Carlo Masala olasz–német biztonságpolitikai szakértő Ha Oroszország győz – Szcenárió című könyve arra figyelmeztet, hogy Moszkvának régóta célja a NATO megtörése, mert így dominálhatja Európát. Ehhez pedig szükségtelen tankhadosztályokat indítania. Elég, ha az amerikai–európai konfliktusba süllyedt katonai szövetség nem áll ki Észtország mellett egy orosz hibrid hadművelet esetén. A könyvnek különös aktualitást ad, hogy február végén az észt határvárosról elnevezett „Narvai Népköztársaságot” követelő online orosz művelet indult… Recenzió.
Bővebben >>>Milyen jövőkép látszik a kanadai miniszterelnök és az amerikai elnök davosi beszédéből? És Volodimir Zelenszkijéből, aki szintén felszólalt Svájcban? Lehet-e még mélyebben a magyar–ukrán viszony? Mennyire vehető komolyan a magyar kormánypropaganda legújabb mumusa, a Politicón megszellőztetett 5 pontos terv Ukrajna EU-csatlakozására? Ezekről beszélget a HetiVálasz februári szerkesztőségi külpolitikai adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Bővebben >>>Végigfut az ember hátán a hideg, amikor ráeszmél, hogy eddigi legjobb barátja, akitől ráadásul nyolcvan évig a biztonsága függött, ellene fordulhat. De ez a realitás – írja lapunknak küldött vendégcikkében Bámer Bence. A külpolitikai újságíró, nemzetközikapcsolatok-elemző a Válasz Online múlt heti cikkére is reagál, amikor korszakhatárnak látja a Venezuelában történteket.
Bővebben >>>Európa legerősebb országainak vezetőit egyre jobban aggasztja Oroszország készülődése egy újabb háborúra. Fegyerkeznek, új szövetségeket kötnek. A NATO előrejelzése szerint akár már 2027-ben megtörténhet, hogy Kína és Oroszország egyszerre indít támadást a Nyugat ellen. Orbán Viktor szerint „ez vicces érvelés”. Tényleg az? Háttér.
Bővebben >>>Trump gyors békét ígért Ukrajnában, de egyelőre csak annyit ért el, hogy az európaiak többet fordítanak az ország védelmére, mint az USA. Kikényszerített egy bányászati egyezményt a kijevi vezetéstől, de hogy ennek terhére elegendő amerikai katonai segítség megy-e nyártól, amikor kifut a még Biden idején elfogadott utolsó program, az nem világos. Trump április közepéig inkább az orosz igényeket méltányolta, de ez sem volt elég még tűzszünethez sem. Most kicsit ukránbarátabbnak látszik az amerikai politika, de stabil elköteleződésnek továbbra sincs nyoma.
Bővebben >>>A kijevi születésű és a 2000-es években moszkvai tévéproducerként dolgozó Peter Pomerantsev mostanra a putyini propaganda egyik legismertebb kutatója. Budapesti látogatásán arra figyelmeztetett, hogy az Orbán-kormány külpolitikája miatt Magyarország védtelenné válhat és kiszolgáltatja magát az orosz önkénynek. Oroszország pedig éppen visszavág az elvesztett hidegháborúért, és Moszkvában abban bíznak, hogy Trump lesz az USA Gorbacsovja.
Bővebben >>>Trump–Zelenszkij-találkozó, omladozó világrend, magyar viselkedés. Mi a logika abban, hogy Amerika eddig csak Ukrajnának támasztott feltételeket? Van-e realitása a Londonban találkozó „hajlandók koalíciója” ambícióinak? Van-e arra esély, hogy ehhez Magyarország is csatlakozik? Podcast.
Bővebben >>>Az Egyesült Államok már ötven éve is demonstrálta, hogy dacára egy évtizedeken át tartó, súlyos államközi konfliktusnak és rengeteg amerikai katona elvesztésének, gyakorlatilag egyik napról a másikra hajlandó felrúgni a status quót. Krajcsír Lukács történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársának vendégcikke.
Bővebben >>>Alig néhány nap alatt összeomlott a nyugati világ szövetségi rendszere. A Trump-kormány jelezte, hogy az oroszok minden követelesét elfogadják, és abban is egyetérteni látszik Washington Moszkvával, hogy az EU-t szét kell verni. Nem világos, hogy miért történik mindez, de van olyan meglepetés, mint a Molotov–Ribbentrop-paktum volt.
Bővebben >>>Orbán Viktor semlegességet hirdetett, valójában azonban a NATO és az EU ellenségeivel együtt támadja a saját hivatalos szövetségeseit. Válaszképpen Washington és Berlin felől is szokatlanul éles kritikát, sőt, fenyegetést kapott a magyar kormány ezen az őszön. A hangulat rosszabb, mint valaha. Háttér.
Bővebben >>>Egyes rendszerlantosok már a kínai írásra való áttérésről fantáziálnak – merthogy a latin betűk állítólag nem alkalmasak a magyar nyelv leírására. Az idei tusnádi beszéd után végképp összeért a Nyugaton szinte mindenkivel összevesző kormánypolitika és az évek óta gondosan építgetett hazai „népi turanizmus.”
Bővebben >>>Világ körüli turnén a magyar miniszterelnök, akinek EP-frakciójához már tizenkét országból csatlakoztak pártok. Közben a feje tetejére állt a francia belpolitika – és még NATO-csúcs is zajlik. Ezekről szól szerkesztőségi podcastunk.
