Hány oltás kell? Orbán Viktor vagy a WHO téved? Mekkora járvány jön? 30 kérdés-válasz a negyedik hullámról

·2021.11.03

Ne szépítsük: nincs a Földön olyan ember, aki jó fél évvel ezelőtt abban a hitben tartotta oda az oltásra a karját, hogy harmadszor is oltva még mindig maszkot kell viselnie, és azt figyelni, ma hány ezren betegszenek meg, hány százan vannak lélegeztetőgépen, és hány embert nem lát már élve a családja. Többet vártunk a vakcináktól, és nehéz legyűrni a csalódottságot, amikor a környezetünkben két, vagy akár három oltás után is pozitív tesztekről hallunk. Most kíméletlen őszinteséggel, a legújabb kutatások alapján beszélünk oltásról, maszkról, fertőzésről. És nem, nem lettünk oltásellenesek, képesek vagyunk felfogni, hogy a vakcina hatását nem a reményekhez, hanem az oltatlanok kitettségéhez kell mérni. Elég csak Romániára nézni, hogy lássuk, mi a különbség a vakcinát megkapók és az oltatlanok között. Több mint 30 kérdésben és feleletben el is mondjuk.

Milyen most a hazai járványhelyzet? 

Nehéz, és átlátni is az. Az első hullámok esetén legalább tudományos konferenciákon megosztottak területi adatokat, megnevezték a reprodukciós számot, elmondták, a fertőzöttek milyen életkorúak. Mostanra a helyzet sokat romlott, már a nyilvános szakmai fórumokon sem lehet számokhoz jutni, és főleg semmi biztosat nem közölnek az oltottak megfertőződési arányáról. Nagyjából az tudjuk, amit az újságírók kiszámolnak. Nyilvános járványügyi jelentés nincs. 

Mit mutatnak a számok? 

Riasztó növekedést. A járvány elején megtanultuk, hogy akkor kell aggódnunk, ha a vírus terjedése gyorsul és az új igazolt esetek száma hetente 20-30 százalékkal nő, mert akkor a kórházak nem fogják bírni a terhelést. Két hete az új esetek száma száz százalékkal emelkedett az előző hét naphoz képest, a múlt héten pedig újabb 70 százalékkal. Ezres napi fertőzésszámok mellett hasonló növekedésre még sosem volt példa Magyarországon. Nagy a baj, de a szakemberek szerint a negyedik hullámban inkább a kórházban ápoltak, a lélegeztetettek és a koronavírussal kapcsolatba hozott halálesetek számát kell figyelni, mint a fertőzöttekét. Ám azok semmivel sem megnyugtatóbbak. Az elmúlt hét napban 70 százalékkal emelkedett a kórházban töltött napok száma, 40 százalékkal a lélegeztetőgépen levőké. Hétfőtől hétfőig 90 százalékkal többen haltak meg, mint a megelőző hét napban. 

Megerősített COVID-19 halálesetek 7 napos mozgóátlaga 2020. november 2. és 2021. november 2. között (forrás: Johns Hopkins University / Ourworldindata)

Ők mind oltatlanok voltak? 

Nem, de hivatalos adatokat erről sem közölnek. Merkely Bélának, a Semmelweis Egyetem rektorának a közrádiónak adott nyilatkozatából az derül ki, hogy a négy orvosegyetemen vagyis a Semmelweisen, Debrecenben, Pécsett és Szegeden lélegeztetőgépen egyetlen kétszer oltott sincs. Hatvan év alatti immunizáltak extrém ritkán kerülnek kórházba koronafertőzés miatt. Zacher Gábor, a hatvani kórház sürgősségi szakorvosa viszont azt állítja, a kis hevesi kórházban minden hetedik lélegeztetett beteg kétszer oltott. A Válasz Online is úgy tudja:

Magyarországon vannak kétszer oltott súlyos, életveszélyes állapotú betegek, ők zömmel idősek és/vagy súlyos alapbetegségben szenvednek. Egészséges, fiatal oltottak is megfertőződnek, de legtöbbször könnyen átvészelik.

Miért nincsenek hivatalos adatok erről? Van fontosabb dolga is a járványügynek, mint adatokkal bíbelődni? 

