A kormány vagy a nép a hibás? Ezért nálunk a legmagasabb a Covid-halálozás már megint

·2021.11.23

Múlt héten átlagosan 143 fertőzött vesztette életét naponta, messze a legtöbb a visegrádi országok között, miközben a magyar átoltottság a legmagasabb a négy ország közül, és a harmadik oltások terén lakosságarányosan még Ausztriát is megelőzzük. Hogyan lehet több új fertőzött a negyedik hullámban, mint a harmadikban volt? Miért halnak meg nálunk ennyien? Hogyan védekezhetnénk hatásosabban? Mit csinál jobban Ausztria?

Talán már nincs túl sok hátra a negyedik hullám tetőzéséig. Bár a napi új esetek száma folyamatosan emelkedik (hétfőn már meghaladta a harmadik hullám márciusi csúcsát is), negyedik hete legalább a növekedés üteme nem gyorsul már. Túl vagyunk azon, amikor az október 25-i héten megduplázódott az új fertőzöttek száma az előző héthez képest. Azóta is több az új vírusgazda, de az emelkedés mértéke előbb 70 százalék lett, majd 47 százalék, két hete 44, a múlt héten pedig 28 százalék. Nehéz érzékelni, mit jelent az, ha egy adat lassulva növekszik. Főleg akkor, ha mindez kilencezer feletti napi új esetszám mellett történik, és sokkoló halálozási adatok is érkeznek. A politikusok ezért csak azt lebegtették meg, hogy a járvány november végén, december elején tetőzhet. Vagyis a növekedés akkortól megáll, és a napi új esetszám lassan apadásnak indul. Mindez azt is jelenti, hogy

ez lesz a legnagyobb járványhullám az új koronavírus létezése óta Magyarországon: soha nem fordult még elő, hogy a hétnapos mozgóátlag 9252-es magasságba emelkedjen. Pláne nem közel hatvan százalékos oltottság mellett.

Mégis van remény rá, hogy a negyedik hullám uralhatóvá válik azzal, hogy egyre több ember hord maszkot, és oltatja be magát. Már a múlt héten is előfordult, hogy napi negyvenezer ember kérte a harmadik vakcinát. Ha nem történik nagy baj, a halálesetek száma nem éri majd el a harmadik hullámét (269 volt a hétnapos mozgóátlag legmagasabb értéke), és előbb-utóbb a veszteségnek is csökkennie kell. A halálesetek száma így is kiugróan magas Ausztriához és a visegrádi országokhoz mérten, holott hazánk utóbbiak közül a legátoltottabb állam. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint a magyar lakosság 59 százaléka kétszer oltott, a csehek 58, a lengyelek 53 és a szlovákok 45 százaléka. Ausztria jobban áll, de nem sokkal, lakosságának 64 százaléka kért két oltást. Nyugat-Európában ezt a szintet csak a görögök múlják alul. (Nem sokáig, mert az osztrák kormány kötelezővé teszi az oltást.)

A hivatalos statisztikai adatokkal végzett számításaink szerint hazánkban napi átlagban a múlt héten tehát 143 fertőzött halt meg, egymillió főre vetítve ez közel háromszorosa az osztrák adatnak, holott Ausztriában több az igazolt fertőzött, az utóbbi héten már 15 ezres napi esetszámokat jelentettek. Miért halnak meg nálunk ilyen sokan? Miért mindennapos tapasztalat, hogy kétszer oltottak is megbetegednek, és akár kórházba is kerülnek? 

Talán még emlékszünk: idén a nagyhét oltási szempontból is nagy volt. A napi beadott első oltások számának átlaga meghaladta a százezret, a járvány elleni védekezés családok tömegeinek rendezte át a húsvéti készülődését. Ezrek pakolták hol be, hol ki a csomagokat az autóból: rokonaikhoz szerettek volna utazni, de folyton elhalasztották az indulást, mert újabb családtag kapott behívót az oltásra.

Az ismétlőoltások óta éppen hat-hét hónap telt el. Ezekben a hetekben tehát naponta több tízezer emberrel bővül azok tábora, akiknek már nincs megfelelő védettségük. Mindez egy súlyos járványhelyzet közepén. 

Jó oka volt tehát a kormánynak, hogy oltási nagyhetet hirdessen, átmenetileg eltörölve az online regisztrációt, ezzel minél több embert rábírjon oltása megújítására, vagy akár az első adag beadására. A kedvezőtlen nemzetközi adatok ugyanis azt is tükrözik, hogy a nyájimmunitás vágyálom maradt.