Bővebben >>>A NATO-országok vezetői ma Washingtonban találkoznak, hogy irányt adjanak a szervezetnek. A csúcstalálkozó a magyar kormány számára olyannyira nem közömbös, hogy Orbán Viktor a minap nagyívű cikket jelentetett meg a Newsweekben a NATO jövőjéről. A mostani csúcstalálkozó valóban jóval fontosabbnak ígérkezik némi diplomáciai szendvicseszegetésnél. Háttér vendégszerzőnktől. Idén hetvenöt éve alapították azt a védelmi szervezetet, amely […]
Bővebben >>>Andrij Jermak arról is beszélt, hogy aki szerint az oroszoknak a tárgyalóasztalnál van a helyük, az erről kérdezze meg a kijevi kórházban megölt gyerekek szüleit is. Ukrajna egyetlen béketervet fogad el, azt, amelyet Zelenszkij Svájcban bemutatott. Nem alternatív béketervekre, hanem támogatásra van szükségük – mondta el Zelenszkij kabinetfőnöke egy hétfő délutáni rendezvényen, amelyen a magyar […]
Bővebben >>>Játszottunk egy kis igaz-hamist a veterán csúcsdiplomatával a kormány világháborúval riogató levelének állításairól, de szó esett Orbán Viktor zsarolhatóságáról is. És persze egy elképesztő diplomatakarrier állomásairól. Nagyinterjú.
Bővebben >>>A fideszes politikusnak voltak már egyenes mondatai korábban is, ennyire határozottan azonban talán még nem mondta ki, hogy Oroszország a magyar szuverenitást fenyegeti. Németh Zsolt a Magyar Atlanti Tanács konferenciáján beszélt.
Bővebben >>>„Egy adott pillanatban, akár Trump, akár Biden a Fehér Ház lakója, be kell majd fagyasztani a háborút” – mondja Ukrajnáról a Válasz Online-nak Hubert Védrine volt francia külügyminiszter. A realista külpolitikain nézeteket valló egykori tárcavezetőt arról kérdeztük, Emmanuel Macron miért beszél nyugati katonák Ukrajnába küldéséről? Jobbra tolódik majd az Európai Parlament a júniusi választások nyomán? Migrációs politikája miatt büntetik az EU-ban Orbán Viktor kormányát?
Bővebben >>>Az ukrajnai háború második évfordulójára kiújult a vita a felelősség kérdéséről. A magyar NATO-csatlakozás egyik kulcsszereplője volt Jeszenszky Géza, Antall József külügyminisztere, aki személyes emlékeken is alapuló írásában felidézi: Oroszország a katonai szövetség egyik bővítési hulláma ellen sem tiltakozott. A NATO pedig olyannyira figyelt az orosz érzékenységre, hogy eleinte fel sem akarta venni a kommunizmustól frissen szabadult államokat.
Bővebben >>>A svédek csatlakozásával a Balti-tenger lényegében NATO-beltengerré változott, de az oroszokat jobban zavarhatja a finn belépés – mondja podcastunkban Siklósi Péter biztonságpolitikai szakértő, korábbi védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkár. Mennyi esély van a NATO–Oroszország háborúra? Mi az a „medvesárkány” és miért félelmetes? Ki tankol most az oroszoknál?
Bővebben >>>Mivégre volt Orbán Viktor vétófenyegetése az ukrán támogatás ügyében? Elért-e vele valamit? Mi dolga az európai tüntető gazdákkal? Hogyan kell értelmezni a magyar kormánynak a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatos viselkedését? Mi a helyzet Ukrajnában? Szerkesztőségi podcast.
Bővebben >>>Amikor a nyugati nagyvárosok utcáin azt kiabálják, hogy „A folyótól a tengerig Palesztina szabad lesz!”, az valójában egy népirtás követelése.
Bővebben >>>Csütörtökön órákat töltöttünk azzal, hogy kormányzati szereplőket hallgattunk a témáról, de így sem sikerült megértenünk, hogy pontosan mi a motivációjuk és a szándékuk.
Bővebben >>>Mindenki Robert Fico visszatérésére készül, de az eredményt a koalíciós kényszer miatt lehetetlen megjósolni. Orbán reményei szerint az éppen oroszbarát húrokat pengető Fico szoros európai szövetségese lehet. Csakhogy a kétszeres miniszterelnök valójában hideg manipulátor, akinek nincsenek valódi elvei.
Bővebben >>>Háromlépcsős összeurópai együttműködést szeretne a francia elnök, amelyben a szoros uniós együttműködést elutasító Magyarország a perifériára szorulna. A Válasz Online Párizsban járva tekinthetett be a kulisszák mögé.
Bővebben >>>„Alapvető és elismerendő kudarc, hogy a független Ukrajna 1991 óta nem fordított kellő figyelmet a magyar származású ukrajnaiak szükségteleire” – mondja a Válasz Online-nak adott interjújában Pavlo Klimkin. Ukrajna volt (2014-2019) külügyminisztere a magyar–ukrán kapcsolatok meredek romlásának egyik szemtanújaként azt állítja: a két ország között a 13. hónapja tartó háború alatt látott adok-kapok gyökerei ezúttal nem Kárpátalján, hanem Budapesten keresendők.
Bővebben >>>Lapunk konkrét neveket is megtudott, ezek alapján pedig az összkép legalábbis aggasztó. Azt senki nem vitatja, hogy sereg HR-je átgondolandó, de Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter statáriális eljárása könnyen kontraproduktív lehet. Azt pedig végképp senki nem érti, hogy mindezt miért egy szomszédban zajló háború és a sereg évtizedek óta legkomolyabb eszközbeszerzése közben kellett meglépni.
Bővebben >>>
