Két hónappal a választás után Zárug Péter Farkas szerint még nem dőlt el, hogy valódi rendszerváltás kezdődött-e el, vagy az új hatalom egyelőre csak birtokba vette az Orbán Viktor által felépített államot. A politológus a Válasz Podcastban arról beszélt: Magyar Péterék kényszerűen az orbáni intézményrendszert használják, de alkotmányozás nélkül ez legfeljebb „toldozás-foldozás” marad. Zárug a Sulyok Tamás körüli konfliktust Magyar Péter ki nem kényszerített hibájának tartja, miközben a Fideszről még keményebben fogalmaz: szerinte a párt céghálóként működött, a vereség után sem nézett szembe a választóival, Orbán pedig azért nem tud méltósággal háttérbe vonulni, mert neki kell „leszerveznie a brigád levonulását”. A beszélgetésben szóba kerül a Pride, a migrációs paktum, az alkotmányozás kényszere, a Fidesz lojalitási láncának megbomlása és az is, visszatérhetnek-e a NER kiszolgálói az akadémiai világba.
Bővebben >>>Alkotmányozásról csak akkor lehet szó, ha a társadalom már megnyugodott, fellélegzett, és újra képes szolidáris, toleráns közösségként gondolkodni önmagáról. Erre a megosztott, traumatizált, épp magához térő nemzet még nem áll készen, de idővel szükség lesz rá. Addig is elfogadhatóvá lehet tenni a hatályos alaptörvényt a leginkább problémás passzusok törlésével, állítja vendégszerzőnk, Chronowski Nóra alkotmányjogász. És nemcsak általánosságban tesz javaslatot, hanem konkrétan meg is mutatja, hogy első lépésként mit kellene a szövegből kigyomlálni.
Bővebben >>>A választók elsöprő többsége nem egy tiszás ellen-NER-t akar, hanem azt, hogy a jövőben senki ne építhessen ki hasonló rezsimet. Nagyívű, teljesen új alkotmányra ehhez valóban nincs szükség, a közjogi rendszer gondos újrakalibrálására azonban igen. Ez nem megy másfél hónap alatt. Győry Csaba alkotmányjogász, az ELTE oktatója reagál Tordai Csaba felvetésére.
Bővebben >>>Teljesen új alkotmányt elfogadni időigényes, jól csinálni ráadásul most lehetetlen, tehát ezzel felesleges bíbelődie az új kétharmados hatalomnak, azonnal módosítania kell viszont egy sor rendelkezést az alkotmányban is, hogy teljesíteni tudja ígéreteit – véli Tordai Csaba. Szerinte a Magyar Péter által csak orbáni báboknak nevezett közjogi tisztségviselők megbízatását gond nélkül vissza lehet vonni, a visszamenőlegesen érvényes 8 éves miniszterelnöki ciklus viszont rossz ötlet.
Bővebben >>>Sólyom László alkotmányjogi munkássága gigantikus és máig ható, későbbi alkotmányok sem tehetik zárójelbe – mondja a Válasz Online-nak Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke. Nem volt „tébláboló értelmiségi”: Sólyom pontosan értette a hatalmi logikát, de tudatosan nem élt vele – emlékezik Török Gábor politikai elemző. Páros interjú a néhai köztársasági elnök szerepéről és örökségéről. Az október 8-án elhunyt Sólyom Lászlót ma délben helyezik örök nyugalomra a Fiumei úti sírkertben.
Bővebben >>>Az október 8-án elhunyt volt köztársasági elnökről írt temérdek nekrológ jelentős része úgy tett, mintha Sólyom László közéleti pályája 2010 augusztusában, elnöki megbízatásának lejártával véget ért volna. Mintha a Gyurcsány Ferenc országlása alatt kritikus elnök csendben maradt volna a 2010 óta tartó Orbán-korszak idején. Csakhogy ez tévedés. A Válasz Online 20 erős mondat köré gyűjtötte a volt államfő azon közéleti megszólalásait, amelyek már a Nemzeti Együttműködés Rendszerére reflektáltak.
Bővebben >>>A jogrend felfüggesztésére vonatkozó ellenzéki tervek ugyanis veszélyesek és nyílt erőszak alkalmazása nélkül megvalósíthatatlanok. Részben ráadásul szükségtelenek is. Vélemény.
Bővebben >>>Miért rajong a világsajtó a chilei alkotmányozásért? Ha a jövő tavaszi magyarországi választásokon győz az ellenzék, alkotmányellenesnek kell-e nyilvánítani az Alaptörvényt? Hogyan lehet visszaszerezni az elprivatizált magyar egyetemeket? Nagyinterjú Fröhlich Johanna alkotmányjogásszal.
Bővebben >>>
