„Erőszakos, kíméletlen rezsim” – Sólyom László az Orbán-korszakban sem maradt néma – Válasz Online
 

„Erőszakos, kíméletlen rezsim” – Sólyom László az Orbán-korszakban sem maradt néma

Élő Anita
| 2023.10.17. | Nagytotál

Az október 8-án elhunyt volt köztársasági elnökről írt temérdek nekrológ jelentős része úgy tett, mintha Sólyom László közéleti pályája 2010 augusztusában, elnöki megbízatásának lejártával véget ért volna. Mintha a Gyurcsány Ferenc országlása alatt kritikus elnök csendben maradt volna a 2010 óta tartó Orbán-korszak idején. Csakhogy ez tévedés. A Válasz Online 20 erős mondat köré gyűjtötte a volt államfő azon közéleti megszólalásait, amelyek már a Nemzeti Együttműködés Rendszerére reflektáltak. Vétóra szólította fel Áder János elnököt és közvetve lemondásra az Alkotmánybíróságot. Kockás ingben tüntetett a tanárokért, demonstrált a CEU-ért. És: vég nélkül ostorozta az alkotmányos kultúrát leépítő, a kései államszocialista időszak jogi berendezkedését visszahozó Fideszt. Sólyom Lászlót holnap temetik.

hirdetes

Sólyom, a rendszerváltó 

(2010. május 14.)

Nyolcévnyi baloldali kormányzás után 2010. május 14-én a kétharmados Fidesz-többségű új parlament alakuló ülésének napján két fontos és egymásnak ellentmondó politikai nyilatkozat is született. 

Orbán Viktor a rendszerváltással szemben határozta meg a saját kormányát: „A magyar nemzet önrendelkezésért vívott küzdelme 1956-ban egy dicsőséges, de végül vérbe fojtott forradalommal kezdődött. A küzdelem a rendszerváltás politikai paktumaival folytatódott, és végül szabadság helyett kiszolgáltatottságba, önállóság helyett eladósodásba, felemelkedés helyett szegénységbe, remény, bizakodás és testvériség helyett mély lelki, politikai és gazdasági válságba torkollott. A magyar nemzet 2010 tavaszán még egyszer összegyűjtötte maradék életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez” – fogalmazott a kormányfő. 

A másik beszédet Sólyom László mondta; a parlament alakuló ülésén a rendszerváltás 20. évfordulójára emlékezett. Sólyom ritkán minősítette magát politikai aktornak, de itt, a kormányfő álláspontjával tudatosan szembehelyezkedve rendszerváltóként határozta meg magát. (Az volt, az MDF elnökségi tagja, az Ellenzéki Kerekasztal első ülésén a Független Jogászfórum választmányának képviseletében vett részt. Az akkor SZDSZ-es Tölgyessy Péterrel vezető szerepe volt a rendszerváltás alkotmányos alapjainak letételében.)

A köztársasági elnök így beszélt az Országgyűlés alakuló ülésén: „Sokat írtak már a kezdeti idők nagyvonalúságáról, vagy idézték Antall Józsefet, hogy a tisztesség megéri. Mindennek alapja azonban az az elhatározás és a mindenek fölé helyezett törekvés volt, hogy a korábbi rendszernél különbek leszünk. A kezdeteknek ezt az üzenetét szeretném átadni az új Országgyűlésnek” – jelentette ki ünnepi beszédében.

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

„A rendszerváltozás megtörtént, és a ma szükséges megújulás már ezekre az alapokra épül. Azaz éppen az első Országgyűlésnek és annak a korszaknak vannak olyan alkotásai, amelyek nélkülözhetetlenek, sőt jellemzőnek kell maradniuk. Ezek pedig az alkotmányosság, a jogállami intézmények; az alapjogi normák, és az az értéktartalom, amelyet hordoznak” – fogalmazott. 

A Fidesz vette az üzenetet: három hónap múlva már nem ő volt a Magyarország Köztársaság elnöke.

Átmenni a hídon 

(2010. augusztus 22.) 

