A szerdai kormányüléssel és az azt megelőző alföldi terepbejárással a kiszáradás és a vízügy témája a politika legfelső szintjére emelkedett. Ennek látszólag ellentmond, hogy információink szerint a vízgazdálkodás ügye egyel lejjebb, helyettes államtitkári szintre kerülhet az új kormányzati struktúrában. Ugyanakkor a „vízre alapozott tájhasználat bevezetése” különleges figyelmet kaphat, és az első benyomások alapján maga a kormányfő is szorosan követi a „hidratált Alföld” ügyét.
Bővebben >>>Milyen legyen Magyarország új klímatörvénye? Hogyan támogassák a jogszabályaink a beton helyett a természetet? Többek között ezekről szól a Zöld Válasz májusi adása, mely ezúttal – és mostantól – a szokásos hangplatformok mellett Youtube-on is megjelenik. „A régi klímatörvényt megsemmisítő alkotmánybírósági határozat nem foglalkozik azzal, hogyan kell a társadalmat felkészíteni a klímaváltozásra, nem mond semmit arról, hogyan váljon a jogrendszer részévé az új szemlélet” – mondja Szabó Attila, a TASZ jogsegélyszolgálatának vezetője.
Bővebben >>>Fakitermelési moratóriumot és alapvető szemléletváltást ígért az új környezetvédelmi miniszter, Gajdos László. Szavai reménykedésre adnak okot, hogy megszűnik a jelenlegi állapot, amikor a hazai erdőterületek döntő többsége, még a védettség alatt álló erdők elsősorban a gazdasági célú fakitermelést szolgálják. Hogy lesz-e valódi változás, azt elsősorban a részletek szabályozása dönti majd el.
Bővebben >>>Nem az az igazán aggasztó, hogy a szinte csapadékmentes március és április miatt szerte az országban porszáraz a talaj. Hanem ami mögötte van: az alább bemutatott számítások szerint a 2021-től mért halmozott csapadékhiány országosan elérte a 462 mm-t. Ez azt jelenti, hogy öt év alatt körülbelül egy évnyi esővel és hóval kevesebb hullott. Nem arról van tehát szó, hogy idén korábban jött az aszály, hanem hogy még a tavalyi, sőt a túlnyúló hatásokat nézve a korábbiak sem múltak el. Bár a héten némi enyhülés érkezik, több jel szerint nyárra a 2022-esnél is durvább kiszáradással kell számolni. Szó szerint létkérdéssé válik a klímaalkalmazkodás és a vízmegtartás.
Bővebben >>>A tavaszi szárazság ellenére, érdemi csapadék nélkül is több helyen megjelent a felszíni víz az északi Homokhátságon, a Cegléd körüli réteken. Csoda történt? Majdnem: önkéntes és hivatásos természetvédők a vízüggyel összefogva mederküszöbökkel szórták meg a térség fő vízfolyását, a korábban mesterségesen mélyre vágott és felgyorsított Gerjét. A mintaszerű együttműködésben készült mini földgátak lassították a lefolyást, így nemcsak a folyómederben, de lokálisan a talajban is több lett a víz.
Bővebben >>>Eddig példátlan összefogás született vízmérnökök, környezetvédők és a talajjal foglalkozó szakemberek között, hogy konszenzust mutassanak fel a Magyarország ökológiáját vészesen fenyegető kiszáradás elleni küzdelemben. A 12 pont szerint a különböző területekről érkező civil szakemberek egyetértenek abban, hogy közös „cselekvési kényszerben” vagyunk. Első lépésként évi 3 km3 víz folyamatos pótlása szükséges az Alföldön, és megkerülhetetlen a mezőgazdaság szerkezeti átalakítása és a területhasználatok megváltoztatása is. Politikai akarat nélkül egyik sem fog menni.
