Áldozhat-e Biden, jó katolikus-e Márki-Zay? Ennyire kell követniük az egyházat a hívő politikusoknak

·2021.11.22

Az amerikai püspöki konferencia végül nem tiltotta meg az oltáriszentség kiszolgálását az abortuszpárti Joe Bidennek – de ezzel aligha ért véget a polémia arról, hogy a katolikus politikusoknak mennyire kell képviselniük egyházuk tanítását a közéletben. A következetes kiállást rendszerint baloldali – vagy legalábbis a jobboldallal szembenálló – politikusokon kérik számon. Hazánkban például a hívő, mégis melegházasságot ígérő Márki-Zay Péteren. Viszont olyan kérdésekben, mint az abortusz, a lombik vagy a válás, a deklaráltan kereszténydemokrata Fidesz-kormány sem megy szembe a társadalmi konszenzussal a katekézis mentén.

Múlt csütörtökön véget ért Baltimore-ban az amerikai püspöki konferencia (USCCB) háromnapos őszi tanácskozása, amelynek fő kérdése az volt, hogy eltiltják-e a szentáldozástól az Egyesült Államok második katolikus elnökét, az egy éve megválasztott Joe Bident. A tanácskozást tüntetések kísérték: progresszív (például a nők felszenteléséért síkra szálló) szervezetek arra szólították fel a püspököket, hogy lelkipásztorként, ne politikusként viselkedjenek. A Church Militant nevű, keményvonalas hitvédő csoport demonstrációján viszont – ahol a pár éve Budapesten is fellépő, exmeleg Milo Yiannopoulos is beszélt – olyan feliratokat tartottak a magasba, mint hogy „Gyilkosoknak nincs szentáldozás”.

A mintegy 54 millió lelket (a lakosság ötödét) számláló amerikai katolikus közösséget megosztja a kérdés: minden harmadikuk szerint az abortusz támogatása miatt Bidentől meg kellene tagadni az oltáriszentség kiszolgálását. Az elnök egyik fő kritikusa, Raymond Burke bíboros egyenesen aposztatának nevezte Bident és minden a „választáspárti” katolikus politikust, amiért szerinte a kiközösítés lenne a kánonjogilag adekvát szankció. A vita hullámai messze túlmutatnak Amerikán – Biden katolicizmusa visszatérő téma például a magyar világi és egyházi sajtóban, de olykor még homíliákban is.

Az amerikai püspökök végül – 222 szavazattal 8 nem ellenében – egy olyan általános dokumentumot fogadtak el Baltimore-ban, amely nem említi az elnököt és az abortuszt is csak egyszer, egy felsorolásban. Emlékeztet viszont az eucharisztia jelentőségére és a szentáldozás feltételeire, és figyelmeztet:

„A valamilyen közhivatalt betöltő világi híveknek különleges felelősségük van abban, hogy az Egyház hitével és erkölcsi törvényével összhangban alakítsák lelkiismeretüket, és hogy az emberi élet és méltóság védelmezésével szolgálják az emberi családot.”

A kompromisszumban alighanem meghatározó szerepet játszott a Vatikán. A Hittani Kongregáció prefektusa, Luis F. Ladaria bíboros már májusban levélben figyelmeztette az amerikai püspököket, hogy egy drasztikus lépés súlyos törést okozhat az amerikai egyház egységében. Ferenc pápa közeli szövetségese, Peter Turkson bíboros nem sokkal Baltimore előtt intett arra, hogy „eucharisztiát semmilyen módon nem szabad fegyverként használni”. A tanácskozást megnyitó nuncius pedig Ferenc Evangelii gaudium című 2013-os apostoli buzdításának kulcsmondatát idézte fel („Az eucharisztia nem a tökéletesek jutalma, hanem bőkezű gyógyszer és táplálék a gyöngéknek”).

Rózsafüzért imádkoznak a Church Militant szimpatizánsai az amerikai püspöki konferencia tanácskozásával egy időben tartott demonstráción a marylandi Baltimore-ban 2021. november 16-án (fotó: AFP/Getty Images/Chip Somodevilla)

A Szentatya sem sok kétséget hagyott. Szeptemberben szlovákiai látogatásából hazatérve hangsúlyozta, hogy ő maga soha senkitől nem tagadta meg a szentáldozást, és bár az abortusz gyilkosság, a jó lelkipásztor dolga nem az, hogy mindenkit folyamatosan elítéljen, hanem hogy együttérzéssel vezesse nyáját. Ferenc októberben magánkihallgatáson fogadta is Bident, ahol utóbbi elmondása szerint biztosította, hogy jó katolikus és továbbra is áldozhat (bár ezt a Vatikán nem erősítette meg).

