Acélpillérek bukkantak fel a forradalom 70. évfordulóján a főváros néhány pontján, bennük egy-egy fekete-fehér fotóval. Budapest évfordulós emlékjelei egy mára feledésbe merült tényre emlékeztetnek: azon az őszön néhány hétre temetővé váltak a terek, parkok, sőt a szobrok előtti virágágyások is. A Fortepan, az Eidolon és a Hetedik Műterem projektje kivételes módon kifejezetten az archív fényképet állítja az emlékművek középpontjába, és ezzel a járókelő számára ablakot, vizuális átjárót nyit a múltba.
Bővebben >>>Az első Kossuth-díjas fotográfus. A külföldön talán legismertebb magyar fényképész. Majdnem hatvan évvel ezelőtti első széki útja óta a mára eltűnt paraszti világ megörökítője. És „Pál” fedőnéven 1957–1966 között az állambiztonság hálózati személye. A jövőre 90 éves Korniss Péter még azelőtt kereste meg szerkesztőségünket, hogy mától online is elérhetővé váltak volna a kádári titkosrendőrség hálózati személyeit nyilvántartó hatos kartonok.
Bővebben >>>Magyar Péter miniszterelnök 2026 augusztusában azt nyilatkozta, hogy nincs az ’56-os forradalom 70. évfordulójához méltó és alkalmas emlékhely Budapesten. Szerinte a 70. évfordulón jó lett volna egy új, nagyszabású emlékhelyet avatni, de annak tervét az Orbán-kormány elmulasztotta előkészíteni. Valóban hiányzik egy újabb ’56-os emlékmű? És mi a helyzet a meglévőkkel? Boros Géza művészettörténész, a rendszerváltás utáni magyar emlékműszobrászat egyik legelismertebb szakértője nagyívű áttekintésében amellett érvel: újabb nagyszabású emlékműre nincs szükség, a Forradalom lángjának viszont vissza kellene kerülnie a Kossuth térre. A 70. évforduló az erről szóló döntésre tökéletes alkalom lenne.
Bővebben >>>A napokban tanulók sokasága ismerkedhetett meg Markovics Antal történetével, aki kisfiúként 37 embert segített át a zöldhatáron az édesapjával Jugoszlávia felé 1956-ban. Markovics történetét lapunk mutatta be tavaly, most pedig része lett a forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára készített felső tagozatos foglalkozástervnek. Középfokú oktatásban pedig a Láthatatlanok című, online verzióban szintén lapunkban debütált dokumentumfilmet ajánlja a minisztériumi anyag.
Bővebben >>>Antall József szavait idézve, tetszettünk volna forradalmat csinálni? Úgy gondolom, hogy végül is tetszettünk. Határozottan az a véleményem, hogy ami történt, ami történik, az egy vértelen forradalom – mondja Baka András. A köztársasági elnök szerint ez teszi lehetővé, hogy akár alkotmánymódosítással is, de eltávolítsák az előző rendszer kinevezettjeit a fontos funkciókból, ha a jogállami működés másképp nem biztosítható. Az önkényt kiáltó ellenzékiek leveleire nem fog válaszolni, politikai megnyilvánulásnak tekintve azokat, s nem látja úgy, hogy most önkényuralom épülne Magyarországon. Az előző rendszer viszont sem jogállami, sem demokratikus nem lesz attól a ténytől, hogy tavasszal átadták a hatalmat. Noha minden körülménnyel tisztában volt, miben hibázott mégis a legfőbbügyész-jelölés első körében? Hogyan tervez részt venni az alkotmányozásban? Miért nem döntene másként ma sem az 1956-os perben, amelyet még Strasbourgban tárgyalt, s amely miatt idén is elővették? Mit jelent neki 1956? Itt az első köztársasági elnöki interjú Baka Andrással.
Bővebben >>>Súlyos trauma vár a magyar társadalomra az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóján, mondja Cseh Gergő Bendegúz. Még soha nem került fel annyi állambiztonsági dokumentum az internetre, mint ezen a napon. Eddig sokan azt hiszik, mindez főként az értelmiség problémája, de most átlagemberek sokasága értesülhet saját nagyapja, nagybátyja, szomszédja érintettségéről. Nagyinterjú a levéltár főigazgatójával.
Bővebben >>>Kevesebb mint ötven nap múlva ismét október 23-a lesz, a forradalom 70. évfordulója. 1956 a 20. századi magyar történelem legnagyobb dobása volt, ezért egyáltalán nem mindegy, hogyan ünnepeljük az évfordulót – mondja Tamási Miklós. A Fortepan szerkesztője két javaslatot is tesz, mi lehetne szerinte jobb emlékezetpolitikai gesztus, mint a kormányfő által is megpendített szoborállítási ötlet. A Fortepan rengeteget tett 1956 vizuális emlékezetének megőrzéséért azzal, hogy módszeresen gyűjti a forradalom fényképeit, ezért Tamási Miklós javaslatait ajánljuk az olvasók és a döntéshozók figyelmébe.
Bővebben >>>Régóta tudni lehetett, hogy a 20. század második felének egyik legkedveltebb magyar festője szenvedélyes fotós is volt. Képeiből azonban alig néhányat ismerhetett a nagyközönség. Most megjelent egy bőséges válogatás a Fortepanon, és izgatottan ismerhetjük fel a fotókon a festményeken már rögzített motívumokat, helyszíneket, ahogy azokat Mácsai István kamerája látta. És még ennél is többet: az 1957-es Párizs nagyvilági fényeit, a falusias Nagymarost, a pesti gangos bérházak kopott belvilágát. A festő után most a fotós Mácsai is elfoglalhatja az őt megillető helyet a 20. századi művészettörténetben.