Köztársasági elnökként a szlovák Fico-kormány megtiltotta Sólyom Lászlónak, hogy 2009. augusztus 21-én részt vegyen Révkomáromban Szent István lovasszobrának ünnepélyes avatásán. Egy évvel később már nem ő volt az államfő, és magánemberként átsétált Szlovákiába. Amikor egy évvel korábban híd közepén vissza kellett fordulnia, azt ígérte a révkomáromi magyaroknak, hogy visszatér. Erre utaltak szavai 2010. augusztus 22-én: „Ahogy megígértem, visszajöttem”

Volt azonban ennek áthallása is. Szokatlan, hogy egy leköszönt köztársasági elnök néhány héttel a mandátuma lejárta után szimbolikus politikai lépéseket tesz. (Főleg akkor, ha újra nem választása olyan politikai hullámokat vetett, mint az övé.)

Sólyom László mégis megtette, és erre komoly oka volt. A rendszerváltás óta, de különösen 2005-től a köztársasági elnöki pozíció komoly demokratikus ellensúlyként működött.

Sólyom államfőként számos alkotmányellenesnek tartott jogszabályt küldött vissza a parlamentnek (például az új polgári törvénykönyvet, vagy a családtámogatások megnyirbálásáról szólót), vagy előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól (AB). Példátlan módon visszautasította azt is, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő felterjesztésére kitüntesse Horn Gyula volt miniszterelnököt 75. születésnapján. Indoklása szerint Horn addig fenntartott és képviselt nézetei az 1956-os forradalomról és az abban játszott szerepéről (a karhatalom része volt) összeegyeztethetetlenek a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével. 

Sólyom László utódja, Schmitt Pál a köztársasági elnöki hivatalba lépésekor azt hangsúlyozta, hogy nem akar a fékek és ellensúlyok rendszerének része lenni: „Egyensúly és nem ellensúly az a szerep, amit be kívánok tölteni” – fogalmazott. Szakított elődje (elődei) szerepfelfogásával.

Sólyom hetekkel megbízatásának lejárta után nemcsak a révkomáromi hídra tért hát vissza, hanem a közéletbe is. Ám nem politikusként, hanem civilként. 

„A vész kitört”

(2010. október)

„Ezen a lejtőn nehéz megállni. Ez az az út, amelyen járva az AB megszűnik alkotmánybíróság lenni” – figyelmeztetett 2010 októberében egy konferencián, amikor a fideszes többség úgy rendelkezett, hogy az Alkotmánybíróság ugyan megállapíthatja a gazdasági tárgyú törvények alkotmányellenességét – de többé csak különleges esetekben semmisítheti meg azokat. „Vagyis deklaráltan alkotmányellenes törvényeket kell követnünk” – mondta Sólyom a konferencián. Mindez példátlan fordulat volt. A jogállami Magyarországon, a rendszerváltás óta ilyen nem fordulhatott elő.

hirdetes

A Fidesz részéről mindez válaszlépés volt – egyfajta jogi bosszú – amiatt, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kétmillió forint feletti végkielégítéseket 2005-ig visszamenőlegesen sújtó 98 százalékos adózás bevezetését. Tudható volt, hogy a Fidesz újra keresztülviheti a parlamenten a döntést (meg is tette), de akkor az AB megint elkaszálja majd (később ez is megtörtént). Ám hiába, az alkotmányellenes szabály érvényben maradt az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása miatt. (Az csak hab a tortán, hogy 2018-ban, amikor a korlátozás már a Fidesz saját klientúráját érintette, csendben megszüntették a 98 százalékos különadót, de az Alkotmánybíróság jogkörét nem állították vissza.)

Sólyom László ekkor hasonlította először nyilvánosan az állampárthoz a Fideszt: „Már itthon is elhangzott, hogy válassza a parlament az AB elnökét a bíróság tagjai helyett! Ismerős szavak ezek mind. Ezek voltak az MSZMP javaslatai a Kerekasztalnál, amelyekkel a párt a jövendő alkotmánybíróságot kézben akarta tartani.” (Később ez is megvalósult.)

„A demokrácia nem a többség korlátlan hatalma”

(2011. április 21.)

A Heti Válasz tizedik születésnapjára Sólyom László ünnepi interjút adott anyalapunknak, ahol részletesen kifejtette nézeteit a Fidesz által megszerzett kétharmadról, és Stumpf Andrásnak beszélt az előző évtizedben kormányra kerülő pártok hatalomfelfogásáról is.