Nem, ez nagyjából olyan, mintha egy autószerelő nem érne rá felnyitni a motorháztetőt, mert annyi baj van a kocsival. Az adatok elemzése a járványügy alapfeladata. A magyar szakemberek is nyilvános adatokkal dolgoztak a rendszerváltás kezdete óta, mint a világ összes fejlett országa. Az utóbbi években ez megváltozott. Pedig a németek nem azért készítenek ilyen napi járványügyi és oltási jelentést, vagy éppen a britek, mert a gazdag államok pazarolnak, hanem azért, mert az adat életet ment. Az emberek sokkal jobban odafigyelnek, ha tudják, hogy a környezetükben nagy a baj. Ma egyetlen ott élőnek sincs információja arról, hogy a magyarországi 20 százalék körüli átoltottsággal rendelkező járásokban mi a helyzet. Ahogy azt sem tudjuk, hogyan küzdenek meg a járvánnyal a 80 százalék feletti átoltottságú helyeken. Nem kell minden adatot külön előállítani a nyilvánosság számára, a magyar kormány ismeri a járási szintű, vagy a korcsoportos adatokat. Csak titkolja. 

Miért?

Mindegy miért, ezek közérdekű adatok, törvényi közelezettség nyilvánosságra hozni őket.

Mi a helyzet külföldön? 

Nyilvánosak az adatok. A szerbiai tapasztalatok például azért érdekesek számunkra, mert nekik is sok kínai vakcinával oltottuk van. Az oltás ellenére megfertőződött emberek 7 százaléka ott Pfizert, 8 százaléka AstraZenecát, 14 százaléka Szputnyik V-t, 71 százaléka pedig Sinopharm oltást kapott. (Az adat akkor lenne igazán rendben, ha az is kiderülne, hányan voltak és milyen életkorúak a kínaival oltottak, de csak azt tudjuk, ők voltak a legtöbben.) Az intenzív osztályra, és lélegeztetőgépre kerülők esetében két oltott személyre 33 oltatlan jut. A koronavírussal oltatlanul megfertőződött betegek 75,2 százaléka kapott kórházi kezelést, az oltottaknál ez az arány 24,8 százalék

Felső-Ausztriában a súlyos állapotúak fele oltott idős ember, zömmel fél évnél idősebb második oltással. A magyar közlések ehhez képest nagyon óvatosnak látszanak. 

Mi értelme van a védőoltásnak, ha ennyi fertőzött van?

Tavaly Magyarországon még a vuhani vírus gyengébb fertőzőképességű variánsai terjedtek. A védőoltásokat ez ellen fejlesztették ki, a negyedik hullám kórokozója viszont több lényeges ponton eltér az eredetitől: 

  • Már 100 vírus belélegzése is képes fertőzést okozni, vagyis a delta és az újabban terjedő delta+ variáns sokkal fertőzőbb, mint az eredeti.
  • A delta mutáns súlyosabb megbetegedéseket okoz: 108 százalékkal emeli a kórházba kerülés, 235 százalékkal az intenzív osztályos ápolás és 133 százalékkal a halál kockázatát.

Az oltás nem nyújt teljes védelmet a delta által okozott fertőzések ellen (a vuhani ellen sem volt százszázalékos, persze), de a megerősítő oltástól számított 4-6 hónapig magas arányban meggátolja, hogy súlyos állapot vagy halálos szövődmény alakuljon ki.

Egészségügyi dolgozók várakoznak, mielőtt tömegesen beoltják az embereket az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyártó koronavírus elleni vakcinájával Belgrádban 2021. március 27-én (fotó: MTI/EPA/Andrej Cukic)

Szóval oltottként is kórházba kerülhetek, akár meg is halhatok? 

Sajnos igen. Az oltás azonban ennek kockázatát jelentősen csökkenti. Nézzünk néhány adatot. A háromszor Pfizerrel oltottak és a nem oltottak közötti veszély a súlyos covid-állapot kialakulására 3:169. Százezer főre vetítve Izraelben a 60 éven felüliek körében 1,5 a covid-halálozási arány, a háromszor oltottaké 0,1. Nem nulla, de azért jelentősen kisebb.

A WHO nem ajánlja a 3. oltást, Orbán Viktor miért küld akkor levelet a huszonéveseknek is, hogy 3. oltásra buzdítsa őket? 

Válasszuk szét. A WHO az ENSZ egészségügyi világszervezete, az a dolga, hogy a világ a jövő év közepére elérje a 70 százalékos átoltottságot. Nyilván nem érdeke, hogy a fejlett világ már harmadszor oltson, a fejlődő pedig egyszer sem, emiatt nem támogatja a harmadik oltást. Ám még ez sem igaz így, mert a Sinopharmmal oltott 60 évnél idősebbek és az immunbetegek számára ajánlja. Ők komoly veszélyben vannak enélkül. 

Mi a virológusok, járványügyi szakemberek véleménye? 

Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológus professzora egy múlt heti videókonferencián úgy fogalmazott: „harmadik oltást életkortól függetlenül hat hónapon belül. Kinek? Mindenkinek”. Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem epidemiológusa a témáról azt mondta, hogy egyelőre még nem tudható, a covid ellen ismétlőoltás (ilyen pl. az influenza elleni, amit évente be kell adni) vagy 3 fázisú vakcina kell majd (mint például a kamaszoknak adott HPV vagy agyhártyagyulladás ellen, ami összesen három oltás), vagyis ő sem tartja kérdésesnek, hogy kell a harmadik vakcina. 

Akkor Orbán Viktornak van igaza?

Igen, a harmadik oltás kapcsán szakmailag igazolt álláspontot képvisel. Izrael a nyáron vette először észre, hogy az oltás hatása kopik, mert több súlyos állapotú oltott volt kórházban, mint nem oltott. Így született meg az oltás ismétlésének ötlete. 

Ha több oltott volt kórházban Izraelben, mint oltatlan, akkor az oltás mégsem ér semmit. Nem?

Nem. Ötven százalék oltott mellett valóban aggódhatnánk, ha több oltott van kórházban, mint oltatlan, de ha például az idősek 90 százaléka megkapta a vakcinát, 10 meg nem, egy hatásos oltás mellett is több oltott lesz kórházban. Ha a lakosság 99 százaléka védett, akkor még több oltott eset jut egy-egy oltatlanra. Elsőre meghökkentő, másodikra józan paraszti ésszel is belátható.

A tanulság nem az, hogy az oltás nem ér semmit, hanem hogy tovább kell növelni az oltások biztonságosságát. A harmadik dózis erre szolgál. 

Ez az egész szörnyen bonyolult. Kikészülök.

Mi is, de az emberek nagy része az elektromos hálózat tudományos alapjait sem érti, mégis felkapcsolja a villanyt. Nem tudja, hogyan működik a dezodor, de attól még használja. A modern ruhaanyagok gyártástechnológiáját sem ismerjük, mégsem járunk pucéran vagy állatbőrökben, és senki sem kérdezi meg, hogy hiszünk-e az elasztánban vagy a fésült gyapjúban. Elég ránézni az alacsony átoltottságú Romániára, meg a magas arányban oltott dánokra, portugálokra. Nem az utóbbiak kénytelenek Magyarországtól és Németországtól is segítséget elfogadni, mert már nem férnek a fertőzöttek el a kórházaikban, hanem a románok. 

Az új koronavírus előidézte Covid-19 betegségben szenvedő páciensek a bukaresti Bagdasar-Arseni kórház koronavírus-részlegként működő intenzív osztályán 2021. október 12-én (fotó: MTI/AP/Andreea Alexandru)

Mit értünk azon, hogy a második oltás hatása gyengül? Kiknél, mennyire?

Az izraeli adatok Pfizerre vonatkoznak, idén júliusban nézték meg több milliós mintán az újrafertőzöttségi arányt. Azt találták, hogy a 6-7 hónapja oltottak 1,6-1,7-szer gyakrabban fertőződnek meg, mint a 4 hónapja oltást kapók. Emiatt lehet nálunk is már négy hónappal a második vakcina után megkapni a harmadikat. 

Csak az időseknél létezik ez a jelenség?

Nem, életkortól függetlenül, de az idősek számára a covid továbbra is veszélyesebb, ezért náluk kezdték meg azonnal az újraoltást. Nálunk van elég oltóanyag, a fiatalok is kérhetik négy hónap után a vakcinát.

Hatásos?

Igen, a kutatók idén augusztusban térképezték fel a Pfizerrel kétszer és háromszor oltottak közötti különbséget, a triplázók 11-szer ritkábban fertőződtek meg, és 19-szer kevesebbszer kerültek kórházba koronavírus-fertőzés miatt.

Az angol Nemzeti Statisztikai Hivatal október 21-i tájékoztatása szerint a Pfizer 96 százalékban, az AstraZeneca 92 százalékban véd a kórházba kerülés ellen. Az AstraZeneca két dózisa 67 százalékban míg a Pfizer két oltása 80 százalékban hatásos a delta variáns okozta fertőzések ellen. 

Honnan tudják ezt? Min alapulnak a számok? 

Több millió biztosított kórházi adatain.

Akkor Magyarország az oltások ellenére is rosszabbul áll, mint tavaly? 

Nem, 4417 ember volt tavaly november másodikán kórházban, idén 2839, jóval kevesebb.