Hiába esett át immár egymillió magyar hivatalosan is a betegségen, és oltatta több mint hatmillió magát, mégis hétről hétre kevésbé vagyunk védettek egy közben erősödő járványhullámmal szemben.

A betegségen átesettek és az oltottak védelme is folyamatosan csökken. Az emberek az ijesztőre nőtt járványadatokra figyelnek, és egyre nagyobb a zavarodottság, miért alakul ez így. Nem csak Magyarországon, de Ausztriától Hollandiáig mindenütt.

Vegyük példaként Portugáliát. Ott a lakosság 87 százaléka oltott, tíz ember halt meg az utóbbi napokban átlagosan, és kétezer új fertőzöttet találnak. Ausztria 64 százalékát oltotta be a lakosságának, napi 14 ezer esetnél rendeltek el teljes zárlatot, 44 halottjuk van (hétnapos csúszóátlag). Csehország napi 15 ezer fertőzöttnél tart, 85 halottat jelentenek be. A magyar 143 átlagos halálesetet nem vethetjük össze a sokkal jobban védett portugállal, de hogyan lehet mintegy háromszorosa az osztráknak, és másfélszerese a cseh adatnak? Miért van Magyarországnak ilyen sok járványáldozata?

hirdetés

Az egyik lehetséges magyarázat, hogy csak mi könyveljük pontosan a haláleseteket, a környező országok nem. Önnyugtatásnak ez jó, a többlethalálozásban valóban nem állunk olyan rosszul, mint a hivatalos járványadatok összevetésekor. Az elmélet gyengéje, hogy a harmadik hullám idején is a kelet-európai országok vezették a covid-halálozási listákat. A trend itt is, ott is hasonló.

Tény, hogy Ausztria többet tesztel, emiatt kevesebb a rejtett eset náluk, mint itthon. Szinte biztos tehát, hogy a magyar járvány a számok ellenére súlyosabb, mint az osztrák, csak nálunk az enyhe esetek maguk sem tudják, hogy covidosak. Ám ettől még azok, a több fertőzöttből pedig többen halnak meg. A száz esetre jutó halálozás nem azért többszöröse az osztráknak, mert nálunk a koronavírus ennyivel halálosabb nyavalya, hanem azért, mert a magyar járványügy a kevés teszt miatt csak a súlyos esetekről szerez tudomást. Mindez visszahat a járványra is, mivel az osztrákok több esetet tudnak felderíteni, karanténba zárni, jobban tudják óvni a legveszélyeztetettebbeket.

A magasabb magyar halálozás másik oka az lehet, hogy az osztrákok jóval nagyobb arányban tudták átoltani a veszélyeztetett korosztályokat. Az 50-59 éves osztrákok 76 százaléka, míg a magyaroknak csak 72 százaléka oltott. Még fontosabb a hatvan évnél idősebbek helyzete, a szomszédban 88 százalék, nálunk 80 százalék kapta meg mindkét adagot. Jelentős különbség, mivel igazán népes korosztályokról beszélünk. Magyarországon például 17 ezerrel több 70 éves él, mint 18 éves. Hatvan esztendős vagy annál idősebből mintegy kétmillió van, egy-egy százaléknyi lemaradás itt húszezer embert fed le. A delta variáns pedig különösen veszélyes az oltatlan idősekre. Ráadásul a magyar lakosság eleve rosszabb egészségi állapotú, és még kevésbé oltott is, emiatt a kockázatok összeadódnak, a halálesetek között nagyon sok az idős ember. A védekezés során az átoltottság kulcsfontosságú. 

Ám ez is csak részben magyarázza meg, miért van ekkora különbség a halálozásban. 

A szomszéd állam döntően mRNS vakcinákat alkalmazott, vagyis Modernát és Pfizert, tehát a a legmagasabb hatékonyságú oltóanyagokat. Az osztrák lakosság 85 százaléka kapott a delta variáns ellen leginkább védő Modernát vagy Pfizert. Magyarországon ez az adat 59 százalék. 

A győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház újonnan megnyitott oltópontja 2021. november 22-én (fotó: MTI/Krizsán Csaba)

