Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép 60 nap után
Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép 60 nap után. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Sławomir Matuszak. Fordította: Zeöld Zsombor.
A pravoszláv húsvét a fegyveres harc ütemét és jellegét nem befolyásolta. Az agresszor ugyan előrehaladást ért el Harkiv megye déli részén (Barvinkove [Барвінкове] irányában Dibrovnénél [Дібровне]), illetve Donyeck megye északi részén (Szlavjanszk felé Zaricsnénél [Зарічне]), azonban ez nem volt jelentős. Ezzel együtt is a Donbaszban és Harkiv megyében a felek pozíciói változatlanok maradtak, a védők ellenséges támadásokat vertek vissza, és veszteségeket okoztak az ellenségnek. Az agresszor tüzérsége és légiereje a harctérségekben a katonai és polgári célpontok (többek között az Avdijivkában [Авдіївка] található petrolkoksz üzem) ellen, Zaporizzsja megyében, illetve Herszon megyének a Mikolajiv és Dnyipropetrovszk megyékkel közös határterületén folytatta a támadásokat. Az ellenség tüzérsége szintén lőtte az Oroszországgal határos Szumi megye járásait.
Az agresszor egész Ukrajnában újabb rakétatámadás-hullámot hajtott végre, melynek során – ugyanúgy, ahogy az Odesszában április 23-án történt– a katonai célpontokon kívül lakóépületek is megsemmisültek. A támadások célpontjai üzemek, illetve vasúti létesítmények voltak:
• a Dnyipropetrovszk megyében fekvő Pavlohrad [Павлоград] térségében,
• a Poltava megyében található Kremencsuk [Кременчук] közelében (elektromos áramot termelő és fűtést biztosító erőmű, illetve – újfent – finomító),
• Ukrajna középső és nyugati részében öt vasútállomás: a Lemberg (Lviv) megyében található Kraszne [Красне], a Vinnicja megyében fekvő Zsmerinka [Жмеринка] és Kozjatin [Козятин], illetve a Rivne megyében lévő két létesítmény. Ezek következtében minimum 16 személyszállító vonatot állítottak meg.
Ukrán katonai források arról számoltak be, hogy az ellenségnek nagy nehézségei vannak egységei orvosi ellátásának biztosításával – főleg a sebesültek kihozatalával, illetve a gyógyszerellátás biztosításával. Az elfoglalt területeket többcélúan aknázhatják ki: az oroszok megszálló erőkbe soroznak, illetve a hadsereg céljaira civil autókat és mezőgazdasági eszközöket rekvirálnak – mindez jelezheti a személyi állomány és felszerelés feltöltésével összefüggő nagy problémáikat.
Valerij Zaluzsnij, Ukrajna Fegyveres Erőinek főparancsnoka ismét kérte a közösségi média felhasználóit, hogy tartózkodjanak a harctevékenység, a logisztika, a biztosítás, illetve a parancsnokság döntéseinek nyilvános értékelésétől. Rámutatott arra, hogy teljes körű információnak kizárólag a katonai vezetés van birtokában, s annak a véleményének adott hangot, hogy az ukrán hadsereggel kapcsolatos nyilvánosan elérhető, nemhivatalos jelentések az ellenséget szolgálják.
Az orosz támadástól való félelem miatt Kijevben erődítési munkálatok folynak: a tömegközlekedési útvonalak, illetve a városba irányuló áruszállítási logisztikai útvonalak járhatóságát állítják helyre – a katasztrófavédelmi szolgálatok a törmeléket takarítják el, a tűzszerészek a fel nem robbant lövedékeket semlegesítik (eddig már 886 darabot). Folyik a polgári lakosság légoltalmi létesítményeinek modernizálása – közülük 815-öt szereltek fel internetkapcsolattal.
Harkiv megye elfoglalt településein a megszállók az orosz MegaFon mobilszolgáltató hálózati infrastruktúráját telepítik, bevezetik a rubelt, mint kötelező fizetőeszközt, s arra is buzdítják a lakosságot, hogy menjen Oroszországba, mert ott van lehetőség élelmiszer- és gyógyszervásárlásra.
Az orosz katonák és az FSzB alkalmazottai a helyi lakosság demoralizálásával próbálkoznak, olyan információt terjesztve, miszerint „Ukrajna volt az, aki lekapcsolta a települések áramellátását”, illetve „Harkiv orosz ellenőrzés alatt van”. Az ukrán katonai hírszerzés szerint a megszállt területek lakosai tömegesen utasítják vissza a „segítséget”. A megszállók a Harkiv megyében található Volcsanszkban [Вовчанськ] az aggregátorokat gyártó üzemből elvitték a berendezést, a kiürített épületekben ideiglenes börtönt állítottak fel.
Herszonban emberek hosszú sorokban próbálkoznak a város elhagyásával: nem akarnak abban az ún. „népszavazáson” részt venni, amellyel ürügyet akarnak teremteni az ún. „Herszoni Népköztársaság” felállításához – az oroszok azonban megakadályozzák távozásukat. A Zaporizzsja megyében található Dnyiprorudnében [Дніпрорудне] „népi milícia” kezdett kollaboránstevékenységbe.
Az ukrán ügyészség szerint a megszállt területekről az Oroszországi Föderáció területére 5700 ukránt telepítettek át erőszakkal, ebben a számban azonban Mariupol nincs benne – a városból deportált ukránok számát 33 ezerre becsülik (az oroszok 134 ezerről beszélnek). Nyomozás folyik 200 ukrán Belaruszba történt erőszakos áttelepítése ügyében. Az oroszok Mariupolból Vlagyivosztokba 308 főt deportálhattak, köztük 90 gyereket – letelepítésüket a Tengermelléki határterületen tervezik.