Bővebben >>>A Balatontól délre egy másfél kilométeres sugarú körben mindent be lehet mutatni, amivel az országterület bő harmadát jelentő dombvidék elrontható. Egyenesre húzott és élőhelyként kicsontozott vízfolyás, eltüntetett láp és szikkadó nádas, fehéresre szántott domboldalak. „Fel kell hívnunk a közvélemény figyelmét, hogy nemcsak az Alföldön, hanem a több csapadék dacára a dombvidéken is tragédiák vannak, itt is kiszáradás fenyeget” – mondja riportunkban Gelencsér Géza agrármérnök-tájökológus. Tősgyökeres somogyiként azt is bemutatja, milyen egyszerű módszerekkel lehetne újra „élő bőrt” húzni a tájra.
Bővebben >>>Százévesnél idősebb tölgyest termeltek le az ország egyik legkedveltebb túraútvonala mellett a Bükkben, nem messze a világhírű Szeleta-barlangtól. Ahogy az lenni szokott, mindez jogszerűen, az üzemtervnek megfelelően történt: hiszen a hazai védett erdők döntő többsége minden további nélkül kivágható, a gazdasági célú faanyagtermelést szolgálja. Öt természetvédő szervezet most közös akcióval tiltakozott a helyzet ellen. Egy friss kutatás szerint az emberek 75 százaléka nem tartja elfogadhatónak a védett erdőkben zajló fakitermelést.
Bővebben >>>Hat és fél évtized magyarországi hóhelyzeteit foglaltuk össze egyetlen csíkdiagramon. Az összesítésből kiderül: utoljára 2012 februárjában fordult elő, hogy legalább 10 centiméter hó legyen minimum három napig, legalább a fél ország területén. A nagyobb hóesemények csökkenése igazán csak 2010-től mutatkozott meg, de ezen nincs mit csodálkozni. Teleink középhőmérséklete ugyanis azóta már tartósan 0 Celsius-fok feletti.
Bővebben >>>Elnagyolt számításaink szerint elérheti az 1 milliárd köbmétert az Alföldre hó formájában hullott víz, országosan pedig ennek duplája is lehet az olvadéktartalék. Ez már a legnagyobb tavunk teljes vízmennyiségének felel meg. És bár a hiány ennek többszöröse, a hóban tárolt, lassan kiolvadó víz óriási kincs: hatékonyabban járulhat hozzá a végzetesen megfogyatkozott felszín alatti vizek visszatöltéséhez, mint bármilyen nyári eső. Persze csak ha jól bánunk vele. Ha az olvadással együtt beindulnak a „hagyományos” lecsapoló, elvezető mechanizmusok, ez is kárba veszhet.
Bővebben >>>A természetvédelem nem szeretet, hanem matematika és rendszerismeret kérdése – Litkai Gergely vendége ezúttal a Válasz Online olvasóinak régi ismerőse, Jordán Ferenc rendszerökológus, aki új könyve kapcsán beszél arról, amiről nem lehet eleget: hogy milyen jövő vár az emberiségre ezen a bolygón, s mit tehetünk, hogy az emberi szervezettel még elviselhető legyen. A Zöld Válasz friss adásában természetesen szóba kerülnek az elmaradhatatlan krillek is.
Bővebben >>>Az alföldi vízmegtartásra kitalált állami Vizet a tájba! program több helyi sikert is elért, de műszakilag, jogilag, szervezetileg és gazdaságilag sem volt kellően megalapozva, ezért a Magyar Hidrológiai Társaság kezdeményezi az Alföld Vízalapú Klímaadaptációs Tervének megalkotását – jelentette ki a társaság társelnöke, Vízügyi Tudományos Tanács elnöke, Váradi József egy közelmúltbeli konferencián. A programadó beszéd lehet a közeljövő vízügyi vitáinak egyik kulcsszövege, ezért alább közöljünk annak fontosabb megállapításait és felvetéseit.
Bővebben >>>Élelmünk és életünk alapul rajta, mégis a leginkább elhanyagolt erőforrásunk. Mi az? A talaj, amelyen járunk és amelyen termelünk. Litkai Gergely vendége a friss Zöld Válaszban Dobos Endre talajtani kutató, a Miskolci Egyetem professzora, aki YouTube-erként is aktív. Most adásunkban is bizonyítja, hogy nála érthetőbben, szórakoztatóbban kevesen képesek a talaj problémáinak boncolgatására.