Morey atya lázadása

A katolikus tanítás szerint az eucharisztia – Jézus valóságos jelenléte a kenyér és a bor színében a miseáldozat során – „a keresztény élet forrása és csúcsa”, és a hívek a szentáldozás során veszik magukhoz. Viszont annak, aki súlyos bűn tudatában van, meg kell gyónnia, mielőtt áldozik – ha ezt elmulasztja, szentségtörést követ el.

Ez azonban a hívő egyéni felelőssége. Az eucharisztiát kiszolgáló papnak nincs mérlegelési lehetősége, „szentáldozáshoz szabad bocsátani minden megkereszteltet, akit a jog el nem tilt”. A tiltásokat az Egyházi Törvénykönyv 915. kánonja sorolja fel: „A szentáldozáshoz ne engedjék a kiközösítetteket és az egyházi tilalommal sújtottakat a büntetés kiszabása vagy kinyilvánítása után, de ne engedjék oda azokat az egyéb személyeket sem, akik nyilvánvaló, súlyos bűnben makacsul kitartanak.” Utóbbi lenne az abortusz támogatása.

hirdetés

Az eucharisztia megtagadása ritka, és Európában szinte csak az elvált újraházasodottak kontextusában merült fel, az abortuszjogokat támogató politikusoknál nem. Szent II. János Pál pápa például 2001-ben Francesco Rutelli olasz baloldali miniszterelnök-jelöltet, két évvel később pedig a nem is katolikus Tony Blairt is megáldoztatta.

A mai keményvonalasok által nagy tiszteletben tartott és gyakran hivatkozott XVI. Benedek pedig 2008-as amerikai látogatása során legalább három abortuszt támogató politikusnak szolgáltatta ki az oltáriszentséget (Nancy Pelosi akkori és mai házelnöknek, John Kerry szenátornak és Rudy Giuliani volt New York-i polgármesternek).

Ezért is okozott nagy felzúdulást, amikor 2019 októberében egy dél-karolinai templomban, ahol Joe Biden kampányolás közben megállt, hogy szentmisét hallgasson, a nyugdíj előtt álló Robert Morey atya megtagadta az oltáriszentséget a politikustól. Noha az áldozásból való kizárás ekkor már régóta beszédtéma volt az amerikai abortuszvitában, Biden volt az első neves politikus, akivel szentmisén meg is történt.

Írek, katolikusok, demokraták

Eddig mindössze négy – kivétel nélkül ír származású és demokrata párti – katolikus szállt harcba a Fehér Házért. Alfred E. Smith 1928-ban Herbert Hoovertől szenvedett vereséget, John F. Kennedy 1960-ban azután tudott nyerni, hogy Houstonban protestáns vezetők előtt tette le a nagyesküt az állam és egyház szétválasztásának megtartására. Ezekben az időkben még élénken élt az amerikai közéletben a pápista összeesküvéstől való puritán gyökerű félelem, a katolikus népesség pedig még egységesen voksolt (Kennedy a szavazataik háromnegyedét zsebelte be).

John F. Kennedy az 1960-as elnökválasztási kampányban a texasi Forth Worth-ben (fotó: AFP/Photo12/Archives Snark)

A következő évtizedekben a republikánusok váltak a keresztény jobboldal pártjává, és javában dúlt az abortuszvita. Így amikor John Kerry elindult a 2004-es elnökválasztáson, a katolikusok többsége már a metodista George W. Bush újrázására szavazott. Biden ellenben felekezetének tagjai között is felülkerekedett tavaly Donald Trumpon (52:47 arányban), amiben szerepet játszhatott, hogy Kerry-nél sokkal hangsúlyosabb politikai profiljában katolikus hite.

Biden hívő családban nőtt fel, apácák tanították, és amikor 1972-ben autóbalesetben elhunyt első felesége és egyéves lánya, elmondása szerint a hit segítségével tudott talpra állni a tragédiából, ahogy 2015-ben felnőtt fia, Beau halála után is. Gyakran vet keresztet és látható a kezében rózsafüzér. Őszinteségét azonban megkérdőjelezik az abortuszhoz való hozzáállása miatt, sőt sokszor a magzatelhajtás régi élharcosának állítják be.

A helyzet ennél árnyaltabb. Harminchat éves szenátori pályafutása alatt Biden többször szavazott az abortusz szövetségi finanszírozása ellen, hogy ha már a Roe vs. Wade néven híressé vált 1973-as alkotmánybírósági döntés legalizálta a magzatelhajtást az Egyesült Államokban, legalább ne fordíthassák rá életpárti adófizetők pénzét (kivéve nemi erőszak, vérfertőzés és az anya veszélyeztetettsége esetén). Az ezt biztosító Hyde Amendment 1980 óta minden költségvetési törvénynek része volt, és Biden egészen 2019-es kampányááig kiállt mellette.

