„Volt olyan ukrán kolléga, aki az utolsó közös cikkünket a lövészárokból korrektúrázta. Felmérni is nehéz, milyen károkat okoz a háború az oroszokkal és ukránokkal ápolt tudományos kapcsolatoknak és a konkrét lelőhelyeknek” – mondja podcastunkban Türk Attila régész. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszékének vezetője több expedíciót vezetett az Urál keleti oldalára.
Bővebben >>>Aranyérmes sportolók pózoltak vele, napról napra százmilliók látták és hallották megkondulni, az egész párizsi olimpia meghatározó jelképe lett – és hamarosan Franciaország fő katolikus templomában kap helyet. A megnyitó megosztó szimbolikáján napokig pörgött a sajtó, a Stade de France harangja és fordulatosan szép története viszont legfeljebb mínuszos hírként jelent meg. A 2024. évi játékok zárásaként elmeséljük hát elejétől a végéig.
Bővebben >>>Háromszáz évvel ezelőtt is volt klímaváltozás, és arra Magyarország jó választ adott, míg az akkor bennünket megszálló törökök rosszat, és ennek máig érezzük a hatásait – fejti ki podcastunkban Rácz Lajos környezettörténész. A jövőben nemcsak 2,5, hanem akár 4,5 hetes nyári hőhullámokra is számíthatunk – mondja Gál Tamás klímakutató. Nagy, páros beszélgetés a most megjelent Klíma és társadalom Európában – Az utolsó ezer év című kötet apropóján a fordítóval és a szaklektorral.
Bővebben >>>A június óta visszatért belpolitika eddig egyetlen dologra sarkallta Orbán Viktort: minden eddiginél nagyobb szerepvállalásra a külpolitikában. Hét nap a világ körül, békemisszió, Bakócz Tamásról és a világrendszerváltásról szóló megfejtések. De míg az utóbbi évtizedben az állami funkciók miniszterelnöki elhanyagolásának minimális kockázata volt, most ugyanez végzetes lehet, és ezt már a Fideszben is mondják. Elemzés.
Bővebben >>>A labdarúgó-Eb után az olimpia már a második világraszóló ünnepe a profi sportnak ezen a nyáron: grandiózus díszletek, sok-sok milliárdnyi befektetett euró, politikai tétek. A mából nehéz elképzelni, de ahogy a magyar futball, úgy a modern olimpiai eszmény alapjait is amatőrök tették le a 20. század hajnalán, tiszta játékszeretetből, az „ép testben ép lélek” parancsát követve. Így élt a válogatott és a Fradi első gólszerzője, „másfélszeres” olimpikon Borbás Gáspár is, aki éppen ma, a párizsi olimpia kezdőnapján 140 éve született.
Bővebben >>>Topligás amerikai zenészek tartanak mesterkuzust nemzetközi közönségnek a különleges helyszínen. A házigazda az év nagy részében Los Angeles és Barcelona között ingázik, de ide tér vissza zenét szerezni és klipet forgatni. Hol járunk? A napfényes Kaliforniában? Valamelyik monstre német zenei vásáron? Nos, egy kis mátrai faluban. Július közepén az 1800 lelkes Parád először adott otthont Borlai Gergő dobos-zeneszerző táborának. Nyári riport az év talán legkülönlegesebb zenei eseményéről és a vidéki kultúraközvetítésről, mely minta lehet másoknak is.
Bővebben >>>Ötgyerekes, hívő katolikus családapa, vidéken nőtt fel, több budapesti és külföldi kanyar után ma is vidéken él – Tóth Gergely közgazdászprofesszor majd’ minden ismertetőjegye alapján fideszes lehetne. Pedig ő győzte le a verhetetlennek hitt kormánypártot a „Balaton fővárosában”.
Bővebben >>>Nem igazi párt, nem mozgalom. Egyetlen használható kifejezés van az EP-választáson 1,3 millió szavazatot gyűjtő Tisza leírására: politikai törzs. Az Orbán-rendszer kitermelte a saját maga „ellentörzsét”. Ez a működésmód az első sikerekig repítette a Tiszát, de óriási kockázata is van. Elemzés.
Bővebben >>>Egy három hónapja még a porondon sem levő pártnak sikerült, ami tizennégy év alatt az óbaloldalnak, a Jobbik-féle jobboldali kihívóknak vagy a Momentumnak nem: lőtávon belül kerülni a hatalomhoz. Helyzetértékelő publicisztika a 2024-es kettős választás másnapján.
Bővebben >>>A Gazprom-szponzoráció a remélt tengernyi pénz ellenére felmérhetetlen károkat okozna a teljes zöld-fehér közösségnek, és a 125 éves fennállását jubiláló csapat polgári ethoszának is. Az oroszokkal tervezett megállapodás mindennel szembemegy, amit a klub ezekben a napokban is ünnepelt őstörténete, az alapítók szelleme üzen.
Bővebben >>>Stratégiai szintű Magyarország sebezhetősége, és a kormányban nincs senki, aki értené a kibertámadások jelentőségét – hangzik el podcastadásunkban. Frész Ferenc és Rácz András értékelik az oroszok támadását a külügyminisztérium hálózata ellen.
Bővebben >>>Az elmúlt évtized régészeti szenzációja volt az Urál hegység keleti oldalánál azonosított „magyargyanús” leletegyüttes, melynek segítségével végre fény derülhet keleten hagyott őseink titkára. A kutatást magyar részről vezető Türk Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszékének vezetője a Válasz Offline-nak interjúban beszámol az Ujelgi-sztori legfrissebb fejleményeiről.
Bővebben >>>Évek óta durvul a közbeszéd Szlovákiában, nyomják és nyomják lejjebb az erőszakosság ingerküszöbét, és ebben magának Robert Ficónak komoly szerepe volt – elemzi a szlovák kormányfő elleni merényletkísérlet okait podcastunkban Csáky Pál. Az egykori szlovákiai miniszterelnök-helyettes, a Magyar Koalíció Pártjának korábbi elnöke a konspirációs teóriákat is helyre teszi: nem igaz, hogy „békepártisága” miatt lőttek Ficóra, ahogy az sem, hogy a tettesnek voltak társai.
Bővebben >>>Melyek a „hun és türk tudatú nemzetek”? Hogy kerül az egy szem nyugati keresztény magyarság a sok muszlim török nép közé a Kurultájon? Többek között ezeket a kérdéseket is feltettük a „magyar törzsi gyűlés” főszervezetőjének, Bíró András Zsolt antropológus kutatónak. Nagyinterjú a Válasz Offline új számában!
Bővebben >>>Hogy kerülünk a türkök közé? Vannak-e „hun nemzetek”? Mit gondolnak a mai török népek a rokonságról? Történelmileg és tudományos szemmel hiteles-e, amit a Kurultájon látunk? A Válasz Offline már előrendelhető lapszámában nagyinterjút olvashatnak Sudár Balázs történész-turkológussal, melyben átbeszéljük az őstörténet és az identitás összes izgalmas kérdését!
Bővebben >>>
