Ha részlegesen is, de elindul a tavaly ősszel lapunkban ismertetett vízpótlási beruházás a Duna–Tisza közi Homokhátságon: a Dunából, szivattyús vízátemeléssel és táji beszivárogtatással enyhítenék a sivatagosodó térség bajait, egyelőre főleg két célterületen. A 60-80 milliárd forintos projekt keretében rég kiszáradt szikes tavakat és lápréteket is életre kelthetnek, de mint elemzésünkből kiderül, sok kisebb alkalmazkodás és egy szükséges jogszabály-módosítás nélkül az egész hatásmechanizmus megkérdőjeleződik.
Bővebben >>>„Özönlenek délről a növény- és állatfajok, az Alföld el fogja veszíteni az igazán magyar karakterét” – mondja Jakab Gusztáv biológus, természetfotós, aki szerint kukorica és burgonya helyett a ciroké és a fügéé a jövő hazánkban. „Az a világ, ami a globális klíma 1988-as átbillenési pontja előtt volt, nem fog visszajönni, itt egy új világhoz kell alkalmazkodnunk, minél gyorsabban” – fejti ki Rácz Lajos környezettörténész, és határozott állami lépéseket sürget a vízmegtartás érdekében. Mindketten fontos kutatói nyilatkozatokkal járultak hozzá az új Válasz Offline elkészüléséhez, így a lap június 10-i bemutatójának vendégei voltak. Az alábbiakban a velük készült pódiumbeszélgetést tesszük közzé podcast formájában. Figyelem: szemfelnyitó gondolatok és életbevágóan fontos megoldási stratégiák következnek, melyek bővebb kifejtése a Válasz Offline-ban olvasható!
Bővebben >>>„A tét annyira nagy, hogy a víz kérdésének a nagypolitikában lenne a helye” – mondja a Válasz Online-nak Váradi József, a Magyar Hidrológiai Társaság társelnöke. A veterán vízépítő mérnök szerint a kiszáradás elleni küzdelemben nem a vízügy, hanem a törvényhozás és az agrárium kezében van a kulcs, mert egyelőre „konkrét bírósági perek születnek abból, hogy mi visszatartjuk a vizet” a földeken. Megoldás az lehet, ha az állam érdekeltté teszi a gazdálkodókat a lecsapolások megszüntetésében. De hogyan? Min bukott el a belvízkezelés korábbi reformkísérlete? Mi legyen a Homokhátsággal? Nagyinterjú.
Bővebben >>>Olyan volt az elmúlt pár hétben a csapadék, mintha csak rendelésre érkezett volna: a tavasz, a vegetációs időszak megmenekült a katasztrófától. Csakhogy ezt a pozitív kilengést már egy olyan hintán tapasztaljuk, amit folyamatosan húznak hátra: a talajvíz adataiból láthatóan a nagy trend még mindig a kiszáradás. Helyzetjelentés a téli aszály után.
Bővebben >>>Tévedés, hogy a vízpolitika hiányzik Magyarországon: igazi agrárpolitika nem létezik. A gazdálkodás rendeli meg a vízlevezetést immár 150 éve, és ameddig ebben nincs alapvető változás, a vízhelyzet sem javul – mondja Balogh Péter. A nagykörüi gazdálkodó geográfus egyike volt annak a néhány civilnek, aki a 2022-es pusztító aszály után életre pofozta a hazai vízmozgalmat, és ma is viszi annak zászlóját. Állítja: nincs káros víz, csak helytelen tájhasználat, még az árvíznek is meg kellene találni a helyét a tájban. Balogh Péter mindent megtett, hogy hasson a kormányzati politikára, a magát tradicionalistának valló, lovas hagyományőrzőként a Kurultájon is fellépő geográfus ügyét mégsem a Fidesz, hanem az ex-LMP-s Keresztes László Lóránt karolta fel. Portré a nagykörüi harcosról, a végén a Vízválasztó Mozgalom programjának ismertetésével.
Bővebben >>>Az időjárás természetes változékonysága és a korábbi nagy szárazságok túlnyúló hatása együtt okozták a téli aszályt. Ez rendkívüli jelenség: emberemlékezet óta nem láttunk márciusban ilyen alacsony vízállást se a Dunán, se a Tiszán. A most érkező csapadék enyhülést ugyan hoz, de az alább bemutatott adatok szerint tetemes mennyiségű vízre lenne szükség a vegetációs időszakban, hogy ne ismétlődjön meg a 2022-es nyári aszály.
Bővebben >>>Litkai Gergely vendégei ezúttal Aszalós Réka erdőökológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója, valamint Csépányi Péter erdőmérnök, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese.
Bővebben >>>Gazdák, földtulajdonosok jelentkezését várja az Országos Vízügyi Főigazgatóság, akik vizet szeretnének megtartani a területükön, hogy ellensúlyozzák a kiszáradást. Ehhez létrehoztak egy „elárasztásbejelentő” platformot és elkezdték a lecsapolást támogató jogszabályok áthangolását. Vagyis folytatódik az állami szemléletváltás: míg a belvíz korábban üldözött dolog volt, most már a sivatagosodó Alföldön inkább előidézni kell azt.
Bővebben >>>Több mint hatvan ember vett részt azon a hétvégi bejáráson, amit Kriska György biológus, az MTA doktora szervezett a Rákospalotai-láp védelmében. Az M0-ás töltése mellett elvarázsolt hangulatú vizes élőhely van két méter magas hódvárral, de lehet, hogy már nem sokáig: a Magyar Közút engedélyt kért a hódgát elbontására. Pedig a hódok elleni küzdelem nem old meg semmit.
Bővebben >>>Utolsó előttiek vagyunk az unióban a megújuló vizek tekintetében – csak Máltát előzzük meg. Innen szép tehát nyerni. De egyáltalán lehet? Válaszok a friss Zöld Válaszban.
Bővebben >>>Csodaszer a sivatagosodó Alföld vízpótlására: a magyar–román határtól nem messze, az ország egyik legfurcsább nevű rétjén sétálva gyűjtöttünk tapasztalatot a táji vízmegtartás dilemmáiról. Riport az Alföld néhai Balatonjából.
Bővebben >>>
