„Ha mi holnap levonulnánk a vízről, az emberéleteket jelentene” – mondja Bagyó Sándor a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának alapítója. A Válasz Podcastban Bagyó arról beszél: miközben milliárdok mentek el balatoni fejlesztésekre, kommunikációra és szerinte szakmailag üres vízbiztonsági programokra, ők a mélyvízi mentést, a búvárszolgálatot és a sürgősségi betegellátást is kiszámíthatatlan, alkalmi támogatásokból próbálták fenntartani. Azt mondja, ha hajlandó lett volna „visszaadni” a támogatásokból, ma egészen máshol tartanának – de ebbe nem ment bele.

A kormány évi 500 milliárd forinttal szeretné növelni az egészségügy költségvetését. Hegedűs Zsolt miniszter olyan projektekre kezdett vadászni, amelyek hiányzó eljárásokat vezetnek be, és gyors eredménnyel kecsegtetnek. Tömegével léteznek olyan betegségek, amelyek a világban már gyógyíthatóak lennének, ám nálunk a pénzhiány miatt még mindig gyógyíthatatlannak számítanak. Mik ezek a technológiák? Például éren keresztül végzett sugárterápia, tűszúrással elölt daganatok. Deák Pál Ákos, a Semmelweis Egyetem docense és Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász arról beszél, hogy az elmúlt években nemhogy előre, de visszafelé haladtunk ezen a téren, és a pénzhiány miatt rengeteg szenvedést élnek meg a betegek. A Válasz Extra a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készül. 

Elhiszi-e majd a társadalom, hogy egy volt miniszterelnök elleni eljárás nem bosszú, hanem a törvény előtti egyenlőség helyreállítása? A Válasz belpolitikai triójában Benyó Rita Magyari Péterrel és Stumpf Andrással az elszámoltatás jogállami határairól, az aranykonvoj-ügyről mint Orbán Viktor lehetséges banánhéjáról, valamint a Tisza-kormány első 50 napjának eredményeiről vitázott. Beszéltünk az EU-pénzekről, a 8 százalékos hiányról, a választójogi törvény átalakításáról és arról is, érdemes-e korlátozni a képviselői mandátumok hosszát.

Hazabeszéd címmel jelentette meg 2005 óta írt publicisztikáit Prőhle Gergely – az egykori diplomata, aki jelenleg a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója, elmondja: újra lehet tárgyalni az általa vezetett intézmény kuratóriumát és a közpénzjuttatásokat is, de szerinte kidobni az egészet hiba volna. Az új kormány külpolitikájára tekintve Prőhle egyébként bizakodó. A Fidesz jövőjével kapcsolatban már jóval kevésbé.

Az elmúlt években a Balaton körüli közvagyon és közhasználat módszeres kiszorítása zajlott, mondják a szakértők. 15 ezer parti ingatlant húztak fel, miközben nagyjából 330 milliárd forintot szórtak el úgy, hogy az nem oldotta meg a helyiek lakhatási gondjait, viszont tovább drágította és zártabbá tette a Balatont. Vasas Gábor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója és Tarró Andrea civil aktivista szerint a tó vize ma még fürdésre alkalmas, de a part, a nádasok, a vízszintszabályozás és az ingatlanlogika már a Balaton ellenállóképességét veszélyezteti. A szakértők szerint nincs idő finomhangolásra: azonnali, drasztikus változás kell a szabályozásban és a szemléletben is, mert nem a tónak kellene tovább alkalmazkodnia a beruházói érdekekhez, hanem végre nekünk kellene alkalmazkodnunk a Balatonhoz.

EU-csúcs először Magyar Péterrel, újjáéledő Visegrád, Amerika iráni lebőgése meg a globális olajpiac Hormuz és az ukrán dróntámadások árnyékában. Milyen volt a hangulat Brüsszelben? Lesz-e Magyar–Fico-együttműködés? Mit számított el Donald Trump, amikor háborút indított? Veszélyben van-e a magyar olajellátás most, hogy már Moszkvában is finomítótetők robbannak le? Itt a júniusi külpolitikai Válasz Podcast!

Jön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal és a Tisztítótűz-művelet. Vajon a közvagyont könnyebb visszaszerezni, vagy embereket rács mögé juttatni? Magyar Péter a 444-nek nyilatkozva megdöbbentőnek nevezte Bódis András cikkét, amely az MBH Bank „elrablásáról” és jogszerű visszaszerzéséről szólt. A Válasz Podcast új adásában kollégánkkal Benyó Rita arról beszélgetett, mire lehet alkalmas a most bejelentett hivatal. Vissza lehet-e venni a magántőkealapokba, kekvákba, bankokba és céghálókba kiszervezett ezermilliárdokat?

Éles viták kezdődtek a néhai orvos-miniszter, Kásler Miklós által létrehozott Magyarságkutató Intézet jövőjéről – sőt meglepő módon a múltjáról is. Utóbbi farvizén támadássorozat indult a Mi Hazánk-közeli sajtóban az intézet korábbi vezetője, B. Szabó János történész ellen. A Magyarságkutató volt tudományos főigazgató-helyettese eddig egyszer nyilatkozott a Kásler-féle intézetnél tapasztalt viszonyokról, most vállalta, hogy podcastunkban még részletesebben beszél.

