Óriási dilemmában a szülők: 33 kérdés és válasz az 5-11 évesek oltásáról

·2021.12.13

Egy 12 éves kislánynak a koronavírus ráhúzódott a szívére áprilisban. Csak szívátültetéssel tudták megmenteni az életét; Haszmann Lilla az Országos Kardiológiai Intézet csapatának köszönhetően már jól van. Sok szülő, aki azon hezitál, oltassa, vagy ne oltassa a gyerekét, felkaphatja a fejét. Létezik ilyen? Hiszen mindig azt hallottuk, hogy a koronavírus nem veszélyes a kicsikre. Csakhogy az első hullám óta sok minden változott. Most 33 kérdésen keresztül két szakértő és számos tudományos közlemény segítségével mutatjuk be az érveket és kételyeket. Vigyázat, tudományos vizsgálatokra alapozott, de kíméletlenül őszinte tartalom következik annak kapcsán, hogy öt évnél idősebb gyerekeket is lehet már regisztrálni az oltásra. Vajon érdemes is?

A koronavírus a felnőttek betegsége, nem?

Valóban így látszott tavaly tavasszal, az eredeti vuhani vírus terjedésének idején. Akkor az Egyesült Államok fertőzöttjeinek alig három százaléka volt gyerek, idén november végén viszont már 25 százalék. Minden negyedik új eset gyermek, tehát nem, ez már régen nem csak a felnőttek betegsége. 

A kis Lilla életveszélyes állapota nagyon ritka. A gyerekek általában egy kis náthával megússzák.

Sajnos nem mindig. Magyarországon is több száz koronavírusos gyermek került intenzív osztályra, és jelenleg is van lélegeztetett kisgyerek a fertőzöttek között – mondta Velkey György, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója lapunknak.

A gyerekeknél ugyanúgy zajlik le a koronavírus, mint a felnőtteknél? 

Nem. A gyerekeket legtöbbször nem maga a fertőzés érinti súlyosan, hanem a sokszervi gyulladásos betegség, angol rövidítéssel a MIS-C. A betegség a szívet, a májat, a vesét, a tüdőt és más életfontosságú szerveket támad meg, a tünetek gyakran három-négy héttel a koronavírusból való felépülés után jelentkeznek. Az is gyakran előfordul, hogy a gyerek tünetmentes a fertőzés idején, később mégis életveszélybe kerülhet. 

Létezett ilyen betegség korábban is? 

Nem, a koronavírus második hullámától észlelték nálunk először. Szerencsére a főigazgató szerint Magyarországon ebben még nem halt meg senki. 

A gyerekek aránya 3 százalékról 25 százalékra nőtt az Egyesült Államokban a fertőzöttek között. Milyen arányban kerülnek kórházba? 

A fertőzött gyerekek 0,8 százaléka került kórházba az Egyesült Államokban. Tavaly májusban ez az arány még csak 0,06 százalék volt. Tízezer megfertőződő gyerekből immár hat helyett 80 igényel kórházi beavatkozást. Vélhetően a magyar arányok is hasonlóak, csak azokat nem ismerjük.

Vagyis megtízszereződött a kórházba kerülők aránya? 

Tizenháromszorosára nőtt. 

Milyen tünetekkel jelentkezik a MIS-C? 

Három-négy héttel az akár tünetmentes fertőzés után csaphat le addig teljesen egészséges gyerekekre egy durva gyulladásos folyamat képében. Egy kutatócsoport 662 ilyen esetet tekintett át. A gyermekek 71 százaléka került intenzív osztályra, a kórházban való átlagos tartózkodási idő nyolc nap volt. 

Hogyan lehet felismerni a betegséget? 

Nehezen. Nem így gondolunk a koronavírusra és a következményekre. Valamennyiüknél láz lépett fel, 74 százalékuk hasfájásra panaszkodott, hasmenése volt, 68 százalék hányt. A gyerekek több mint felében súlyos szívelváltozás alakult ki, 22 százalékukat kellett géppel lélegeztetni. A 662 gyerekből tizenegyet veszítettek el. Itthon is elég gyakori ez a betegség, Velkey György szerint a sokszervi gyulladás általában minden háromszázadik fertőzött gyermeket érint idehaza.

Haszmann Lilla a Transzplantációs Alapítvány fotókiállításán (fotó: Dombóvári Tamás)

Tíz osztályonként egy gyerek? 

Igen, valahogy úgy, ha mind megfertőződnek. 

A betegség oltással elkerülhető? 

