Lényegében nincs közlekedéspolitika Magyarországon – mondja podcastunkban Bucsky Péter. A szakújságírót a MÁV nyári válságjelei és a Lázár–Vitézy-csörte nyomán hívtuk el adásunkba. Miért van ennyi késés, technikai baj és egyáltalán, miért rohad olyan látványosan a magyar vasút? A G7 munkatársa – aki doktori dolgozatát az európai vasúti szállításból írta – szerint ma legfeljebb tűzoltás zajlik.
Bővebben >>>Miért olcsóbb Szlovákiában vásárolni? Ha több pénz van az embereknél, miért nem mernek költeni? Miért nem járt semmiféle növekedési előnnyel a 2022-es választási év beruházási boomja? – Madár István szerint ezek a „kellemetlen kérdések” jelzik, mi lehet a baj a magyar gazdasággal. A Portfolio vezető elemzőjét az elmúlt hetekben napvilágot látott lesújtó GDP-adatok, beruházási és fogyasztási számok apropóján hívtuk podcastunkba.
Bővebben >>>Koppány mint történeti alak ugyanakkor sokszor köszönő viszonyban sincs a (pop)kulturális ikonná vált figurával, belevetített mai képzeteink jó része pedig egyszerű fikció. Mit tudunk róla valójában? Tényleg létezhetett a magyar történelemnek egy győztes sors-alternatívája? Augusztus 20. előestéjén sorra vesszük Koppány vezér mítoszait.
Bővebben >>>„Volt olyan ukrán kolléga, aki az utolsó közös cikkünket a lövészárokból korrektúrázta. Felmérni is nehéz, milyen károkat okoz a háború az oroszokkal és ukránokkal ápolt tudományos kapcsolatoknak és a konkrét lelőhelyeknek” – mondja podcastunkban Türk Attila régész. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszékének vezetője több expedíciót vezetett az Urál keleti oldalára.
Bővebben >>>Aranyérmes sportolók pózoltak vele, napról napra százmilliók látták és hallották megkondulni, az egész párizsi olimpia meghatározó jelképe lett – és hamarosan Franciaország fő katolikus templomában kap helyet. A megnyitó megosztó szimbolikáján napokig pörgött a sajtó, a Stade de France harangja és fordulatosan szép története viszont legfeljebb mínuszos hírként jelent meg. A 2024. évi játékok zárásaként elmeséljük hát elejétől a végéig.
Bővebben >>>Háromszáz évvel ezelőtt is volt klímaváltozás, és arra Magyarország jó választ adott, míg az akkor bennünket megszálló törökök rosszat, és ennek máig érezzük a hatásait – fejti ki podcastunkban Rácz Lajos környezettörténész. A jövőben nemcsak 2,5, hanem akár 4,5 hetes nyári hőhullámokra is számíthatunk – mondja Gál Tamás klímakutató. Nagy, páros beszélgetés a most megjelent Klíma és társadalom Európában – Az utolsó ezer év című kötet apropóján a fordítóval és a szaklektorral.
Bővebben >>>A június óta visszatért belpolitika eddig egyetlen dologra sarkallta Orbán Viktort: minden eddiginél nagyobb szerepvállalásra a külpolitikában. Hét nap a világ körül, békemisszió, Bakócz Tamásról és a világrendszerváltásról szóló megfejtések. De míg az utóbbi évtizedben az állami funkciók miniszterelnöki elhanyagolásának minimális kockázata volt, most ugyanez végzetes lehet, és ezt már a Fideszben is mondják. Elemzés.
Bővebben >>>A labdarúgó-Eb után az olimpia már a második világraszóló ünnepe a profi sportnak ezen a nyáron: grandiózus díszletek, sok-sok milliárdnyi befektetett euró, politikai tétek. A mából nehéz elképzelni, de ahogy a magyar futball, úgy a modern olimpiai eszmény alapjait is amatőrök tették le a 20. század hajnalán, tiszta játékszeretetből, az „ép testben ép lélek” parancsát követve. Így élt a válogatott és a Fradi első gólszerzője, „másfélszeres” olimpikon Borbás Gáspár is, aki éppen ma, a párizsi olimpia kezdőnapján 140 éve született.
Bővebben >>>Topligás amerikai zenészek tartanak mesterkuzust nemzetközi közönségnek a különleges helyszínen. A házigazda az év nagy részében Los Angeles és Barcelona között ingázik, de ide tér vissza zenét szerezni és klipet forgatni. Hol járunk? A napfényes Kaliforniában? Valamelyik monstre német zenei vásáron? Nos, egy kis mátrai faluban. Július közepén az 1800 lelkes Parád először adott otthont Borlai Gergő dobos-zeneszerző táborának. Nyári riport az év talán legkülönlegesebb zenei eseményéről és a vidéki kultúraközvetítésről, mely minta lehet másoknak is.
Bővebben >>>Ötgyerekes, hívő katolikus családapa, vidéken nőtt fel, több budapesti és külföldi kanyar után ma is vidéken él – Tóth Gergely közgazdászprofesszor majd’ minden ismertetőjegye alapján fideszes lehetne. Pedig ő győzte le a verhetetlennek hitt kormánypártot a „Balaton fővárosában”.
Bővebben >>>Nem igazi párt, nem mozgalom. Egyetlen használható kifejezés van az EP-választáson 1,3 millió szavazatot gyűjtő Tisza leírására: politikai törzs. Az Orbán-rendszer kitermelte a saját maga „ellentörzsét”. Ez a működésmód az első sikerekig repítette a Tiszát, de óriási kockázata is van. Elemzés.
Bővebben >>>Egy három hónapja még a porondon sem levő pártnak sikerült, ami tizennégy év alatt az óbaloldalnak, a Jobbik-féle jobboldali kihívóknak vagy a Momentumnak nem: lőtávon belül kerülni a hatalomhoz. Helyzetértékelő publicisztika a 2024-es kettős választás másnapján.
Bővebben >>>A Gazprom-szponzoráció a remélt tengernyi pénz ellenére felmérhetetlen károkat okozna a teljes zöld-fehér közösségnek, és a 125 éves fennállását jubiláló csapat polgári ethoszának is. Az oroszokkal tervezett megállapodás mindennel szembemegy, amit a klub ezekben a napokban is ünnepelt őstörténete, az alapítók szelleme üzen.
Bővebben >>>Stratégiai szintű Magyarország sebezhetősége, és a kormányban nincs senki, aki értené a kibertámadások jelentőségét – hangzik el podcastadásunkban. Frész Ferenc és Rácz András értékelik az oroszok támadását a külügyminisztérium hálózata ellen.
Bővebben >>>Az elmúlt évtized régészeti szenzációja volt az Urál hegység keleti oldalánál azonosított „magyargyanús” leletegyüttes, melynek segítségével végre fény derülhet keleten hagyott őseink titkára. A kutatást magyar részről vezető Türk Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszékének vezetője a Válasz Offline-nak interjúban beszámol az Ujelgi-sztori legfrissebb fejleményeiről.
Bővebben >>>