„A történelem válaszolt” – mondta Ferencz Orsolya arról, hogy Orbán Viktor nem kért bocsánatot azoktól, akik megbélyegzést, meghurcolást vagy ellenségként kezelést éltek meg az elmúlt években. A volt miniszteri biztos szerint ki kellett volna mondani, hogy a bicskei gyerekek ügyében „a gondosságunk nem volt megfelelő”, a hibákat nem vették komolyan, a jelzéseket nem vették észre, és ezért bocsánatot kell kérni. A Válasz Podcastban arról is beszélt: nem ért egyet Orbán Viktor kongresszusi tíz pontjával és a vereségre adott magyarázataival, mert szerinte nem külső erők vagy „napkitörés” miatt szavaztak tömegek a Fidesz ellen.

Ötszáz milliárd forint – ennyivel költene többet évente a Tisza-kormány az egészségügyre. Óriási összeg, de csak első ránézésre. Az utóbbi években ezermilliárdokat vontak ki a gyógyításból egy egyszerű trükkel: a GDP egyre kisebb arányát fordították erre a célra. A lakosság zsebből pótolt, de a súlyos betegségekre nem tud ellátást vásárolni a magánegészségügyben. Orosz Éva, az ELTE professzor emeritája új könyvében azt állítja: az egészségügyben félresiklott rendszerváltás történt, elvesztegettük a nagy lehetőségeket, amiért a lakosság súlyos árat fizetett.

Orbán Viktor a Fidesz kongresszusán látszólag vállalta a felelősséget a vereségért, majd újra megválasztatta magát pártelnöknek. Stumpf András és Magyari Péter szerint ez nem valódi szembenézés volt, hanem egy végletesen központosított párt önvédelmi kísérlete, amelyben Orbán továbbra is maga a Fidesz, a többiek pedig nem tudnak önálló politikai szereplőként viselkedni. A Válasz Podcastban Benyó Rita műsorvezetésével beszéltek még a Fidesz kommunikáció óvszerreklám-logikájáról, a Vitnyéd körüli migrációs vitáról, a közmédia átalakításáról és arról is, vajon a NER bukása után mennyire sikerül valóban jogállami, demokratikus rendszert építeni – vagy csak új szereplőkkel lakják be a régit.

Két hónappal a választás után Zárug Péter Farkas szerint még nem dőlt el, hogy valódi rendszerváltás kezdődött-e el, vagy az új hatalom egyelőre csak birtokba vette az Orbán Viktor által felépített államot. A politológus a Válasz Podcastban arról beszélt: Magyar Péterék kényszerűen az orbáni intézményrendszert használják, de alkotmányozás nélkül ez legfeljebb „toldozás-foldozás” marad. Zárug a Sulyok Tamás körüli konfliktust Magyar Péter ki nem kényszerített hibájának tartja, miközben a Fideszről még keményebben fogalmaz: szerinte a párt céghálóként működött, a vereség után sem nézett szembe a választóival, Orbán pedig azért nem tud méltósággal háttérbe vonulni, mert neki kell „leszerveznie a brigád levonulását”. A beszélgetésben szóba kerül a Pride, a migrációs paktum, az alkotmányozás kényszere, a Fidesz lojalitási láncának megbomlása és az is, visszatérhetnek-e a NER kiszolgálói az akadémiai világba.

A sátánisták örökösei? Komolytalan scifi-rajongók? Netán az emberiség jövőjét racionálisan látó irányzat? A transzhumanizmusról sok minden terjed, ám most, hogy a csütörtökön induló könyvhétre hatalmas kötet jelent meg az irányzatról, minden kétely eloszlik. A Válasz Podcast vendége a jövőkutató szerző: Kömlődi Ferenc.

Érti, hogy Magyar Péter óvatosan beszél az orosz kapcsolatokról, és szerinte sem kell „a csizmát az asztalra tenni” Moszkvával szemben. Sz. Bíró Zoltán ugyanakkor nem tartja szerencsésnek, hogy az új miniszterelnök már most arról beszél: a háború után Európa ismét visszatérhet az orosz energiához. Az orosz nagykövet bekéretése viszont fontos jelzés volt Moszkvának arról, hogy Magyarország külpolitikájában fordulat kezdődött.

„Az önkormányzati megrendelésekből származó pénzek az illegális pártfinanszírozás egyik csatornáját jelenthették, amelyben szocialista és fideszes szereplők egyaránt érintettek lehettek” – mondja Kerényi György, aki hat évvel ezelőtt elsőként tárta fel a most hatósági akciók középpontjába került parkfenntartói cégháló működését. Miért volt érdeke a Fidesznek életben tartani a saját ellenzékét? Hogyan akadályozta a régi MSZP-elit Botka László kísérletét? Miért félő, hogy a harminc év alatt kiépült mély struktúrák egy politikai váltást is túlélhetnek? Vendégünk a Szabad Európa volt újságírója.

Társadalmi létezésünknek annyira fontos része a magyar erdők megtartása, hogy központi költségvetésből kellene segíteni akár egyes erdők kezelőit, akár általában az ágazatot – hangzik el a Zöld Válasz legújabb adásában. Miért, ez az ügy most nem kap közpénzt? Épp ez az: ma az erdészetek még az ökoszisztéma-szolgáltatásokat is jórészt faanyag-termelésből finanszírozzák. Ennek véget kell vetni, és ebben egyetértenek Litkai Gergely erdős kerekasztalának vendégei, akik sok mindenben vitatkoznak is. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő vezérigazgató-helyettese, Tímár Gábor erdőmérnök valamint Gálhidy László, a WWF szakértője, erdőökológus beszélgetnek.