Április 24-én az oroszok megint nem engedélyezték a Mariupolból kivezető humanitárius folyosók megnyitását, s elutasították a fegyverszünet lehetőségét. A kijevi hatóságok úgy értékelik, hogy az ostromlott és tüzérséggel lőtt Azovsztal vas- és acélművekben többek között mintegy ezer nő és gyerek, illetve több mint ötszáz sebesült tartózkodik. Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója bejelentette, hogy Ukrajna felajánlotta a Kremlnek Mariupol védőinek kicserélését az összes orosz hadifogolyra, s hozzátette: Kijev egy azonnali fegyverszünet, illetve humanitárius folyosók biztosításának kitárgyalására számít. Az orosz fél eddig nem válaszolt az ukrán javaslatra.
Zelenszkij elnök megismételte, hogy Mariupol védőinek megsemmisítése oda vezet, hogy Ukrajna eláll az Oroszországgal folytatandó minden további tárgyalástól, s hozzátette azt is, hogy Kijev akkor is befejezi a tárgyalásokat, ha az oroszok az elfoglalt területeken „népköztársaságok” felállításával kapcsolatos ál-népszavazásokat szerveznek meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán és Recep Tayyip Erdoğan török elnök az Ukrajnának biztosítható biztonsági garanciákról, illetve a tárgyalások folytatásának kilátásairól tárgyalt telefonon. Az ukrán főügyészség szerint február 24-e és április 25-e között 3838 civil vesztette életét, és több mint négyezer fő sebesült meg (az adatok nem tartalmazzák Mariupolt).
Április 24-én Kijevbe látogatott Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter; többek között Zelenszkij elnökkel, Denisz Smihal miniszterelnökkel és Olekszij Reznyikov védelmi miniszterrel találkoztak. A megbeszélések fő témája a katonai segítségnyújtás növelése (fegyverzetvásárlásra további 322 millió dollár biztosítása) volt.
Április 23-án Lengyelország és Ukrajna a vasúti területen történő együttműködés kiterjesztéséről szóló megállapodást írtak alá. A dokumentum egy közös vasúttársaság létrehozását irányozza elő, mely a nyugati piacokra történő export megteremtését fogja biztosítani. Ukrajna Lettországgal is megbeszéléseket folytat arról, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek exportját lett kikötőkön keresztül bonyolíthassák.
A lengyel határőrség szerint a háború kezdete óta Ukrajnából Lengyelországba 2,94 millió fő távozott, április 24-én 9800 (ez az előző nap adataihoz képest 35 százalékos csökkenés). Az ellenkező irányban tegnap 11 800 úton lévő lépett ki – február 24-e óta Lengyelországból Ukrajnába [összesen] 860 ezren.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
• Ukrajna Fegyveres Erői az orosz támadást Harkiv, Donyeck és Luhanszk megyék találkozásánál található kiemelten fontos területen újabb napon át lassítják hatékonyan. Az új orosz offenzíva április 18-i bejelentését követően a kijevi hatóságok visszatértek korábbi retorikájukhoz, hangsúlyozva, hogy az agresszor kiterjedt támadása keleten még nem kezdődött el. Az ukrán és brit katonai jelentésekben megtalálható információk arra utalnak, hogy az orosz hadseregnek még mindig problémái vannak egy kellőképpen nagy erő összevonásával, így egy olyan előny megteremtésével, mely az ukrán védelem gyors áttörését teszi lehetővé. Amennyiben ezek a jelentések hitelesek, akkor az agresszor hadserege nem lesz abban az állapotban, hogy bármi fajta jelentős területi sikert érjen el nem pusztán május 9-e előtt, hanem egyáltalán – hacsak nem történik teljes stratégiaváltás mind a művelet lefolytatásában, mind a mozgósításban (jelenleg az utóbbiban való részvétel formálisan önkéntes). Külön kérdés, hogy Mariupol védői, az Azovsztal kombinátot védve, meddig tartanak ki.
• Az orosz erők az elfoglalt településeken folytatják a mindennapi élet „oroszosítását”, beleértve az orosz mobilszolgáltatók infrastruktúrájának fokozatos kiépítését vagy a rubel a pénzforgalomba történő erőszakos bevezetését. Gyorsított ütemben zajlik azon propaganda-feladatok végrehajtása, melyek az orosz történelempolitika visszaállítását, különösen az ún. nagy honvédő háború és a szovjet rendszer ellenségeivel szembeni harc emlékéhez való visszatérést célozzák meg. A megszálló még mindig folytatja Ukrajna állampolgárai Oroszországba történő deportálásának megszervezését, így tisztítva meg az elfoglalt területeket többek között a helyi aktivistáktól.
• A háború kitörésének pillanatától kezdve Lengyelország Ukrajna számára a humanitárius segélyek szempontjából kulcsfontosságú logisztikai csomóponttá, és az ukrán áruk egyik fő exportútvonalává vált. Kijev számára a legnagyobb kihívást azt jelenti, hogy gyorsan találjon alternatívát a Fekete- és Azovi-tengeren található kikötők kiesésére, melyek árukivitelének több mint kétharmadát bonyolították le. A lengyel–ukrán vasúttársaság létrehozásától a logisztika egyszerűsödését, illetve ennek következtében a vasúti árucsere növekedését várhatjuk.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: megszálló orosz katonák a Donyeck megyei Mariupolban 2022. április 23-án (fotó: Sputnik/Ilya Pitalev)
