Ideje, hogy áttekintsük, hogyan kezeltük mi a kampányidőszakot, van-e felelőssége a sajtónak, továbbá azt is, hogy milyen lehetőségek állnak az ellenzék s milyenek a sajtó előtt a negyedik Orbán-kétharmad éveiben. Spoiler: gyökeresen eltérőek.
Bővebben >>>Németországban élő rendszeres vendégszerzőnk arra jut: „Ha Le Pen nyerne, öt keserves év állna Orbán előtt. Magyarországnak nem volna számottevő barátja az unióban, hanem főleg haragosa, miközben az állítólagos elvtársai kiszámíthatatlanabbak volnának Brüsszelnél.”
Bővebben >>>A magyar kortárs irodalom 80 százalékának kikukázásáról szóló, elhíresült minapi mondatai után Demeter Szilárd a Válasz Online hasábjain határolódik el önmagától. Lapunknak küldött írásában a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője egyúttal kifejti, mit tekint feladatának és mit nem – már ami a kortárs magyar irodalmat illeti. Spoiler: a támogatások odaítélését nem tekinti annak.
Bővebben >>>Miért nem örül a kétharmadnak egy meggyőződéses jobboldali, keresztény értelmiségi, aki alapvetően kormánypárti? Külsős véleménycikk.
Bővebben >>>Jeszenszky Géza szerint 1990-ben Antall fiatalos megjelenésű, energikus ember volt, a betegség nélkül még hosszú alkotó időszak állt volna előtte. S hogy milyen országot eredményezett volna mindez? Gondolatkísérlet.
Bővebben >>>Ostobázva szidják a vidéki szavazókat. Kiröhögik és azonnal repülőre tennék a kivándorlást fontolgatókat. Nem más ez, mint kollektív öngyűlölet. Az érte viselt felelősség nem azonos. Vélemény.
Bővebben >>>A polgárság létéért érdemes küzdeni. Tisztában vagyunk a méretünkkel, a lehetőségeinkkel és a korlátainkkal, de mi továbbra is egy „oldalon” tudunk állni: ezeknek a köröknek és kezdeményezéseknek az oldalán, a szabad akarat és gondolat, a józan ész „pártján”. Kedves olvasók, kedves polgárok: mi itt leszünk. Nem vagytok egyedül.
Bővebben >>>„Fáj az egész: fáj a maradék budapesti presztízs elégetése és fáj az, ami Beregsurányon túl következhet. Százezernyi kárpátaljai nemzettársunk napról napra imára kulcsolt kézzel figyeli, mikor csattan rajtuk az ostor a budapesti pávatánc és felkorbácsolt ukrán nacionalizmus miatt.” Vélemény.
Bővebben >>>„A döntéshozók lényegében kivették a sztrájkot, mint nyomásgyakorlási eszközt a pedagógusok kezéből. Utolsó lehetőségként maradt a polgári engedetlenség. Pontosabban van még egy. A legutolsó…”
Bővebben >>>Még véletlenül sem a putyini utat ajánlotta külpolitikusaink figyelmébe a magyar nemzetépítésről szólva – állítja Homoki Pál. Vendégszerzőnk válaszában reagál a Válasz Online-on megjelent cikkét ért bírálatokra, Georg Paul Heftyére csakúgy, mint Majoros Péter és Szabó Zsolt közös írására. Vitazáró.
Bővebben >>>Kötelességüknek érezzük kifejezésre juttatni, hogy a Homoki Pál által vázolt egyik út roppant problematikus, ha nem egyenesen vérlázító. A második pedig nem járható, nem járandó és a gondolatára is feltámadna a kisantant – írja Majoros Péter és Szabó Zsolt.
Bővebben >>>„Tehát Magyarország arra várjon, hogy mikor utánozhatná Putyint? Milyen politikai, katonai, emberi és erkölcsi tévút lenne ez!?“ – kérdezi a veterán újságíró, aki szerint Orbán Viktor Alaptörvénye már pontot tett a trianoni problémakör végére.
Bővebben >>>Kárpátaljai református lelkésszel készített nagy hatású interjúnk után ezúttal evangélikus lelkész jelentkezik hasábjainkon, hogy Ukrajna orosz lerohanásával kapcsolatban hangot adjon meggyőződésének: évszázados történelmi kiszolgáltatottságunk és hányattatásunk után biztonsági szempontból nem történhetett jobb Magyarországgal, minthogy az Európai Unió és a világ legerősebb katonai szövetsége, a NATO tagja lett és lehet. Homoki Pál szerint Trianon óta folyamatos kényszerpályán mozgunk, amelyről azonban több módon is letérhetünk. Vélemény.
Bővebben >>>A háborúban a miniszterelnök nem állhat teljes szívvel a Nyugat mellé, mert rendszerének ideológiai alapja semmisülne meg, ha kiderülne: a liberalizmus erősebb az illiberalizmusnál.
Bővebben >>>Túl sok olyan lépést láthattunk Orbántól a háború kitörése óta is, amelyekre a minimálisan elvárható lojalitás keretén belül egyszerűen nincs jóhiszemű magyarázat. Ilyen például az orosz bank ügye.
Bővebben >>>