„Ez a felfogás szívós. Nemcsak a politikát helyezi a jog fölé, de azt is hiszi, hogy a demokrácia a többség korlátlan uralma – holott a többségi hatalom éppen az Alkotmány szabta korlá­tok között érvényesülhet csak. Jelen volt ez a hamis nézet a Horn-kormány előtt is – amikor a kereszténydemokraták 1994-ben az Alkotmánybíróság eltörlé­sével kampányoltak. A Gyurcsány-kormány alatt pedig többször kijelentette az MSZP, hogy ha nem sikerül keresztül­ vinnie gyűlöletbeszéd-törvényét, akkor módosítani kell az alaptörvényt. Ám míg Bokrosék nem váltották be a fenyegetést, Gyurcsánynak pedig nem volt meg a kétharmada, a Fidesz-KDNP döntése az Alkotmánybíróság hatáskö­rének korlátozásáról ugyanezt a felfo­gást tettre váltotta” – mondta a volt köztársasági elnök.

Kivédeni a többség zsarnokságát  

(2012. január 4.)

„A parlamenti szuverenitás mindenhatósága azzal a szocialista tétellel rokon, amely szerint az Országgyűlés a legfőbb államhatalmi szerv” – ezzel az erős felütéssel kezdődik a HVG-nek írt elemzése. Sólyom szerint a demokrácia nem így működik: az alkotmányos kultúra teljesítményét a hatalom (ön)korlátozásán lehet lemérni, és ez „a klasszikus megfogalmazás szerint a többség zsarnokságának kivédésére” szolgál. A volt köztársasági elnök szerint ezzel nem egyeztethető össze, ha például a bírósági szervezet átalakításába a bíróságokat nem vonják be. 

Kifogásolta, hogy az országgyűlési többség a befolyását folyamatosan növeli a többi szerv kárára. 2011 elején már a parlament kezében volt az alkotmánybíró-jelölés, az alkotmánybíróság elnökének megválasztása (addig a testület maga választotta meg) és az előzetes normakontroll (ami jellegzetesen ellenzéki jogosítvány) feletti döntés.

Közben a törvényeket, a sarkalatosakat is, de még az Alaptörvény módosításait is gyakran egyéni képviselői indítványként terjesztették be. Korábban is lehetőség volt erre, ritka kivételként.

„Az alkotmányos kultúra számára elviselhetetlen, ha a kivételt szabállyá teszik” – szögezte le Sólyom László.

Oka volt a változtatásnak, így szabadultak meg a rendes törvényhozás garanciáitól. „A törvényhozás nem működik rendeltetésszerűen, ha a kormánytöbbség döntésére sommás eljárásban szavazzák meg a törvényeket.” 

Ezzel a volt elnök azt kérdőjelezte meg, hogy jogállami módon működik-e a magyar demokrácia. 

„Állandóan küzdeni kell az önkormányzatiság megőrzéséért”

(2012. augusztus 4.)

Aszófő felkerült az ország politikai térképére azzal, hogy Sólyom László a falunapon mondott beszédet a helyi politikában magát kipróbáló egykori tanácsadója, Török Gábor meghívására. 

„Tudóskodó” beszédét – önironikusan így fogalmazott – azzal a képpel indította, hogy akkoriban az új alkotmánynak a közintézményekben asztalt kellett állítani. A rendszerváltáskor viszont az alkotmánynak nem volt asztala, mégis gyakran elhangzott, hogy „menj az Alkotmánybíróságra”. Akkor ugyanis még bárki beadvánnyal fordulhatott az AB-hez, akár egy „sajtpapíron” is, bármilyen törvénnyel szemben, de ezt a lehetőséget az Orbán-kormány megszüntette. „Az utóbbi két évben az alkotmányos kultúra odaveszett. A kétharmados többség nem ismer korlátot maga fölött. Nincs, amit meg nem tenne. Az alaptörvény többé nem a politika határait húzza meg, hanem a politika eszközévé vált” – fogalmazott. 

Kifogásolta az új választójogi törvényt, a magyar alkotmánybírák jelölésének megváltoztatását, a Legfelsőbb Bíróság elnökének eltávolítását, ami szerinte nem volt különb az akkoriban Romániában történteknél. S az alapállás ugyanaz: „a kormánytöbbség előtt nincs akadály, maga az alkotmány sem az.”

A beszéd egyik legfontosabb része az önkormányzatiságról szólt. „A helyi közösségek nem tehetetlen tárgyai a központi igazgatásnak. Ellenkezőleg. Saját ügyeinek intézéséhez a helyi közösségnek alapvető alkotmányos joga van.” Sólyom szerint a kormányzati hatalom mértéktelenül központosít és igyekszik jelentéktelenné tenni ellensúlyait, pedig a helyi önkormányzatok is ilyet képeznek. Ennek a szerepnek a megőrzéséért állandóan küzdeni kell – mondta az azóta is tartó folyamatról. 