Igen, ezért is fontos erről beszélnünk. Hiszen amit a szülők egy része hatalmas döntésként, felelősségként él meg, az valójában egy új lehetőség: végre van oltás a kicsik számára is. A vakcina nem csak a sokszervi gyulladásos betegségtől véd, van egy másik, gyerekeknél gyakran előforduló helyzet is, amikor a pandémiás vírust és a szokásos téli megfázásos tüneteket okozó vírusfertőzést vagy baktériumfertőzést együtt kapják el a kicsik. Velkey György szerint ez is kritikus állapotot tud előidézni, az oltással pedig mindez megelőzhető.

A felnőtteknél elsősorban a krónikus betegek kerülnek súlyos állapotba a koronavírustól, így van ez a gyerekeknél is?

Csaknem felük valamilyen krónikus betegségben szenvedett, és közülük minden második elhízott vagy túlsúlyos volt a már idézett nemzetközi vizsgálat szerint. 

És a másik felük? 

Egészségesek voltak, azután becsapott a villám.

Szóval akkor a koronavírus nem gyerekjáték a gyerekeknél sem? 

Sajnos nem igaz már az a sokáig minket vigasztaló mondat, hogy a betegség az időseknél ugyan nagyon súlyos lehet, de legalább a gyerekeknél enyhe formában jelentkezik.

Legtöbbször így van persze, de vannak nehéz helyzetek. Például a magzatok sincsenek biztonságban: a gyermekkórház igazgatója szerint a negyedik hullámban azt tapasztalják, a vírus hatására gyakoribbá vált a késő terhességi magzatelhalás. 

Hogy jön ez a gyerekek oltásához? 

A várandós nőkre fokozottan veszélyes a koronavírus, a fertőzést pedig gyakran az eddig oltatlan testvér viszi haza az iskolából vagy az óvodából. Ha az öt évnél nagyobb gyerekeket beoltatják, az az anyák biztonságát is nagyban növeli. Természetesen a terhes nők is kérhetik a vakcinát, sőt azok is, akik gyermeket terveznek. Elterjedt tévhit, de semmilyen ellenjavallat nincs, sőt, fontos, hogy a családok óvják magukat. A gyerekek oltása tehát különösen fontos ott, ahol kisbabát várnak. Az Egyesült Királyságban a súlyos állapotú betegek jelentős része kismama, a 16-49 éves műtüdőn levő koronavírusosok között a várandósok aránya 32 százalék. 

A kisgyerekek oltásával a kisbabát váró anyát lehet védeni? 

Őt is, igen. 2020 márciusában a vuhani vírus még nem volt ilyen veszélyes a kismamákra, akkor a műtüdővel életben tartottak hat százaléka volt állapotos, azóta ez a szám több mint ötszörösére nőtt. Mindezt azért említjük, mert a vírus megváltozott, jelenleg sokkal több gyerek kapja meg a fertőzést, és megnőtt a szerepük a járvány terjesztésében. Az oltás segítségével kulcsszerepet kaphatnak a védekezésben is. 

Álljunk csak meg itt. Az oltottak is terjeszthetik a vírust, nem?

Igen, ha megfertőződnek. 

Akkor nem mindegy, hogy oltottan vagy oltatlanul viszik haza a koronavírust a várandós anyukájuknak vagy a szívbeteg nagymamának? Nincs itt ellentmondás? 

Nincs – mondja erről Duda Ernő szegedi virológus professzor, akit azzal keresünk meg, segítsen a legújabb tudományos közlemények értelmezésében. A professzor szerint a gyerekeknek nagyon erős az immunrendszerük, ezért az oltás sokkal hatásosabb az ő esetükben, mint a felnőtteknél. Vagyis jóval kevesebb oltott kapja el közülük mégis a fertőzést. Valóban a Pfizer vizsgálata alatt egyetlen oltott kisgyerek sem fertőződött meg, míg a kontrollcsoportban lett kilenc pozitív eset. 

Mi van, ha valaki mégis elkapja a vírust? 

Csak felnőttekről szóló kutatást ismerünk, eszerint gyorsabban túl van rajta, és jóval kevesebb ideig fertőz, mint az oltatlanok. Duda professzor szerint emellett akár százezerszeres különbség is lehet abban, mennyi vírus termelődik a szervezetében. Egy oltatlan akár százezerszer több vírus termelésére képes.

Ha a gyerek és az anya, vagy a szívbeteg nagymama is oltott, akkor az ő védettségük összeadódik. Nagyobb biztonságban vannak, mert a gyerek nem fertőződik meg, de ha mégis, akkor rövidebb ideig fertőz. Az oltott nagymama megbetegítéséhez pedig sokkal több vírus kell, mint ha oltatlan lenne. 

Honnan tudjuk ezt? 

