíró A földrajz jövője című könyvében Földünk határain túlra is kiterjeszti a geopolitika hatáskörét – illetve nem ő, hanem a nagyhatalmak, akik a békés kooperáció helyett újra űrversenybe kezdtek. Recenzió.
Bővebben >>>Kínának régi célja, hogy legyen egy sikeres popkulturális exportcikke. Úgy tűnik, most megvan a befutó: A 3-test probléma. A tudományos-fantasztikus regénytrilógia Netflix-adaptációja hazánkban is a platform legnézettebb sorozata.
Bővebben >>>A svédek csatlakozásával a Balti-tenger lényegében NATO-beltengerré változott, de az oroszokat jobban zavarhatja a finn belépés – mondja podcastunkban Siklósi Péter biztonságpolitikai szakértő, korábbi védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkár. Mennyi esély van a NATO–Oroszország háborúra? Mi az a „medvesárkány” és miért félelmetes? Ki tankol most az oroszoknál?
Bővebben >>>Matura Tamás Kína-kutató szerint a tajvani választás eredménye miatt nem fog holnap kitörni a háború, de közeleg az idő, amikor Hszi Csin-ping akár erővel is megpróbálhatja visszaszerezni a szigetet. A Kínával épített különleges magyar kapcsolatról a szakember azt mondja: mi járnánk a legrosszabbul, ha megvalósulna a kormány álma. Nagyinterjú a Peking–Tajpej–Washington–Budapest-tengelyről.
Bővebben >>>A kérdés, hogy a teljes függetlenséget kitűző identitás erősítése megy-e tovább, vagy a kínai vonal erősödik. Tajvan sorsa nem csak kínai ügy.
Bővebben >>>Az Egyesült Államokban valóságos fentaniljárvány tombol: a szintetikus ópioid túladagolásában tízezrek halnak meg évente és mára ez az első halálok a 18 és 49 közötti korosztályban. Washington szerint kínai laboratóriumokból származó anyagot terítenek nála, azaz Peking cinkos amerikaiak tömegeinek olcsó, de halálos drogra szoktatásában. Kína hevesen cáfol és emlékeztet, hogy „a Nyugat” éppen őket tette tönkre a 19. században az ópium korlátlan terjesztésével.
Bővebben >>>Kína óriási erőfeszítéseket tett a technológia fejlesztéséért, és a Brüsszelben tervezett védővámok kijátszására egyre több gyárat telepít Európába. Ebben egyik legfontosabb partnere a magyar kormány.
Bővebben >>>