Bővebben >>>Az ‘56 utáni magyar emigráció leghangosabb botrányának ásott a mélyére Hajnal Géza a napokon belül megjelenő, Tollas Tibor lejáratásának története című munkájában, amely egyszerre szöveggyűjtemény az ügyben fellelhető levelezések, ügynöki jelentések és újságcikkek szövegeiből, és korrajz, amelyben kirajzolódik előttünk a szabad világba menekültek életét lassan, de biztosan beszövő államvédelmi pókháló. Nem is annyira a váci börtönből szabadult, disszidens költő, Tollas személye e történetben a legfontosabb, sokkal inkább az a manipulációs hadművelet, amellyel a hazai szerveknek sikerül az ellene irányított karaktergyilkossággal a teljes emigrációs közösséget szétzilálni.
Bővebben >>>Éppen 69 éve, hogy – ahogy az ország más nagyvárosaiba –, Pécsre is begördültek a szovjet tankok, hogy leverjék a magyar forradalmat. A fegyveres ellenállást az élükön visszatérő Kádár kíméletlenül megtorolta: a mecseki szabadságharcosok tetteiért azok feleltek, akik itthon maradtak. A kegyetlen bírósági ítéletek mellett lehengerlő erejű propaganda-hadjárattal is küzdött a hatalom a lelkekért a korabeli sajtóban. Az egyik legnagyobb, az ifjúság „nevelésének” céljából rendezett koncepciós per ártatlanul kivégzett áldozatának, a 21 éves Petrus Józsefnek és igaztalanul megvádolt, meghurcolt társainak története érzékletesen mutatja az ’56 után kiépülő rendszer gondolkodásának groteszkségét.
Bővebben >>>Cseh András (Tamás fia) és Bereményi Géza 1956 című dala 2025. november 2-án készült. Elsőként, alig két nappal a felvétel után, most itt látható. A szerzőpáros Bérczes László kérdéseire is válaszol a premier mellé készült interjúban.
Bővebben >>>Rögös út vezetett eddig a pillanatig, az idei ünnepre azonban végre a nagyközönség elé tudjuk tárni a Láthatatlanok című filmet, amely mától nagyon is látható a Válasz Online YouTube-csatornáján. Kollégánk, Sashegyi Zsófia számol be arról, miért csak most kerül a nagy nyilvánosság elé a páratlan dokumentumfilm, amelynek maga is készítője volt. És amely el sem készülhetett volna a Válasz Online olvasóinak támogatása nélkül.
Bővebben >>>Susa Éva igazságügyi antropológus részt vett abban a munkában, amely azonosította az 1958. június 16-án kivégzett politikus földi maradványait, így vált lehetővé a rendszerváltás szimbolikus eseménye, Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése éppen 36 évvel ezelőtt. Amikor Susa Éva megkapta a felkérést, nem tudta, hogy azzal az ő élete is fordulatot vesz. Ő lett az a szakember, aki azóta a jeltelenül elföldeltek nyomát kutatja. Miért ilyen kegyetlen a magyarság saját magával? Hogyan kerültek akasztott emberek csokoládészállító autókba? Interjú.
Bővebben >>>Kisfiúként 37 embert segített át a zöldhatáron az édesapjával Jugoszlávia felé Markovics Antal, akinek 1956-ban, tíz évesként az előőrs szerepe jutott. A Mecsekben gerillaharcot folytató forradalmárok november közepén adták fel a küzdelmet a kor egyik legerősebb hadseregével szemben, miután belátták: nem jön segítségükre a Nyugat. Azoknak a félelmetes éjszakáknak a történetét az apja iránti tiszteletből tartotta fontosnak elmondani beszélgetőtársunk – a Válasz Online pedig a kommunizmus áldozatai iránti tiszteletből tartja fontosnak közölni, utóbbiak emléknapján.
Bővebben >>>A Gorka Sebestyénnel készült tavalyelőtti beszélgetésünk után most portréinterjút közlünk a Trump-adminisztráció másik magyar emberével is. Nagy P. Tibor 75 éves karrierdiplomata a pályafutása nagy részében Afrikában szolgálta az USA érdekeit, és itteni tapasztalatai alapján mondja: alaposan meg kell fontolnia minden kormánynak, hogy tényleg nemzeti érdek-e kínai beruházásokat vonzania.
Bővebben >>>A napokban 87. életévét betöltő Hajtó Ödönnek, a Magyar Mérnöki Kamara számos állami és szakmai díjjal elismert egykori alapító elnökének megvan a véleménye az emléknapon elpufogtatott politikai lózungokról és arról is, mi a baj a rendszerváltás óta regnáló kormányok demokráciafelfogásával. A forradalom leverésének évfordulóján az ő személyes élményein keresztül idézzük fel a hatvannyolc évvel ezelőtti eseményeket.
Bővebben >>>A forradalom idején teherautósofőrként dolgozó Fóti István sebesülteket szállított a városban, és közben végig fotózott. Halottak, felborogatott villamosok, lángoló szovjet páncélozott járművek, egy dunántúli vöröskeresztes konvoj képei.
Bővebben >>>Sólyom László egykori tanítványa, közvetlen munkatársa a Válasz Online-nak küldött írásában részletesen bemutatja az egykori köztársasági elnök viszonyát a forradalomhoz – abból az alkalomból, hogy a Pécs Története Alapítvány ma publikálta Sólyom László fiatalkori naplójának vonatkozó részeit.
Bővebben >>>