A magyar kormányzat lerombolta alkotmányos rendszerünket

(2012. augusztus 16.) 

Sólyom László szerint bizonytalanná váltak Magyarország működésének alapjai azzal, hogy az alkotmány a „napi hadműveletek puszta eszközévé lett” – ezt felelte Stumpf András kérdésére, aki az aszófői beszéd után kérdezte a Heti Válaszban. Sólyom László azt mondta: a válságra való válaszként az eurózóna országai is alkalmaznak szokatlan módszereket, kierőszakolnak áldozatokat – ám ehhez nem rombolták le alkotmányos rendszerüket. „A magyar kormányzat, a magyar törvényhozás pedig lerombolta” – mondta az alkotmányjogász. 

Kérdésünkre, miért baj, ha élnek azzal, hogy a kétharmados többséggel alkotmányosan át lehet írni az alkotmányt, Sólyom azt válaszolta: minden kultúra, az alkotmányos is önkorlátozást jelent; „megfogjuk a kést, a villát, holott a törvény nem tiltja, hogy kézzel együnk”.

A volt államfő kiemelte a helyi közösségek fontosságát, valamint azt, hogy „létezik az Alkotmánybíróság, az ombudsman”, „működnek példamutató, hatékony” civil szervezetek. Van tehát hová visszavonulni – mondta. (Az interjú a Heti Válasz digitális archívumának lekapcsolása miatt nem érhető el elektronikusan, de a sajtószemlékből részben, az Arcanum felületén egészben is elolvasható.)  

Lemondtam volna az Alkotmánybíróság elnökeként

(2013. december) 

Az Alkotmánybíróságnak két lehetősége lett volna a jogkörének korlátozása miatt: 1. A testület feláll, vagy legalább az elnök lemondásával figyelmezteti Európát arra, hogy itt az alkotmányos rendszer alapját érintő visszalépés történt. 2. Alkalmazkodással átmenti a bíróságot jobb időkre. Az Alkotmánybíróság az utóbbit választotta, és sorsa mutatja a megoldás ambivalenciáját. „Nagyon remélem, hogy az AB elnökeként lemondtam volna” – mondta Sólyom László a Jogászvilág című lapnak adott interjújában.

Áder János emeljen vétót!

(2013. március) 

A volt elnök arra figyelmeztetett, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvényt és az alaptörvény módosítását tartalmi okból nem, csak eljárási okból vizsgálhatja felül. A köztársasági elnök is csak emiatt fordulhat a testülethez, tehát az alkotmánymódosítás alkotmányellenességét nem mondhatják ki. 

Sólyom nyomatékkal felszólította Áder Jánost, hogy „értelmezze” saját hatáskörét, éljen a lehetőséggel, és a parlamentben felszólalva jelentse be a vétót. Az alkotmányjogász azért javasolt ilyen határozott kiállást, mert a soron következő alkotmánymódosítás hatályon kívül helyezte az alaptörvény hatálybalépése előtt hozott alkotmánybírósági határozatokat. A 2011 előtti időszak magyar alkotmányjogának jelentős része azonban éppen a határozatokba volt foglalva, a döntés így azt jelentette, hogy a magyar alkotmányjog nagy része elvesztené kötelező erejét. „Csak abban bízhatunk, hogy az egyszer elgondolt gondolat elpusztíthatatlan” – fogalmazott Sólyom. 

A lépésre azután került sor, hogy az Alkotmánybíróság Szabó Máté ombudsman beadványára megsemmisítette az Alaptörvény alkotmányellenes Átmeneti Rendelkezéseit, mire válaszul ezeket a kormánytöbbség be akarta emelni – és Sólyom László tiltakozása ellenére – be is emelte az alapszövegbe.

Rendszerszerű alkotmányellenes törvények

(2013)

Akadémiai székfoglalójában Sólyom László hosszan elemzi az Alkotmánybíróság jogkörének megcsonkítását és azt a kormányzati gyakorlatot, hogy az alkotmányellenesnek bizonyult jogszabályokat beemelik az alkotmányba. Így az a képtelen helyzet alakult ki, hogy a magyar Alaptörvényben egyre több az alaptörvényellenes passzus. Sólyom szerint kevés figyelmet kap „annak botránya, hogy a kormány alkotmánymentes szabad szférát teremtett magának, valóságos alkotmányos fekete lyukat”. 