Minden családban riadalmat okoz, ha valakinek pozitív lesz a PCR-tesztje, de senki sem attól retteg, ami a covidot hasonlóvá teszi egy megfázáshoz, hanem attól, ami megkülönbözteti attól. Nem a szaglás vagy az ízlelés átmeneti elvesztésére gondolunk, hanem a gyulladásos, súlyos szakaszra, amelynek során kórházi kezelésre van szükség. A vakcináktól elsősorban azt várjuk, hogy ettől óvjon meg minket. Nézzük tehát ezeket az adatokat. Az oltóanyagok hatékonyságában óriási a különbség a delta variánssal szemben: az mRNS vakcinák 95-96 százalékkal csökkentik a kórházba kerülés veszélyét, az AstraZeneca 93 százalékot tud. Az orosz Szputnyik V 80 százalékkal képes kivédeni a súlyos állapot kialakulását, a Janssen gyengébb, 70 százalék körüli eredményt jegyeztek fel róla. A kínai Sinopharm 59 éves kor alatt 60 százalékban óvja meg a deltával való megfertőzéstől az oltottakat, ám tudjuk, hogy nálunk tömegével adták idős embereknek. Első hallásra ezek mind magas számok, hatékony vakcinák, s ha napi néhány száz fertőzés fordul elő, akkor valóban nem lényegi a különbség. Ám

napi tízezer új fertőzöttnél már százak, ezrek állapota múlhat az oltás hatékonyságán. 

A keleti vakcinák a harmadik hullámban csökkenthették a halálozást, ám ma már inkább tehertételt jelentenek, mert nagyon kevés tudományos publikáció jelenik meg róluk, nehéz tisztán látni velük kapcsolatban. Nem tudjuk, mennyire védenek az új mutánsokkal szemben, és azt sem, mivel lehet rájuk oltani. Jól mutatja a helyzetet Merkely Bélának, a Semmelweis Egyetem rektorának esete: a Szputnyikkal oltott kardiológus professzor harmadik vakcinája sajtóvisszhangot váltott ki, mert a vektorvakcinák után egy másik vektorvakcinát adtak be neki, egy Janssent, ami nem vág egybe a hazai ajánlásokkal. Pedig tudományos bizonyíték, vizsgálat sem arra nincs, hogy szabad Janssennel oltani Szputnyikra, sem arra, hogy nem. A keleti oltások megnehezítik az utazásokat, mert az unió úgy tekint rájuk, mintha nem is léteznének. Sokan ezért oltatták magukat harmadszorra Jansennel, hogy könnyebben mozoghassanak a világban. Januártól az osztrákok már nem fogadják el a Janssent teljes értékű oltásnak, így a szputnyikosok megint csapdahelyzetbe kerülnek. Ám ez egy másik történet.

A jobban átoltott Ausztria tehát 85 százalékban mRNS oltóanyagot adott a lakosságának, a többiek pedig főként AstraZenecát kaptak. Magyarországon a felhasznált vakcinák 17 százaléka Sinopharm volt. Az idős embereknek jó esetben jelenleg van egy nyugati megerősítő oltásuk, rosszabb esetben nincs. Százezrek fordultak rá két kínai oltással a negyedik hullámra. Milyen védelmet nyújt ez? Senki sem tudja. Az eredeti vuhani vírussal szemben a kínai oltóanyag 79 százalékban védett 60 év alattiaknál, idősekről és a deltáról nincs adatunk

Az előző hullámok magas magyarországi halálozása élénk vitát váltott ki, ám a magyar kormány döntéseivel nem lógott ki különösebben a régióból, a harmadik hullám idején a kelet-európai országok többsége nem jeleskedett a járványkezelés terén. A populista politikusok nem szívesen nyúlnak a korlátozó eszközökhöz, a csehek ugyanúgy elrontották a védekezést, ahogy Magyarország. Itthon most sem tartanak a magas járványadatoktól. Ausztria már hetek óta maszkkötelezettséget írt elő, az oltatlanok szabad mozgását pedig már a teljes kijárási korlátozás előtt is megtiltotta. Magyarországon előfordulhat, hogy egy étteremben oltatlan társaság ül a szomszéd asztalnál, a kormány ugyanis nem meri széles körben bevetni a védettségi igazolványt, tart a társadalmi feszültségtől. Felmutatását főként csak 500 főnél nagyobb rendezvénynél követeli meg. 

Ha egyszer az oltás mindenki számára rendelkezésre áll, sokan úgy gondolhatják, innentől felesleges lezárásokhoz folyamodni. Felnőtt emberek felmérik a kockázatot, és ha nem oltatják magukat, legfeljebb kórházba kerülnek, az ő bajuk. Eredetileg ez volt az osztrák politika ígérete is, erre alapozva jelentették ki, hogy többé nem lesz zárás. Nem tudták tartani. A kórházi férőhelyek száma ugyanis véges. Melyik társadalom áll készen arra, hogy fuldokló oltatlanokat nem tesz lélegeztetőgépre? Vagy egy infarktusos és egy covidos életben tartása közül válasszon? Bevallottan vagy sem, ahol 40-70 százalékkal nő hetente az esetszám, előbb-utóbb ilyen dilemmák keletkeznek. 