Akkor viszont már akkora volt a nyomás demokrata párttársai részéről, hogy beadta a derekát – az idei költségvetést már a Hyde Amendment nélkül nyújtotta be a Fehér Ház (jóllehet a Szenátus még visszacsempészheti). Az elnök emellett visszavonta az abortuszt támogató külföldi szervezetek támogatásának tilalmát, adminisztrációja pedig jogi eljárást indít a szigorú abortusztörvényt elfogadó Texas ellen, vagyis a korábbi, a fennálló állapotot elfogadó hozzáállása a terhességmegszakításhoz való jog aktív kiterjesztésébe fordult át.

Egyéni lelkiismeret és közösségi lelkiismeret

Biden mindezt úgy egyezteti össze katolicizmusával, hogy „személyes szinten” elfogadja egyháza tanítását a fogantatáskor kezdődő életről, de „visszautasítja, hogy vallási nézeteit másokra erőltesse”. Ez tipikus érvelés a hasonló cipőben járó politikusoktól, és nemcsak az abortusz ügyében, hanem gyakran az azonos neműek házassága, az eutanázia vagy épp a lombikprogram esetében is.

De vajon elfogadható-e ez az érvelés az egyház tanítása szerint? A Hittani Kongregáció 2003-as, Katolikusok részvétele és magatartása a politikai életben című dokumentumában járja körül a kérdést, és abban idézi II. János Pál pápa Christifideles laici című apostoli levelét:

„A krisztushívők léte nem szakadhat két párhuzamos életre: egyrészt a »lelkiéletre« a maga értékeivel és követelményeivel, másrészt a »világi életre«, vagyis a család, a munka, a társadalmi kapcsolatok, a politikai cselekvés, a kultúra területére.”

A Hittani Kongregáció akkori prefektusaként Joseph Ratzinger által jegyzett dokumentum szerint „a világi hívők mindenkor »keresztény lelkiismerettel« és az azzal megegyező értékekkel egyetértésben teljesítik általános politikai kötelességeiket, gyakorolják sajátos feladatukat, hogy az evilági rendet keresztény módon átitassák.” Konkrétan az abortuszról pedig hozzáteszi: „akik a törvényhozó testületek tagjai, világos és súlyos kötelességük ellenezni minden, az emberi életet támadó törvényt. Számukra és minden katolikus számára lehetetlen egy ilyen törvény megszavazása vagy támogatása.”

XVI. Benedek a Vatikánban tartott nagyszombati vigílián 2012. április 7-én (fotó: AFP/Vincenzo Pinto)

De mi a helyzet azokban a sok országban gyakori esetekben, ha a tanítással összeegyeztethetetlen törvény a katolikus politikus szavazata vagy támogatása nélkül is fennál? Ha aktívan nem járul hozzá a politikusmondjuk az abortuszjogok kibővítéséhez és az azonos neműek házasságához, de azért sem tesz aktívan, hogy eltörölje a meglévőket.

„II. János Pál pápa az Evangelium vitae kezdetű enciklikában adott útmutatása szerint olyan helyzetben, amikor nem lehetséges megváltoztatni vagy teljesen hatályon kívül helyezni egy érvényben lévő törvényt (…), egy parlamenti képviselő, akinek abortuszellenes személyes véleménye mindenki előtt világosan ismert, leadhatja szavazatát egy olyan törvényjavaslatra, mely csökkenteni akarja a hatályos törvény okozta kárt és a negatív hatásokat a kultúra és a közerkölcsök területén” – ad egy választ erre a dilemmára a Hittani Kongregáció 2003-as dokumentuma.

Egyháztanítók az emberi törvényekről

Vannak, akik régebbre nyúlnak vissza, s két nagy egyházdoktor gondolataival amellett érvelnek, hogy a hívő politikusnak nem feltétlenül kell törekednie, hogy az állam minden bűnt üldözzön. „Az államok irányítására hozott törvények sok olyasmit megengednek és büntetlenül hagynak, amit másfelől az isteni gondviselés megtorol. És ez így van jól” – írja Szent Ágoston.

„Az emberi törvény nem tilthat meg mindent, amit a természeti törvény tilt” – fogalmaz Aquinói Szent Tamás. Előfordul, hogy az elítélendő tettek üldözése nagyobb kárt okoz, mint maga a bűn, és gyakran nem törvényekkel való kényszerítéssel lehet a polgárok erényes életét elmozdítani, hanem például buzdító tanácsokkal vagy szokásjoggal, amelyek jellegüknél fogva sokkal inkább képesek az adott helyzet egyedi sajátosságait figyelembe venni.

