A Balatonon nemcsak a NER-turizmus épült, hanem a vidék megtartó erejét erősítő gasztronómia. És ezt a járvány sem tudta megtörni.
Bővebben >>>A Ryanair-gép földre kényszerítése új mélypontot jelent az EU–Belarusz kapcsolatokban, jelentősége ugyanakkor messze túlmutat a Lukasenko-rezsimen – vonja meg a május végi események mérlegét Rácz András. Történész-politológus vendégszerzőnk, akinek kutatási területe a posztszovjet térség kül- és biztonságpolitikája, bemutatja a bizonyítékokat, amelyekből egyértelműen kiderül: hazugság volt a terrorfenyegetésre való belarusz hivatkozás.
Bővebben >>>Sosem készült még akkora bulvárarzenállal a kampányra a Fidesz, mint most. A „tömegmédia-divízió” több fontos átalakításon esett át, és szűk egy évvel a választás előtt immár készen áll: a Ripost karcsúbb, de gátlástalanabb lett, irányba állt a Bors, a billegő városok (és csak azok) pedig külön ingyenes politikai bulvárlapot kaptak. A kormányzati sajtóholding világszinten is új minőséget hozott létre: az alpáribbnál alpáribb címeket nem kis részben állami pénzből gyártó bulvársajtót.
Bővebben >>>Miért betliznek sorra az első hullámot még remekül kezelő államok? A vezetőik beáldoztak néhány ezer halottat, hogy ne omoljon be a gazdaságuk? Lesz-e negyedik hullám? A most lezáruló harmadik járványhullám értékelése magyar fókusszal.
Bővebben >>>Ostoba divat vagy érthető óvatosság az oltás utáni ellenőrzés? Jó az oltás akkor is, ha nem találnak ellenanyagot? Minden kérdést feltettünk a négy legismertebb magyar immunológusnak, meglepő válaszokat kaptunk.
Bővebben >>>A Budapestre települő Fudan Egyetem ügyében nem Kína, hanem a szuverenitására máskor kényes magyar állam viselkedése érthetetlen: úgy költünk a teljes magyar felsőoktatás egyévi támogatásának megfelelő összeget a Fudan budapesti megtelepedésére, ráadásul kínai hitelből, hogy ebből a pénzből több magyar egyetemet lehetne világszintre fejleszteni.
Bővebben >>>Fej-fej mellett Magyarország és Csehország, s a tendencia nem nekünk kedvez: napokon belül beelőzhetjük a cseheket a világ legszomorúbb „versenyében”. A mostani adatok fényében még a héten ténnyé válhat az állítás, hogy a koronavírus-járvány kezdete óta Magyarországon halt meg a világon a legtöbb fertőzött egymillió lakosra vetítve.
Bővebben >>>Se „hun lobbi”, se „agymosás” – az összes elfogult várakozásra rácáfolnak a most megjelent katolikus személetű gimnáziumi tankönyvek, melyeket a világi iskolák is választhatnak szeptembertől. Elemzésünkből kiderül, hogy ettől még kompatibilitási zavarok lehetnek: a finnugor nyelvrokonság körüli vitákról, a honfoglalást kiváltó eseményekről és Szent István koronázási helyszínéről is mást mond az állami tankönyv, mint az egyházi.
Bővebben >>>Novemberben frissült utoljára az iskolai eljárásrend, az állam úgy nyit, hogy nem biztosít tesztelési lehetőséget a tünetmentes gyerekek és szüleik számára, nem garantált a távolságtartás és nem vezet be karanténsegélyt azoknak, akiket az esetleges iskolai járványkitörések miatti zárlatok legérzékenyebben érinthetnek. Öt pont, amellyel biztonságosabbá lehetne tenni az iskolák nyitását.
Bővebben >>>Bár az ország a járványra figyel, történik itt más is. A mélyben „spontán” privatizációs hullámot indítottak, és közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba szerveznek ki olyan „nemzeti kincseket”, mint a Mol és a Richter ezermilliárdos részvénycsomagjai.
Bővebben >>>A Válasz Online a pandémia első hulláma idején több Asian Boss-videó leiratát elérhetővé tette magyarul – Dél-Korea járványügyi specialistái ugyanis mind tapasztalatban, mind kommunikációban a világ előtt járnak. Közszolgálati „rovatunkban” most újabb epizódot közlünk.
Bővebben >>>Orbán merész húzásával új mintát teremtett Európában, amikor nyugati engedély nélküli oltóanyagok millióit rendelte meg. Ezért lett Magyarország második az átoltottságot tekintve az uniós államok közül. Aminek örülhetünk, a járványkezelés más mutatóinak viszont a legkevésbé sem.
Bővebben >>>Tekintélyt parancsoló a csökkenés az új fertőzések, a kórházi ápoltak és a halálesetek számában a világ öt legátoltottabb nemzeténél. Van-e különbség a nyugati vakcinákkal oltóknál és a keletieket is csatasorba állítóknál? Kiszámoltuk, rangsorba rendeztük. A példák reményt adnak.
Bővebben >>>A harmadik hullámért felelős angol (B.1.1.7), a gyorsabban terjedő dél-afrikai (B.1.351), a „rejtélyes cseh” – éppen mire a tömeges oltásokkal sikert érhetnénk el, itt vannak a mutánsok, kész vakcináink pedig a közel egy évvel ezelőtti „vírusállapot” ellen jók. Ezzel új korszak kezdődik a védekezésben, a tudomány is bekeményít.
Bővebben >>>Egy új francia jogszabály az országban élő muszlimok egy részének szeparálódását akarja visszaszorítani, de Európa jövője szempontjából fontos igazán.
Bővebben >>>
