Történelmi győzelmet aratott a németországi Szász-Anhalt vasárnapi tartományi választásán az Alternatíva Németországnak (AfD) párt. Az abszolút többséget ugyan nem szerezték meg, de kormányra kerülésük biztosra vehető, miközben a tartományt eddig vezető kereszténydemokraták 20 százalék alá zuhantak, a szocdemek pedig megismételték az öt évvel ezelőtti 10 százalék alatti eredményt. De miért fontos európai szinten is – ha fontos egyáltalán – egy bő 2 milliós német tartomány belügye? Mit tud az AfD, amit mainstream ellenfelei nem?

Óriási örömmel jelentjük be, hogy készül és saját oldalunkon már előrendelhető nyomtatott lapsorozatunk, a Válasz Offline legújabb száma! Ez a kiadvány a magyar történelem egyik legfontosabb pillanatáról, az éppen ezekben a napokban 500 éve történt mohácsi csatáról szól. Megjelenés novemberben, most pedig az 500. évforduló hetében Varga Szabolcs történésszel beszéljük át a Válasz Offline-ban is érintett témákat.

Magyarországon háromszor annyi amputációt végeznek lakosságarányosan, mint Nyugat-Európában. Fontos egészségügyi mutató, mert a teljes rendszer működési problémáit jelzi. A magyar egészségügy pénzhiányát, szervezetlenségét, szakemberhiányát, technológiai lemaradását és a betegek esélyegyenlőtlenségét tükrözi. A Válasz Extra stúdiójában két „lábmentővel” beszélgettünk, Sótonyi Péter, a Semmelweis Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a témával foglalkozó egyik tanulmány szerzője és Dénes Tamás érsebész szakorvos, a  székesfehérvári kórház osztályvezetője.

Azért nem látja gondnak, hogy Unger Annát választották meg vagyonvédelmi vezetőnek, mert mindkét jelölt alkalmas és jó jelölt volt, ha pedig Ungerre nemet mondtak volna, szeptember elsején meg sem alakulhatott volna az új hivatal – mondja a Válasz Podcast eheti vendége, Müller Anna. A matek–kémia szakos gimnáziumi tanárból lett tiszás országgyűlési képviselő azzal vétette észre magát a nyáron, hogy leiskolázta Rétvári Bencét oktatásügyben. De el tudja érni, hogy amit a Fidesz esetében kritizált, változzon a jövőben?

Az Unger Anna vs. Ligeti Miklós dilemma, HR-kérdések által kitakart paksi siker, a politikai mézeshetek vége, a Fidesz és vidéke helyzete, az uniós pénzek hazahozatala – a nyári szünet után újrainduló szerkesztőségi belpolitikai Válasz Podcastban ezeket a témákat beszéli meg Ablonczy Bálint, Stumpf András és Vörös Szabolcs.

Tájsebgyógyításnak álcázott környezetszennyezéseket dokumentál évek óta egy Vértesben élő természetvédelmi szakmérnök. Kárpáti Tímea azt mondja, rendszerszintű bajok állnak egy egész helyi vizes élőhely feltöltése, lényegében elpusztítása mögött. Keresztes László Lóránt volt országgyűlési képviselő, a Vízválasztó Mozgalom elnökhelyettese az utóbbi években 15 gyanús vagy illegális hulladéklerakási helyszínt dokumentált, de azt mondja, kétszer ennyi is van, ahol azonnali vizsgálat lenne szükséges. Szerinte megalapozottan állítható, hogy maffiaszerű szervezetben hoznak illegális olasz eredetű hulladékot Magyarországra. Gyanús, hogy ebből a Vértesbe is kerülhetett. Litkai Gergely Zöld Válasz podcastjának vendége Kárpáti Tímea és Keresztes László Lóránt.

Olyan kihívások előtt vagyunk, amilyenre a magyar társadalom mérsékelten van felkészülve – mondja a klíma- és vízhelyzetről szóló adásunkban Rácz Lajos környezettörténész. A hortobágyi élőhely-rekonstrukció jó példa, a duzzasztott Hármas-Körös a rossz példa arra, hogyan vizesíthető vissza a táj – állítja Jakab Gusztáv paleobotanikus. Mi történik a kárpát-medencei ökoszisztémával a rekord hőségek és aszály közepette? Volt-e már hasonló helyzet a történelemben? Milyen alkalmazkodási stratégiák működhetnek?

Kikkel akarnak új Magyar Külügyi Intézetet gründolni? Helyükön maradhatnak-e azok, akik az elmúlt években az Orbán Balázs-i víziók mentén voltak kénytelen magyarázni a világot? Dőltek-e ki csontvázak az MKI-szekrényeiből? Vevő lesz-e esetleges kritikáikra régi-új fenntartójuk, a Külügyminisztérium? Miért működött idáig az Intézet az orosz nagykövetség tőszomszédságában? (Tényleg a tőszomszédságában.)

Szabó Andrea politológussal és László Róbert választási szakértővel arról beszélgettünk, mitől lehetne arányosabb, tisztább és önkorlátozó az új választási rendszer, szavazhassanak-e a 16 évesek, és mi legyen a győzteskompenzációval, a kampánypénzekkel és a külhoni voksokkal. Vendégeink szerint az eddigi sietség figyelmeztető jel: valódi társadalmi vita nélkül az új törvény ismét egy sötét szobában készülhet el, ahelyett, hogy végre mindannyiunké lenne.

