A rekordokat döntő, pusztítóan aszályos és forró nyár után nemcsak fel kell gyorsítani az alkalmazkodást a rohamosan változó klímához, hanem azonosítani kell a leginkább sérülékeny társadalmi csoportokat is. Ha ugyanis kihagyjuk az érintetteket a tervezési és megvalósítási folyamatokból, akkor az egész beavatkozás akár kontraproduktívvá is válhat – írja a Válasz Online-nak küldött cikkében Buzási Attila, a BME GTK Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszékének vezetője.
Bővebben >>>Hőhullámok, ivóvíz, allergének, zaj, beltéri levegőminőség – ezek mind a bennünket körülvevő környezet részei, melyek hatnak ránk, hosszabbítják vagy rövidítik az életünket. Pándics Tamás orvos, a SOTE Közegészségtudományi Tanszék vezetője Litkai Gergely Zöld Válasz című műsorában a népegészségügy több olyan elfelejtett tudását is ismerteti, melynek segítségével jobb minőségű életet élhetünk a hétköznapokban.
Bővebben >>>Tájsebgyógyításnak álcázott környezetszennyezéseket dokumentál évek óta egy Vértesben élő természetvédelmi szakmérnök. Kárpáti Tímea azt mondja, rendszerszintű bajok állnak egy egész helyi vizes élőhely feltöltése, lényegében elpusztítása mögött. Keresztes László Lóránt volt országgyűlési képviselő, a Vízválasztó Mozgalom elnökhelyettese az utóbbi években 15 gyanús vagy illegális hulladéklerakási helyszínt dokumentált, de azt mondja, kétszer ennyi is van, ahol azonnali vizsgálat lenne szükséges. Szerinte megalapozottan állítható, hogy maffiaszerű szervezetben hoznak illegális olasz eredetű hulladékot Magyarországra. Gyanús, hogy ebből a Vértesbe is kerülhetett. Litkai Gergely Zöld Válasz podcastjának vendége Kárpáti Tímea és Keresztes László Lóránt.
Bővebben >>>Olyan kihívások előtt vagyunk, amilyenre a magyar társadalom mérsékelten van felkészülve – mondja a klíma- és vízhelyzetről szóló adásunkban Rácz Lajos környezettörténész. A hortobágyi élőhely-rekonstrukció jó példa, a duzzasztott Hármas-Körös a rossz példa arra, hogyan vizesíthető vissza a táj – állítja Jakab Gusztáv paleobotanikus. Mi történik a kárpát-medencei ökoszisztémával a rekord hőségek és aszály közepette? Volt-e már hasonló helyzet a történelemben? Milyen alkalmazkodási stratégiák működhetnek?
Bővebben >>>Összesen csaknem egymillió hektárnyi szántóföldön kellene megváltoztatni a művelési ágat vagy a módot az Alföldön egy friss kutatás szerint. Ilyen kiterjedésű tájhasználatváltás már érdemben javíthatná a vízháztartását és mérsékelhetné az immár sorozatossá és katasztrofálissá váló aszálykárokat. Az elképzelés elsőre meredeknek hangzik, pedig a kíméletlen valóság az, hogy szinte a teljes területen már most is csak támogatások tartják így-úgy lélegeztetőgépen a jelenlegi formájában folytatott agrártevékenységet.
Bővebben >>>Ami a reformkornak a „vízrendezés” volt, napjainknak a „vízvisszatartás” kell, hogy legyen Rácz Lajos környezettörténész szerint. A Szegedi Tudományegyetem professzora lapunknak küldött írásában bemutatja, hogy az 1830-as és az 1840-es évekhez hasonlóan most is jelentős ökológiai nyomás nehezedik a magyar társadalomra, melynek kockázata nem a gyors összeomlás, hanem a lassú hanyatlás. Az egyik fő ellenszer a mélyárteres alföldi vízpótlás, de „nagyságrendjét és jelentőségét tekintve ez feltehetően vetekedne a vasútépítések 19. századi projektjével”.
Bővebben >>>A Szombathelyen, Kőszegen és számos más településen súlyos azbesztszennyezést okozó osztrák bányabiznisz során Burgenland az osztrák jogszabályokat sem tartotta be, így kerülhetett hazánkba több százezer tonna rákkeltő útépítő anyag.
Bővebben >>>A Magyarországon most tetőző európai hőhullám nemcsak történelmi hőmérsékleti rekordokat, hanem közszolgáltatások részleges leállását, lokális vízhiányt és sok halálesetet okozott. Vagyis kiderült, hogy sebezhetőbbek vagyunk a felmelegedéssel szemben, mint gondoltuk. Pedig a klímamodellek szerint a most még extrémnek tartott hőség gyakoribbá válhat a jövőben, ezért az alkalmazkodást sürgősen fel kell gyorsítani. Mint az alábbi összeállításból kiderül, mindenekelőtt öt területen: közműbiztonság, passzív hűtés, tájhasználatváltás, vízmegtartás, betontalanítás.
Bővebben >>>Már most közelíti a valaha mért legalacsonyabb értéket a Velencei-tó vízszintje, pedig még csak a nyár elején járunk. Idén olyan drámai helyzet állhat elő, amilyet még soha nem tapasztaltunk. Az új kormány törvényt, fenntartható vízpótlást és a tározók rekonstrukcióját ígéri, de egyik hétről a másikra nem lehet bepótolni azt, hogy hosszú évek óta nem történt semmi a tó megmentése érdekében. Ráadásul csodaszer sincs.