A paksi szerződés a hatalomgyakorlás hitelességi válságát jelzi

(2014. február 18.)

A Magyar Tudományos Akadémián tartott energiakonferencia nyitóbeszédében a volt köztársasági elnök keményen bírálta az Orbán-kormány által titokban megkötött szerződést a paksi bővítésről.

A Paks II. atomerõmû építési területe a helyszínen tartott sajtóbejárás napján, 2023. szeptember 22-én. (Fotó: MTI / Illyés Tibor)

Ami a Miniszterelnökségre korlátozott titkos előkészítésből, az elegendő információ nélkül az Országgyűlésre hárított döntésből, az alig néhány képviselő jelenlétében lefolyt „vitából”, és az adatok tíz évre való titkosításából kibontakozik, az nem más, mint a hatalomgyakorlás hitelességi válsága – értékelt a friss akadémikus.

„Aki a kisebbik rosszat választja, az is a rosszat választja”

(2014. április 2.) 

A 2014-es választások előtt arra bátorította a választókat, hogy a kis pártokra szavazzanak. A fogcsikorgatva való szavazásról – ami gyakori mondás volt az értelmiségi választók között – azt mondta, „nemcsak a két nagy pártra lehet szavazni, aki a kisebbik rosszat választja, az is a rosszat választja.” Az Origo beszámolt arról is, hogy Sólyom a tatai Eötvös Gimnáziumban tartott előadásán azt mondta, nem célszerű, hogy egyszer azt mondjuk, nem leszünk brüsszeli gyarmat, utána pedig tartjuk a markunkat az uniós forrásokért.

„Oda fogom magam kötözni a paksi kerítéshez” 

(2014. december)

A volt elnök többször is kifejezte a paksi atomerőmű új blokkjának megépítésével kapcsolatos ellenérzését, és anyagilag is támogatta egy kritikus kiadvány megjelentetését. 2014 decemberében, a paksi szerződés titokban történt aláírása ellen való tiltakozásának azzal adott nyomatékot, hogy egy nyilvános eseményen felidézte korábbi találkozóját az orosz elnökkel.

„Putyin itt volt, két dolgot követelt, és engem is ezzel gyötört: az egyik az volt, hogy a Malévot adjuk el (az egyik) oligarchának, el is adtuk, aztán vissza is vettük, mikor csődbe ment. A másik pedig Paks volt, hogy azt ők akarják csinálni… Szerencsés helyzetben voltam, azt mondhattam, hogy Magyarországon az államelnöknek ebbe nincsen beleszólása, de rossz helyen mondja, mert az elnöki hivatal már megvette a láncokat, amikkel oda fogom magam kötözni a paksi kerítéshez…”

A hatalommegosztás helyére valami más lépett

(2016)

„A hatályos alkotmány nem érdemel tiszteletet – adta ki a jelszót az új miniszterelnök; valójában kíméletet sem érdemelt.” Sólyom László a Magyar Jog című folyóiratban az Alaptörvény díszkiadásához írt cikkében lényegében azt állapította meg, hogy az új alaptörvény sem kapott kíméletet. 

Az alkotmány abszolút elsőbbsége a politikával szemben ellenkezőjére fordult; 2010 óta napi politikai célok eszközének használják. A korábban igen erős hatalommegosztás helyébe – legalábbis formailag – az abszolút igénnyel fellépő parlamenti szuverenitás lépett. 

Erőszakos, kíméletlen rezsim” 

(2016. április 27.) 

A rezsim fő jellemzője az erőszakosság, a központosítás, a kíméletlenség – mondta Sólyom László az Orbán-kormány oktatáspolitikájáról az Eötvös József Csoport rendezvényén. A tanártiltakozások idején a fővárosi XII. kerületi Jókai Mór Általános és Német Nemzetiségi Iskolánál ő is felvette a kockás inget és a Kossuth téri tanártüntetésen is megjelent.

„Az iskola lehetőleg ellentársadalom legyen. Sziget, mely ellenállásra is képessé teszi a gyerekeket, azzal szemben is, amit az utcán és a televízióban látni” – osztotta meg a hivatalos állásponttól távoli véleményét Sólyom László.

Alkotmányellenes lex CEU

(2017. április 12.) 