Van-e még világpolitikai relevanciája Orbán Viktor tusványosi beszédének? Miért kaphatott vezetői állást a kínaiaktól Szijjártó Péter? Mi a jobb Ukrajnának: ha az elnök erős kézzel kormányoz, vagy ha enged az utca nyomásának? Lesz-e 1000 forintos benzinár az iráni háború miatt? Szerkesztőségi külpolitikai kibeszélőnk júliusi adása.

Belső jegyzetek, megőrzött post-itek és száz-, sőt ezermilliárdos ügyek: Vitézy Dávid szerint ezek maradtak a Lázár János vezette tárca után, több vizsgálat pedig büntetőeljárással végződhet. A közlekedési és beruházási miniszter saját Fidesz-kormánybeli múltjáról azt mondja: nem tartozott a bizalmi körhöz, ezért államtitkárként minden pénzköltéssel kapcsolatos feladatot elvontak tőle, és nem kényszerült olyan döntésbe, amelyet ma bánna. Beszélt a Lázárinfók feltételezett közpénzes hátteréről, a mohácsi hídra kifizetett 98 százalékos előlegről, az Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncesszióról, valamint arról is, mire elég a 3550 milliárdos Baross Gábor Terv. A Fidesz uniós pénzeket veszélyeztető alkotmánybírósági akciójára pedig azt mondta: már nem jut más szó eszébe, mint a hazaárulás. Azt pedig nem zárja ki, hogy egyszer még elindul a főpolgármesterségért.

A múlt héten mozikba került Odüsszeia jó film, de nyomokban tartalmaz csak Homéroszt, az eredeti művet el kell felejteni hozzá – mondja podcastunkban Karsai György klasszika-filológus, színház- és irodalomtörténész. A homéroszi világ egyik legjobb kutatóját azért hívtuk meg, hogy kibeszéljük az európai kultúra alapjához tartozó eposz és a kirobbanóan sikeres filmes feldolgozás közötti hasonlóságokat és különbségeket. Mit hagyott ki Christopher Nolan? Kicsoda Odüsszeusz az antik hagyományban? Miért lett a film aszexuális, és miért mondható el, hogy az Oppenheimer egyenes folytatása? Műsorvezető Borbás Barna és Zsuppán András.

A Sulyok Tamás körüli alkotmányos válság után a Tisza minden korábbinál kedvezőbb politikai helyzetbe került. A lendületet azonban néhány nap alatt megtörte a Polgár Judit-jelölés körüli kommunikáció: a társadalmi egyeztetés ígérete, a villámgyors bejelentés, majd a visszalépés és Magyar Péter nyilvános önkritikája. A Válasz Podcastban Benyó Rita arról beszéget Stumpf Andrással és Ablonczy Bálinttal, hogy valóban ez volt-e Magyar Péter első komoly, saját maga által előidézett politikai hibája.

„Nyuszi voltam. Ha az embernek családja van és a diktatúra érte jön, jobb mindent beismerni” – meséli az egykori NER-kommunikátor Kuna Tibor, hogyan mentette az irháját, amikor Rogán Antal úgy döntött, hogy a kormányzati kommunikációs piacon csak egy érdekeltség maradhat.

Felére csökkenteni a tüdőrák okozta halálozást, és nem egy új műtéti eljárás, nem milliókba kerülő gyógyszerek segítségével? 15 évvel ezelőtt ez történt – gombnyomásra. Elfogadták ugyanis a beltéri dohányzást tiltó törvényt, ami a középkorú férfiak ezreinek, tízezreinek életét mentette meg. Csakhogy erre rátelepedett a trafikmutyi, a ner első nagy látható jutalmazási-büntetési rendszere. Majd a nikotinfüggősségi biznisz taktikát váltott, és azóta sorozatosan nyeri az ütközeteket. Elrémisztő képek a cigarettásdobozokon? Közben a füstmentes nikotinfogyasztást még orvosi konferenciákon is népszerűsítik! Vendégünk Szócska Miklós, a törvényt beterjesztő korábbi egészségügyi államtitkár, és Bogos Krisztina, a rákhalálozási forradalmat bemutató új kutatás egyik szerzője, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója. Az adás a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készült.

A Szombathelyen, Kőszegen és számos más településen súlyos azbesztszennyezést okozó osztrák bányabiznisz során Burgenland az osztrák jogszabályokat sem tartotta be, így kerülhetett hazánkba több százezer tonna rákkeltő útépítő anyag.

„Ha mi holnap levonulnánk a vízről, az emberéleteket jelentene” – mondja Bagyó Sándor a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának alapítója. A Válasz Podcastban Bagyó arról beszél: miközben milliárdok mentek el balatoni fejlesztésekre, kommunikációra és szerinte szakmailag üres vízbiztonsági programokra, ők a mélyvízi mentést, a búvárszolgálatot és a sürgősségi betegellátást is kiszámíthatatlan, alkalmi támogatásokból próbálták fenntartani. Azt mondja, ha hajlandó lett volna „visszaadni” a támogatásokból, ma egészen máshol tartanának – de ebbe nem ment bele.