Tavaly 313 volt lélegeztetőgépen, idén 312-en. 

A halottak hétnapos csúszóátlaga 60 volt egy évvel ezelőtt, most 45.

Hát azért ez nem megnyugtató különbség.

Nem, és jövő héten már biztosan rosszabbul fogunk állni, mint egy évvel ezelőtt. Rohamosan romlanak az adatok. 

Az alacsony oltottság miatt van ez így?

Három ok van. Az első, hogy Magyarország az átoltottsági adatokkal Európában a 21., valamivel 70 százalék alatti szinttel. A leginkább átoltottak a 70-79 évesek 87 százalékkal, a 60-69 évesek 79 százalékkal, majd a 80 év felettiek jönnek 77 százalékkal. Az 50-59 évesek 73 százaléka után minden korosztályban csökken az átoltottság, a 18-24 éveseknél már csak 51 százalék. 

A második, hogy köztük egymillióan kínait kaptak, főként idősek, és a hatvan év felettieknél ez kicsit sem megnyugtató.

A harmadik dózist hétfőig 1,2 millió ember kapta meg a 2 millió fél évnél régebben vakcináltból. Tehát van közel 3,7 millió oltatlan (a gyerekekkel együtt), egymillió – javarészt idős – kínaival oltott és mintegy 800 ezer kopott oltású (vagyis 6 hónapnál régebben oltott), zömmel veszélyes életkorban levő magyar. (Nem tudjuk, hogy az utóbbi két csoport között mekkora az átfedés.) Sokan védtelenek a vírus ellen.

Milyen harmadik oltást kérjünk? 

A Pfizernek van harmadik oltásra EMA engedélye, vagyis két Pfizer után hatósági engedéllyel adható harmadik Pfizer. Leggyakrabban másféle oltásra is Pfizerrel vagy Modernával oltanak rá. Elvileg azonban az oltópontokon bármilyen oltás kérhető.

A románok a Modernából harmadiknak csak fél adagot adnak. Miért?

Mindenki annyit ad (remélhetően), mert erről szól az európai gyógyszerhatóság (EMA) engedélye.

Az oltottak is fertőzhetnek? 

Igen.

Miért?

A nyálkahártyájukon akkor is képes szaporodni a vírus, ha őket nem betegíti meg. 

Lesz negyedik oltás is? 

Már van, súlyos immunhiányos betegeknek. Az Egyedült Államokban ők mRNS oltás esetén a 3. adagot 28 nappal a második után kaphatják meg, és 6 hónap elteltével Pfizer, Moderna vagy Janssen emlékeztető vakcina következhet. 

Ha a gyerekek hazaviszik a vírust az óvodából és az iskolából, akkor nehéz védekezni.

Hazahozzák és 46 százalékban tünetmentesen, míg a felnőttek (pedagógusok) körében 13 százalék ez az arány. Mivel a járvány terjesztésében fontos szerepe van a gyerekközösségeknek, sokan náluk is az oltásban reménykednek. Az Egyesült Államokban a gyógyszerhatóság (FDA) tudományos javaslattevő bizottsága már javasolta a Pfizer oltását 5 évnél idősebb gyerekek számára, és az európai hatóság is megkezdte a vizsgálatot, így a szülők várhatóan hónapokon belül döntési helyzetbe kerülnek. 

A gyerekek másfajta oltást kapnak? Magyarország kimaradhat ebből?

Ugyanazt a Pfizer vakcinát adhatják be – ha lesz európai engedély –, csak a mennyiség változik. Tehát várhatóan itthon is elérhető lesz az oltás.

Ha az oltás működik, minek kell maszkot viselni? 

Az államok eltérő maszkhordási stratégiát folytatnak. Ausztriában például széleskörűen alkalmazzák a védettségi igazolást, számos helyre csak oltottak (vagy teszteltek) mehetnek, és ott sajátos buborékot képeznek, nem kell maszkot viselniük. Azokon a helyeken, ahonnan az oltatlanokat nem lehet kizárni, például a tömegközlekedésből vagy az élelmiszerboltokból, mindenkinek kötelező a maszkviselés. Az Egyesült Államokban viszont oltottaknak is maszkot javasolnak. A magyarázat, hogy az oltás nem egy varázsköpeny, amelyik láthatatlanná tesz a vírus számára. A hatása inkább hasonlít a riasztóéra. A maszk ellenben olyan, mint egy rács, távol tartja a behatolók jó részét. Kicsit tudományosabban: az izomba adott oltás nem alakít ki immunvédelmet a nyálkahártyán, holott a vírusok az orrunkon és a szánkon jutnak be leggyakrabban a testünkbe. A koronavírusok a nyálkahártyán is képesek szaporodni és szóródni is. 