A felsőoktatási törvény módosítása egyértelműen alkotmányellenes – jelentette ki Sólyom László az Eötvös Csoport fórumán. A törvény a jogbiztonság alapvető feltételeinek sem felelt meg: betarthatatlan határidőket szabott a változásra, figyelmen kívül hagyta a szerzett jogok védelmét és az önkényes változtatás tilalmát is. A volt államfő maga is megjelent az egyetem melletti óriástüntetésen, és az egyetlen megoldásnak az Alkotmánybírósághoz fordulást tartotta. 

Beadvány az Alkotmánybíróságnak

(2017. június 13.)

Szokatlan eseményre került sor: Lévay Miklós volt alkotmánybíró, Jakab András és Szente Zoltán, valamint Sólyom László akadémikus, volt köztársasági és alkotmánybírósági elnök közös hivatalos beadványt küldött az Alkotmánybíróságnak, amelyben részletesen kifejtik, miért tartják alkotmányellenesnek a lex CEU-t, vagyis a felsőoktatási törvény módosítását. A jogtudósok szerint visszamenőleges hatállyal meg kell semmisíteni a jogszabályt

Az ország „elment egy félautoritárius rendszer felé”

(2018. március)

Szocialista dogma volt, hogy a parlament a főhatalom, ami fölött a miniszterelnök áll – jelentette ki az új alkotmányos berendezkedésről Sólyom László a Rajk László Kollégium választások előtti rendezvényén. Megítélése szerint a gazdaságban állami segítséggel épül fel az új nemzeti tőkés osztály, és egy központosított uralmi rendszer működik.

„Ha kétharmad lesz, az megy tovább, ami eddig volt. Ha nem lesz kétharmad, akkor is ez megy tovább”

– jelentette ki az elnök, mivel közben olyan szabályt hoztak, hogy a legfőbb ügyész esetében a parlament kétharmad nélkül nem tudna új személyt megválasztani, így hiába járna le a megbizatása, maradna a régi.

Budapest, 2018. április 8. (Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Az ország „elment egy félautoritárius rendszer felé”, ebben az Alkotmánybíróságnak az a szerepe, hogy feltűnően hosszan üldögélnek egy-egy ügyön. Így „az akta intézi önmagát”, döntés még nincs, a CEU viszont létrehozott egy bécsi székhelyet. Amikor ő volt az elnök, előre készültek például a Bokros-csomagra, és a beadványokat követően két héten belül már döntöttek is. A HVG élvezetes beszámolót közölt a fórumról, ahol a volt elnök beszélt a köztársasági elnöki kinevezésének történetéről, és arról a hozzáállásáról is, hogy elnökként nem szólhatott bele a napi ügyekbe, de volt elnökként ez megváltozott: „ha kell, ha nagyon itt van az ideje, akkor szóljak”. 

Keresztény kultúra?

(2018. szeptember 13.)      

„A hajléktalanság betiltása ugyanabba az alaptörvény-módosításba belefér, amiben ott van a keresztény kultúra védelme. Ez így nem megy” – mondta Sólyom László az Eötvös Csoport közéleti vitáján

„Hol van itt a keresztény kultúra? Ha egy országban ilyen kevés keresztény van, lehet-e azt mondani, hogy a kultúra keresztény?” – tette fel a kérdést Sólyom, aki úgy látta, a kereszténység védelme ma kicsit olyan, mint a migráns nélküli migránsveszély.

„Jogászi-közéleti pályámat  végérvényesen lezártnak tekintem”

(2020 októbere)

A rendszerváltás 30. évfordulójára Documenta címmel kiadta a I. Polgári jog, II. Alkotmányjog, III. Közélet című művét. A közéleti kötet címére a bánáti bazsarózsa képét helyezte. „A környezetvédelem vitt közéleti pályára, a bánáti bazsarózsa egyetlen élőhelye, a Zengő megvédése volt a legszebb és legsikeresebb mozgalom. A Védegylet javasolt köztársasági elnöknek, s elnökként is tevékeny maradtam e téren” – tekintett vissza. Egyben bejelentette, hogy közéleti és jogi pályáját 78 esztendősen végérvényesen lezártnak tekinti. 


Az életének 82. évében elhunyt volt köztársasági elnököt, 2023. október 18-án, szerdán 12 órakor római katolikus szertartás szerint helyezik örök nyugalomra a Fiumei úti sírkertben.


Nyitókép: MTI / Balogh Zoltán

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

#Alkotmánybíróság#alkotmányozás#Orbán Viktor#Sólyom László