Bővebben >>>Több mint hét éve teljes bizonytalanságban működik az egyik legfontosabb országos múzeum. A debreceni költözés terve most már végleg lekerül a napirendről, de ez önmagában még nem jelent kiszámítható jövőképet. Az elmúlt időszak rengeteg kárt okozott, egyre mérgezőbb légkör alakult ki az intézményben, óriási volt a fluktuáció, a kétségbeejtő helyzet sokak lelki erőforrásait, egzisztenciális tűrőképességét felőrölte. Babocsay Gergely, a gyöngyösi Mátra Múzeum főmuzeológusa felvázolja, mire lenne szükség ahhoz, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum újra sikeres intézmény legyen, amely tudásközpontként segíti a biológiai sokféleség megóvását.
Bővebben >>>Társadalmi létezésünknek annyira fontos része a magyar erdők megtartása, hogy központi költségvetésből kellene segíteni akár egyes erdők kezelőit, akár általában az ágazatot – hangzik el a Zöld Válasz legújabb adásában. Miért, ez az ügy most nem kap közpénzt? Épp ez az: ma az erdészetek még az ökoszisztéma-szolgáltatásokat is jórészt faanyag-termelésből finanszírozzák. Ennek véget kell vetni, és ebben egyetértenek Litkai Gergely erdős kerekasztalának vendégei, akik sok mindenben vitatkoznak is. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő vezérigazgató-helyettese, Tímár Gábor erdőmérnök valamint Gálhidy László, a WWF szakértője, erdőökológus beszélgetnek.
Bővebben >>>Súlyosan vízhiányos állapot alakult ki Magyarországon, de még mindig van elég készletünk, hogy megállítsuk a kiszáradási tendenciákat – szól vízügyes vezetőkkel készült műsorunk következtetése. „Bízom benne, hogy az új kormányzati struktúrában sikerül áttörést elérni, hogy az egész ágazatunkat ennek a szolgálatába tudjunk állítani” – mondja Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese, aki a témában szót kapott a múlt heti, legelső kormányülés sajtótájékoztatóján. „A civil és a hivatásos környezetvédő, valamint a vízügyes szervezeteknek együtt kell működniük és közösen megtalálni a legjobb megoldást” – mondja a Cegléd környéki mintaprojektekről Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója.
Bővebben >>>Az azbeszt alattomos anyag, évtizedek múlva fejti ki negatív hatását. Ha valaki laikusként úgy látja, hogy a saját szennyezett portája előtt gyorsan felveri és ellapátolja a kőzetet, hiszen „Mi bajom lehet?”, nos, az lehet, hogy pont az alatt a három-négy óra alatt ássa meg a saját sírját – figyelmeztet Ágoston Csaba környezetvédelmi szakértő, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének elnöke. Litkai Gergely műsora a hazai vegyianyag-szennyezések történetében példátlan nyugat-magyarországi azbesztkrízisről.
Bővebben >>>A szerdai kormányüléssel és az azt megelőző alföldi terepbejárással a kiszáradás és a vízügy témája a politika legfelső szintjére emelkedett. Ennek látszólag ellentmond, hogy információink szerint a vízgazdálkodás ügye egyel lejjebb, helyettes államtitkári szintre kerülhet az új kormányzati struktúrában. Ugyanakkor a „vízre alapozott tájhasználat bevezetése” különleges figyelmet kaphat, és az első benyomások alapján maga a kormányfő is szorosan követi a „hidratált Alföld” ügyét.
Bővebben >>>Fakitermelési moratóriumot és alapvető szemléletváltást ígért az új környezetvédelmi miniszter, Gajdos László. Szavai reménykedésre adnak okot, hogy megszűnik a jelenlegi állapot, amikor a hazai erdőterületek döntő többsége, még a védettség alatt álló erdők elsősorban a gazdasági célú fakitermelést szolgálják. Hogy lesz-e valódi változás, azt elsősorban a részletek szabályozása dönti majd el.
Bővebben >>>Milyen legyen Magyarország új klímatörvénye? Hogyan támogassák a jogszabályaink a beton helyett a természetet? Többek között ezekről szól a Zöld Válasz májusi adása, mely ezúttal – és mostantól – a szokásos hangplatformok mellett Youtube-on is megjelenik. „A régi klímatörvényt megsemmisítő alkotmánybírósági határozat nem foglalkozik azzal, hogyan kell a társadalmat felkészíteni a klímaváltozásra, nem mond semmit arról, hogyan váljon a jogrendszer részévé az új szemlélet” – mondja Szabó Attila, a TASZ jogsegélyszolgálatának vezetője.
Bővebben >>>Nem az az igazán aggasztó, hogy a szinte csapadékmentes március és április miatt szerte az országban porszáraz a talaj. Hanem ami mögötte van: az alább bemutatott számítások szerint a 2021-től mért halmozott csapadékhiány országosan elérte a 462 mm-t. Ez azt jelenti, hogy öt év alatt körülbelül egy évnyi esővel és hóval kevesebb hullott. Nem arról van tehát szó, hogy idén korábban jött az aszály, hanem hogy még a tavalyi, sőt a túlnyúló hatásokat nézve a korábbiak sem múltak el. Bár a héten némi enyhülés érkezik, több jel szerint nyárra a 2022-esnél is durvább kiszáradással kell számolni. Szó szerint létkérdéssé válik a klímaalkalmazkodás és a vízmegtartás.
Bővebben >>>