Milyen maszkot hordjunk?

A delta ellen FFP2 védelmi szintű maszkot javasolnak, vagy orvosi és szövet egyidejű használatát, de azért a műtéti maszknak is van némi védő hatása.

Egészségügyi maszkot viselő utas száll fel egy villamosra Budapesten 2021. november 1-jén (fotó: MTI/Mónus Márton)

A védelmi igazolvány mára elveszítette szerepét. Miért?

Magyarországon van ez így, több európai országban egy kávéházi teraszra sem lehet leülni az igazolvány nélkül. Az oltatlanok körében az igazolványhoz kötött szabad mozgás feszültséget okoz, ezt a magyar kormány (egyelőre) nem vállalja be. 

Így viszont az oltottaknak moziban, színházban, étteremben nagyobb a víruskitettsége. 

IgenBruno Ciancio, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) igazgatója a kelet-európai kedvezőten járványhelyetről így beszélt: „Minél több oltatlan ember fertőződik meg, a vírus annál gyakrabban tud áttörni az oltáson, annál nagyobb lesz a hatás az oltottakra. Ez ilyen egyszerű” – nyilatkozta Ciancio azokról a térségekről szólva, ahol 50 százalékot sem éri el az átoltottság. (Magyarországon számos járás tartozik ebbe a körbe.) 

Az első hullámban azonnal korlátozásokat vezettek be, a többinél jóval megkésve. Most mi várható? 

Az államok egy ponton dönteni kénytelenek, ha nagyon megnő a fertőzöttek száma, és félő, hogy az egészségügy nem bírja a terhelést. Három megoldást látszik: 1. csak az oltatlanokat korlátozzák, 2. mindenkire szigorú szabályokat hoznak vagy 3. hagyják elszabadulni a járványt. Ausztria az oltatlanoknak vezet be korlátozást, kijárási tilalmat, ha a koronavírusosok 500 intenzívágyon fekszenek már. Miért? A helyek végesek, és a koronavírusosok kórházi ellátása közel négyszer annyiba kerül, mint egy átlagos, nem fertőző betegé, az oltás pedig nagy arányban megelőzi a súlyos esetek kialakulását. Nyugati szomszédunknál 77 százalékos az átoltottság, a 80 év felettieknél százszázalékos. Mások a lehetőségeik, mint az ettől a szinttől jelentősen elmaradó Szlovéniának, ahol sajtóhírek szerint 10 napos lezárásra kényszerülnek, vagyis éppen úgy járnak el, mint tavaly.  

Már voltam covidos, miért oltatnám magam?

Az amerikai járványügyi központ (CDC) adatai szerint 2,3-szor nagyobb eséllyel kapja meg a vírust az a fertőzött, akit nem oltottak, mint akit utóbb beoltottak. A vakcina tartósabb védelmet biztosít.

A fertőzésen átesett kétszer oltottaknak szükségük van harmadik oltásra?

A tudósok folyamatosan elemzik az adatokat, és egyelőre úgy látszik, a hibridimmunitás (vagyis a fertőzésből és a vakcinából álló) erősebb, mint a 3 oltásból származó védelem, ezért például az Egyesült Államokban a két oltás után megfertőződőknek egyelőre nem javasolják a harmadik oltást.

Mi értelme volt a védettségi igazolvány bevezetésének, ha sehol sem kell felmutatni?

Egyes munkahelyeken azért igen, például az egészségügyben. A többi munkáltató is kötelezővé teheti az oltást, az első adagot december 15-ig kell beadni, itt is használják majd az igazolást. Szociális otthonokban pedig a látogatási tilalmat egy módon lehet „feltörni”: harmadik oltással. A háromszoros védelemben részesített idősek korlátozás nélkül fogadhatnak háromszorosan védett látogatókat. 

Már napi kétezer felett jár a napi esetszám. Elképzelhető, hogy idén megússzuk korlátozások nélkül? 

Szinte biztos, hogy a kormány újabb korlátozásokat lesz kénytelenek bevezetni, vélhetően elsősorban az oltatlanok számára, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter már utalt rá, hogy a későbbiekben a védettségi igazolvány fontosabb szerephez juthat.


Nyitókép: oltópont a békéscsabai Réthy Pál kórházban 2021. október 31-én (fotó: MTI/Rosta Tibor)

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Részletek >>>

Kategória: Nagytotál