Megdöbbentő, de kockázat nélküli – Salát Gergely a kínai tüntetésekről [HetiVálasz 152]
Kínában az elmúlt évtizedek legnagyobb tiltakozása robbant ki a Kommunista Párt uralma ellen. Volt olyan megmozdulás, amelyen a nemrég újra pártfőtitkárrá választott Hszi Csin-ping hatalmának végét követelték. A múlt pénteken kezdődött tüntetéssorozat közvetlen kiváltó oka egy ürümcsi lakástűz volt, de a lakosságnak inkább a kormány zéró-covid politikájából van elege. Lehet-e ebből baj, felkészült-e az állampárt az ilyen típusú kihívások kezelésére? HetiVálasz podcastunk vendége Salát Gergely Kína-kutató, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa. A műsorvezető Vörös Szabolcs.
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Miért tüntetnek Kínában, miért kivételes, ami történik?
„Kínában minden nap vannak tüntetések. Amikor utoljára, 10 éve ilyen adatot nyilvánosságra hoztak, akkor egy nap 400-500 volt, csak éppen helyi ügyekért: a párttitkár elveszi a parasztoktól a földjüket és átjátssza az ingatlanbefektetőnek, aki történetesen az unokaöccse. Kína nem Észak-Korea. Ha a gyár munkásainak baja van, akkor kivonulnak a gyárigazgató irodája elé, leginkább azt várva, hogy a jó király – az eggyel feljebb lévő hivatalnok – lejöjjön és az orrára koppintson. Ami az elmúlt hétvégén történt, az abból a szempontból volt egyedi, hogy egyszerre történt, sok helyen és hasonló okokból. Az pedig, hogy, hogy azt skandálják a sanghaji utcán az emberek, hogy »Kommunista Párt, takarodj! Hszi Csin-ping, takarodj!«, teljesen megdöbbentő; 30 éve, mióta Kínával foglalkozom, nem találkoztam ilyennel. Ami miatt tényleg tele van az emberek hócipője, az a zéró-covid politika. Kínában ha lezárnak valamit – márpedig gyakran lezárnak valamit egy-két fertőzés miatt, dinamikus covid-politikának hívják – ott tényleg se ki, se be a lakásból. Még a lakás előtti folyosóra vagy a ház udvarára sem szabad kimenni. Boltok zárva, éttermek zárva, utcán barikádok, senki nem megy sehova. Két hétig vagy két hónapig, attól függően, milyen a lezárás. És ha vége is van egy ilyen lezárásnak, Damoklész kardjaként mindig ott lebeg az emberek feje fölött, hogy bármikor megint lezárhatnak minket. Ez a bizonytalanság az, ami kikészítette az embereket.”
A hatalom nézőpontjából mekkorát ezek a tüntetések?
„Picik. Néhány száz fősek. A nyugati sajtóból általában csavarni lehet a wishful thinkinget Kínával kapcsolatban. Most is mindenki a Tienanmen tér 2.0-ról delirált, hogy majd jönnek a tankok. Még nem tartunk ott, nincsenek milliós tömegek a Tienanmen téren, sőt egyáltalán nincsenek tömegek a Tienanmen téren. Ugyanakkor ha valaki a Kínai Népköztársaságban utcára megy, nekimegy a karhatalomnak, és elkezdi üvegekkel dobálni a rendőröket, az azt jelenti, hogy ott nem 100-500-1500 ember elégedetlen. Ők csak a jéghegy csúcsát képezik, és valami óriási társadalmi elégedetlenségnek a megtestesítői. Legalább ezerszer-milliószor többen vannak, akiknek hasonlóképpen tele van a hócipője.”
Meginoghat-e a nemrég újra pártfőtitkárrá választott Hszi széke?
„Kockázatot nem jelent – nem milliók követelik a távozását az utcán – de presztízsveszteséget mindenképpen. A kínai kormány egyik fő állítása, hogy hatalma legitim; mindenféle közvélemény-kutatás szerint a kínaiak vannak a világon az egyik leginkább megelégedve a kormányukkal. És ez valóban sikeres kormányzat volt 40 éven keresztül: emberek százmillióinak az életét javította jelentősen, megszüntette jórészt a mélyszegénységet, tehát nem úgy kell elképzelni a Hszi-kormányzatot, mint a brezsnyevi Szovjetuniót vagy a kádári, Magyarországot. Kína dinamikusan fejlődő, pezsgő, gazdagodó optimista ország, amelynek – természetes módon lassuló – fejlődését kettétörte a covid, a zéró-covid politika pedig előhozta az időközben felhalmozott egyéb problémákat is. A zéró-covid ráadásul kifejezetten annak a Hszi elnöknek a személyes politikája, aki sokakban visszatetszést keltett azzal, hogy nem ment el nyugdíjba tíz év után. Ezt ugyanis már kipróbálták a kínaiak, és nagyon nem jött be.”
Nyitókép: a kínai kormány zéró-covid politikája elleni tüntetés Pekingben 2022. november 27-én (fotó: AFP/Jomiuri Simbun/Koki Kataoka)