A professzor szavait a Harvard Egyetem eredményével támasztja alá. A kutatók 173 fertőzöttől közel húszezer esetben vettek mintát, hogy lássák, mikor mennyi vírus termelődik az oltatlan és az oltott vírusosok szervezetében. Az oltottak hamarabb felgyógyultak, és rövidebb ideig voltak fertőzőek, mint az oltatlanok. A kutatásban szereplők felnőttek voltak.

A fiatal felnőtteknél, főleg férfiaknál tudjuk, hogy az oltás maga is okozhat bajt, például szívizomgyulladást. Ki akarná ezt előidézni a saját gyerekénél egy oltással?

A gyógyszerhatóságok fokozottan figyelnek a jelenségre, szeretnék felmérni, hogy az 5-11 éves gyermekek körében nagyobb-e a kockázat. Ha találnak ilyet, zengeni fog tőle a világsajtó. Érdemes azért tisztában lenni azzal, hogy a szívizomgyulladás nem annyira az oltásnak, mint inkább magának a koronavírusnak a szövődménye. Kezeljük tehát súlyán a kockázatot. Ha egy százezer fős stadiont oltott emberekkel töltünk meg, közülük kettő-öt embernél alakulhat ki szívizomgyulladás.

A koronavírusnak nagyobb a kockázata? 

Persze. Egy kutatásban 1600 koronás főiskolai sportolót vizsgáltak meg, és kiderült, hogy minden negyvenediknek szívizomgyulladása volt. A koronavírus nagy kárt tud okozni, az oltás segít ennek megelőzésében. 

Az ember nem gondolkodik azon, hogy például kanyaró ellen beoltassa-e a gyerekét, ez természetes. Könnyebb volna eligazodni, ha tudnánk, hogy a koronavírus veszélyesebb-e egy klasszikus gyerekbetegségnél, vagy sem. 

Nézzük először a koronavírust. Megint amerikai adatot hozunk, mert hazai számaink nincsenek: ott 6,9 millió gyerek lett koronavírusos, tízezrek kerültek kórházba és 643 gyerek halt meg. Durván tehát 1:10 000-hez a halálozás, a kanyaróé 1:1000. A kanyaró sokkal veszélyesebb, de azért a koronavírust sem szabad lebecsülni. Itthon is vannak gyerekáldozatok. A gyermekek körében a tíz leggyakoribb halálozási ok között tartják nyilván Amerikában. 

Most ötévesnél idősebbeket oltanak. Elképzelhető, hogy kisebb gyerekek is kaphatnak majd később oltást?

Jelenleg hathónapos kornál idősebbekre folynak vizsgálatok. Ha biztonságosnak és hatásosnak találják, akkor igen.

Egy hatéves fiú megkapja az első adag koronavírus elleni védőoltását Tel-Avivban 2021. november 23-án (fotó: MTI/AP/Oded Balilty)

Milyen vakcinák közül választhatunk a gyerek számára? 

Csak a Pfizert, ennek van vészhelyzeti engedélye.

Miért kellett Magyarországnak új vakcinákat rendelni a Pfizertől? A 12 év alattiak nem ugyanazt kapják, mint az annál idősebb gyerekek?

Ugyanazt, de nem ugyanolyan adagolásban, mert az ő védelmükhöz harmadannyi is elég. Az ampullák csak ebben különböznek az eddigiektől.

Beszéljünk nyíltan. A fiatal felnőttek gyorsan és akár hőemelkedés nélkül túl vannak a koronavírus fertőzésen, miközben az oltástól gyakran belázasodnak és kiütődnek. Mi a helyzet a gyerekekkel? Tudjuk egyáltalán? 

Igen, hiszen Szlovákiában szeptember eleje óta, Ausztriában októbertől, Amerikában november eleje, közepe óta oltják ezt a korosztályt, és nem jelentenek súlyos mellékhatásokat. Ám a tisztánlátás érdekében fontos rendszerezni a gondolatainkat. Nem ér az oltásnál azokra hivatkozni, akik napokig nyögték, a vírusnál meg azokra, akik meg sem érezték. Valójában sokan megszenvedik a fertőzést, és kínjaik nem hasonlíthatók ahhoz, hogy az embernek fáj a karja, fáradtabb egy napig, vagy akár két este belázasodik a védőoltástól. A gyerekeknél ugyanazokat az oltási mellékhatásokat észlelik, mint a felnőtteknél. 

Vagyis?

Fájdalom és bőrpír a szúrás helyén, fáradtság, fejfájás, izomfájdalom, láz és hidegrázás. 

Milyen gyakori ez a kicsiknél? Pont úgy, mint a nagyobb kamaszoknál? 