Magyarországon hasonló érvelést használ Márki-Zay Péter, akinek kereszténységéről az elmúlt hetekben számos kormánypárti médium negatívan nyiltatkozott. „Elfogadhatatlan számomra a gyerekek bántalmazása, ugyanúgy, ahogy a gyermek szempontjából sokszor traumatikusnak tartom a válást és elvből ellenzem az abortuszt is. Mindhárom esetre igaz ugyanakkor, hogy a törvényi szabályozásnak nem az én elveimet kell követnie, mindhárom esetben elfogadom, hogy a társadalmi normák nem esnek egybe az én személyes meggyőződésemmel” – fogalmazott 2019-ben az ellenzék miniszterelnök-jelöltje.

Ebből a szempontból nehezen kimutatható a különbség Márki-Zay és a mai kormányoldal között. A hatályos abortusztörvényt 1992-ben KDNP-s népjóléti miniszterként a kormánypárti közíróként ma is aktív Surján László terjesztette be, és helyben hagyta a korábbi liberális szabályozást. 2011-ben pedig hiába illesztette be az Alaptörvénybe a Fidesz-KDNP a magzati élet védelmét, annak gyakorlati következménye – szemben például a nagyon is kézzel fogható lengyel abortusztörvénnyel – nem volt.

„Tisztában vagyunk azzal, hogy nem lehet olyan törvényt hozni, amit a társadalom többsége nem fogad el. Nem az a cél, hogy egy betarthatatlan törvényt kényszerítsenek rá a társadalomra, hanem, hogy prófétai jel módjára meggyőzzék a társadalmat az emberi élet szentségéről” – mondta Semjén Zsolt KDNP-elnök a 2011-es alkotmányozás idején.

Lombik, melegházasság, klímaváltozás

Van még egy terület, ahol a katolikus tanítás helyett a társadalmi konszenzust követik a mai kormánypártok. Az egyház ugyanis a Magyarországon támogatott meddőségi kezeléseket (inszemináció és in vitro fertilizáció) is ellenzi, márpedig ezeket a kormány nemhogy jóváhagyja, de tevőlegesen támogatja, sőt az idei évtől állami monopóliumnak számítanak.

Ugyan az államosítás egyik motivációja, hogy jobban kontrollálható legyen a lefagyasztott embriók sorsa (ez a katolikusok fő problémája a lombikkal), az egyház ettől függetlenül is „erkölcsileg elfogadhatatlannak” tartja ezeket a kezeléseket, mert szétválasztják a nemi aktust az élet továbbadásának aktusától. Ennek a nézetnek Veres András püspök is hangot adott 2020-ban.

Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltté választása után a budapesti Anker közben 2021. október 17-én (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)

Amiben viszont van különbség: míg a jelenlegi kormánypártok a korábbi helyzet fenntartásával az azonos neműek élettársi kapcsolatát nem törölték el, viszont a melegházasság (az egyházi tanítással értelemszerűen szembemenő) bevezetésére nemet mondanak, addig Márki-Zay immár több nyilatkozata alapján nyitott az azonos neműek házasságának bevezetésére, jóllehet ennek politikai realitása még egy esetleges ellenzéki győzelem esetén is kérdéses (például a Jobbik várható ellenállása miatt). „Katolikus emberként, hívő, gyakorló keresztényként is híve vagyok a szekuláris államnak, ahol mindenkinek azonos jogai vannak, például a melegházasság esetében is” – fogalmazott.

Az egyház tanítását természetesen nem csak a jobboldal számára vörös posztónak számító témákban szokták számon kérni a politikusokon. A korrupció és a kapzsi felhalmozás, a szegények és a menekültek gyámolítása például olyan téma, amelyet a magyar baloldal is előszeretettel használ arra, hogy álszentséggel vádolja ellenfeleit. Amerikában hasonló témaként használják a klímaváltozást és a rasszizmust.

A mostani vitában Robert McElroy San Diegó-i püspök ezt így fogalmazta meg: „A hitüket komolyan vevő katolikusok tragédiája, hogy jelenleg az amerikai politika szerkezete teljesen kettéosztja a katolikus tanítást. Bizonyos kérdések esetében a republikánusok jobban képviselik az egyház tanítását: ilyen az abortusz, az eutanázia és a vallásszabadság. Más kérdéseknél a demokraták képviselik az egyházi tanítást: ilyen a klímaváltozás, a szegénység és a rasszizmus problémája.”

Ebben a tekintetben is megfontolandóak a Hittani Kongregáció már idézett dokumentumának sorai: „A keresztény hit szerves egységet alkot és ezért nem lehetséges valamely részelemét kiragadni anélkül, hogy az egész katolikus tanítás ne sérülne. Az Egyház szociális tanításának egyes kiválasztott vonatkozása iránti politikai kötődés nem meríti ki a közjó iránti teljes felelősség vállalását.”


Nyitókép: Ferenc pápa fogadja Joe Biden amerikai elnököt a Vatikánban 2021. október 29-én (fotó: MTI/AP/Vatikáni média)

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Részletek >>>

hirdetés

Kategória: Nagytotál