Bővebben >>>Idén szerte a világon megemlékeznek Assisi Szent Ferenc magyarul főként Naphimnusz címen emlegetett „énekéről”, amelyet Ferenc nagyjából másfél évvel a halála előtt, 1225 tavaszán írhatott. Ferenc a következő évben október 3-án halt meg, az emléknapja október 4-én van, és ez a nap egyben az állatok világnapja is. A közismert himnuszban viszont nem egyszerűen csak lelkesült természetrajongás fejeződik ki. Görföl Tibor évfordulós írása.
Bővebben >>>A kedves olvasó nem téved, ha úgy érzi, szeptember elsejével nem ért véget a nyár Magyarországon. Az ELTE éghajlatkutató meteorológusainak alább bemutatott számításai szerint a tavasz és a nyár 25-25 nappal lett hosszabb, mint 45 éve volt. Vagyis az év közel kétharmadát immár ez a két évszak tölti ki.
Bővebben >>>Újabb aszály, újabb figyelmeztetés: cselekvés kell az ország kiszáradása ellen. A mérnöki asztalon huszonöt éve készen van a mélyárteres Tisza-völgyi stratégia, mely leírja, hogyan lehetne visszavezetni a folyó kisebb-nagyobb árhullámait a régi árterekbe, majd a belvízcsatronákon keresztül még nagyobb területekre, így állítva helyre az Alföld vízmérlegét. A főként Koncsos László professzor által kidolgozott terv megvalósítását civilek évek óta követelik, a szélesebb közvélemény mégis alig ismeri. Ezért a Zöld Válasz podcasttal és műsorvezetőjével, Litkai Gergellyel közösen a nézők, hallgatók elé tárjuk a nagyszabású megoldási javaslatot a sivatagosodás ellen. Vendégünk Murányi Gábor vízépítő mérnök és Ujj Zsuzsanna természetvédelmi mérnök.
Bővebben >>>Örömmel jelentjük, hogy megérkeztek az augusztus elejére elfogyott Válasz Offline újranyomott példányai! Kötetünket és csomagjainkat – a webshopos megrendelés után – átvehetik klubestjeinken és pesti felvevőpontunkon, illetve újra kézbesítjük GLS-sel is.
Bővebben >>>Apokaliptikus és meseszerű tájat is fotóztunk Orosháza környékén, miközben hajdan népszerű vizes élőhelyeket kerestünk az augusztusi forróságban. Nem az a hír, hogy egy szikes tó kiszárad: nyáron ez természetes jelenség. Az viszont intő jel, hogy ezek a víztestek most már évek óta nem álltak helyre. Ismét olyan „lakmuszpapír” területeket mutatunk, amelyeken meg lehet érteni, mivé alakul a dél-alföldi táj. És hogy mihez kell alkalmazkodni, ha élni és termelni szeretne az itt lakó több százezer ember.
Bővebben >>>„Özönlenek délről a növény- és állatfajok, az Alföld el fogja veszíteni az igazán magyar karakterét” – mondja Jakab Gusztáv biológus, természetfotós, aki szerint kukorica és burgonya helyett a ciroké és a fügéé a jövő hazánkban. „Az a világ, ami a globális klíma 1988-as átbillenési pontja előtt volt, nem fog visszajönni, itt egy új világhoz kell alkalmazkodnunk, minél gyorsabban” – fejti ki Rácz Lajos környezettörténész, és határozott állami lépéseket sürget a vízmegtartás érdekében. Mindketten fontos kutatói nyilatkozatokkal járultak hozzá az új Válasz Offline elkészüléséhez, így a lap június 10-i bemutatójának vendégei voltak. Az alábbiakban a velük készült pódiumbeszélgetést tesszük közzé podcast formájában. Figyelem: szemfelnyitó gondolatok és életbevágóan fontos megoldási stratégiák következnek, melyek bővebb kifejtése a Válasz Offline-ban olvasható!
Bővebben >>>