Nem teljesen. Fáradságérzete a klinikai vizsgálatban résztvevő több ezer nagykamasz 63 százalékának volt, és a kicsiknél pedig 78 százaléknak. Gyakrabban is lázasodnak be, 24 százalék a kicsik közül, 14 a nagyoknál. A második oltás beadásánál volt mindez gyakoribb, és figyelni kell az allergiás reakcióra is. 

Nem jobb a gyereknek a természetes immunitás megszerzése?

Az oltás nagy előnye a vírussal szemben, hogy nem fertőző és nem hal bele a szomszéd néni, aki a gyerek után száll be a liftbe és megfertőződik. Nagy előnye a vakcinának, hogy nem követel karantént, a szülők nem esnek ki tíz napra a munkából, mint egy fertőzésnél. Egy oltásnál nem kell körbehívni azokat, akikkel az elmúlt napokban találkozott az ember, hogy bocs együtt ebédeltünk, egymás mellett ültünk stb., de a gyerek covidos. Negatív a tesztem, de azért ne menj a cukorbeteg anyukádhoz most pár napig látogatóba, nehogy baj legyen. 

Be merjük adatni az oltást a kislányoknak, amikor felnőtt nők menstruációs ciklusa is felborul a vakcinától? Ha egy női ciklust így megzavar, mit tehet egy fejlődő gyereklánnyal? 

Nemcsak az oltottaknál van ilyen hatás, a koronavíruson átesett nők negyedének is felborult a ciklusa. Gyakrabban maradt el, és gyengébb lett a menstruációjuk.

Így nehéz dönteni. 

A szülők látszólag arról döntenek, hogy kapjon oltást a gyerekük vagy sem. Velkey György, a Bethesda kórház főigazgatója hívta fel a figyelmet rá, hogy a deltavariáns annyira fertőző, hogy a nem oltottak előbb-utóbb mind elkapják. A szülők az oltás kapcsán valójában arról döntenek: legyen-e covidos a gyerekük vagy sem. Vagyis

rossz logika a gyereklányoknál a jelenlegi állapotot hasonlítani az oltás hatásához, valójában a vakcina és a koronavírus-fertőzés hatását kell összevetni. Vagy oltás vagy fertőzés, nincs harmadik lehetőség. 

De igen, várni egy kicsit.

A kutatók azt tapasztalják, hogy még a magukat oltatók egy része is nagyon gondolkodik, megkapja-e most a vakcinát a gyereke. Egy vizsgálat során 1162 szülőt kérdeztek meg, milyen döntést hoznak. Az oltott szülők tíz százaléka is kivárt, mert tart a vakcina hosszú távú hatásától. Volt azonban három csoport, amely rögtön beoltatta a gyerekét: legnagyobb arányban az iskolások szülei, illetve azok kérték az oltást, akik saját magukon tapasztalták meg a vírus hatását, illetve, akik a járványban elvesztették egy hozzátartozójukat.

A múlt héten fontos dolog derült ki, addig azt hittük, egy teljes oltási sor két adagból áll, ám a Pfizer vizsgálata megmutatta, az nem sokat ér az új mutáns, az omikron ellen, oda három oltás kell. A gyerekek viszont csak kettőt kapnak. Mire mennek vele? 

A nagyobbaknál engedélyezik a harmadik oltást, és idővel a kisebbeknél is lesz tapasztalat arra, szükség van-e triplázásra. 

Ha a gyerekeket beoltatjuk, akkor végre elérhetjük a vágyott nyájimmunitást? 

Az újabb vírusvariánsok olyan magas fertőzőképességűek, hogy a nyájimmunitás szintje egyre magasabbra kerül. A dánok például abban bíztak, hogy 90 százalék körül elérték ezt a szintet, de az omikron hatására azonnal szigorításokat vezettek be. 

Akkor mi értelme van a gyerekek oltásának? 

Nagyon is sok, mert ezzel a családunkon, szűkebb közösségeinken belül védett köröket alakíthatunk ki, és ezeken belül sokkal nehezebben tud terjedni a vírus. Velkey György hangsúlyozza: a védőoltás az emberiség egyik legfontosabb vívmánya. A világon ma is sokan halnak meg torokgyíkban, kanyaróban vagy éppen járványos gyermekbénulásban, de nálunk ezek a betegségek már csak elvétve fordulnak elő az vakcináknak köszönhetően. Hosszabb távon ez várható a koronavírusnál is, ezért támogatják a vezető gyerekgyógyászok, immunológusok, járványügyi szakemberek a gyerekek oltását.


Nyitókép: Orendi Judit iskolaorvos beolt egy diákot a mátészalkai Képes Géza Általános Iskolában 2021. augusztus 30-án (fotó: MTI/Balázs Attila)

Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: Nagytotál