Ausztria ezt nem vállalta fel. Több oka is volt rá – ha gyorsan letöri a járványhullámot, nyithat a karácsonyi bevásárlások idejére, megkímélheti a síszezont és egészségügye jó hírét. Az osztrák egészségügy fontos exportcikk, a világ minden tájáról érkeznek betegek például a szervátültetési programjukra, és ugyan ki szeretne olyan országban gyógyulni, ahol tízezrek halnak meg covidban?

A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások ellen tüntetnek a csehszlovákiai kommunista rendszert megdöntő bársonyos forradalom 32. évfordulójának alkalmából rendezett ünnepségen Prágában 2021. november 17-én (fotó: MTI/AP/Petr David Josek)

Márpedig a szakképzett személyzet száma adott, ha több a beteg, kevesebb figyelem jut rájuk. Egy életveszélyben levő koronavírusos talpra állítása egészségügyi csúcsteljesítmény. Át lehet persze irányítani szemészeti vagy gyerekgyógyászati asszisztenseket az intenzív osztályokra, de az nem lesz az igazi. A betegeknek alig van tüdőfelületük, és különösen kitettek a kórházi fertőzéseknek, ezeket még a koronavírusnál is veszélyesebb (szerencsére általában nem az egészségeseket fenyegető) kórokozók idézik elő. Nem beszélünk róla, de sok koronavírusos beteg halálát kórházi fertőzés okozza Magyarországon is. Az optimális az volna, ha egy lélegeztetőgépre egy intenzívterápiás szakápoló jutna, ám ez a magyar egészségügy intenzív osztályainak többségében még „békeidőben” is vágyálom. Minél több beteg jut egy szakápolóra, annál rosszabb hatékonysággal tudnak gyógyítani, annál magasabb a halálozás. Ha egy ország magas szinten hagyja a fertőzöttek számát, ezt kockáztatja. A magyar kormány nincs egyedül ezzel: az Egyesült Királyság is ezt teszi – mégis jóval kevesebb halottal.

A veszteség alakulásában az egészségügyi ellátás minőségének is szerepe van. A magyar egészségügy állapotát ismerjük, az osztrák az egyik legjobb Európában. A koronavírusosak ellátásának minőségét rontja, hogy a magyar egészségügyből gyakran hiányzik a demokratikus légkör, az orvosok nem beszélhetnek őszintén a koronavírus-gyógyítás hatékonyságáról, nem hozhatnak nyilvánosságra adatokat a gyógyítómunka eredményességéről. Így

a gyógyítóknak fogalmuk sincs róla, hogy a legjobb vagy a legrosszabb hazai ellátóhelyeken dolgoznak, fejlődni is csak nehezen tudnak. Mindez elképzelhetetlen a fejlett világban.   

A rossz halálozási számokban tehát szerepe van a lakosságnak, amely annak ellenére sem oltotta magát be 60 százaléknál nagyobb arányban, hogy hónapok óta elegendő vakcina áll rendelkezésre. A kormánynak, mert nem lépett időben, és engedte, hogy az ország belesodródjon egy újabb súlyos járványhelyzetbe. A járványvédelmi eszközök közül az oltást favorizálta, pedig a tesztelés, a karantén és a maszkviselés is fontos szerepet tölt be a védekezésben. Utóbbit végül korrigálta, de máig alig korlátozza az oltatlanokat. A csehek és a szlovákok is kivártak, de mostantól az intenzív osztályaikat úgy próbálják védeni, hogy az oltatlanokat nem engedik be a vendéglátóhelyekre, és nem vehetik igénybe a különböző szolgáltatásokat. 

A kormány a harmadik oltásra megadta a lehetőséget, és végre meghallgatta a szakemberek kérését, legalább ezen a héten regisztráció nélkül is bárki beoltathatja magát. Valóban fel kell pörgetni az oltási tempót, mert enélkül hétről hétre nagyobb tömegek válnak oltottan is egyre védtelenebbé: a Pfizer öt hónappal a második oltás után csak 63 százalékban véd a kórházba kerüléstől, az AstraZeneca 44 százalékban. Egy emlékeztető vakcina ezt 94-93 százalékra képes növelni. A védelemre márpedig szükségünk van, hiszen nagyon magas a szabadon keringő vírusok száma. Ha azt akarjuk, hogy a negyedik hullámnak még idén vége legyen, be kell vetni tehát mindent: harmadik oltást, maszkot, tesztet és karantént is.


Nyitókép: oltásra érkezők a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban kialakított oltóponton Miskolcon 2021. november 22-én (fotó: MTI/Vajda János)

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Részletek >>>

hirdetés

Kategória: Nagytotál