Magyar Péter a kampányban abból épített politikai erőt, hogy nem hagyta magát, visszaszólt, odament, kikérte magának. De működik-e ugyanez miniszterelnökként, kétharmados többséggel a háta mögött? Mit gondoljunk a Lex Orbánról és az elszámoltatás határairól? Hogyan hozhatók haza az EU-pénzek? Végnapjait éli a Fidesz?

A NER nemcsak intézményesen verte szét a magyar műemlékvédelmet, hanem konkrét épületeken is megmutatta, mit jelent, amikor a hatalom „a legalitás látszatával” hekkeli meg a jogállamot – mondja Bátonyi Péter műemlékvédelmi szakember a Válasz Podcastban. Két éve a Partizánban borított, vállalva a kirúgást, a pereket és a hivatali eltiltást is. Most Bátonyi Péter abban bízik, hogy emberi időn belül bíróság elé kerülnek azok az ügyek, amelyek szerinte nem egyszerű szakmai viták, hanem hivatali visszaélésekkel súlyosbított műemlékrombolások voltak.

A pedagógustüntetések idején kirúgott Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely szerint nemcsak az alacsony bér, hanem a lekezelés, a fenyegetés és a gyerekek problémáinak elfojtása tette elviselhetetlenné a közoktatást. A Válasz Podcastban arról beszélnek: a NER-ben a tanárokat „naplopóknak” állították be, a tiltakozásokat elhallgatták, a rendszer pedig nem vette emberszámba sem a tanárt, sem a diákot. Most, a kormányváltás után mindketten a visszatérés lehetőségéről beszélnek, mindketten a közoktatásban képzelik el újra a jövőjüket. A két tanár arról is beszélt Benyó Ritának, hogy a kirúgások, fenyegetések és kényszerű pályaelhagyások nemcsak tanári traumát hagytak maguk után, hanem egy öntudatosabb diák- és szülőgenerációt is.

Súlyosan vízhiányos állapot alakult ki Magyarországon, de még mindig van elég készletünk, hogy megállítsuk a kiszáradási tendenciákat – szól vízügyes vezetőkkel készült műsorunk következtetése. „Bízom benne, hogy az új kormányzati struktúrában sikerül áttörést elérni, hogy az egész ágazatunkat ennek a szolgálatába tudjunk állítani” – mondja Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese, aki a témában szót kapott a múlt heti, legelső kormányülés sajtótájékoztatóján. „A civil és a hivatásos környezetvédő, valamint a vízügyes szervezeteknek együtt kell működniük és közösen megtalálni a legjobb megoldást” – mondja a Cegléd környéki mintaprojektekről Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója.

Az azbeszt alattomos anyag, évtizedek múlva fejti ki negatív hatását. Ha valaki laikusként úgy látja, hogy a saját szennyezett portája előtt gyorsan felveri és ellapátolja a kőzetet, hiszen „Mi bajom lehet?”, nos, az lehet, hogy pont az alatt a három-négy óra alatt ássa meg a saját sírját – figyelmeztet Ágoston Csaba környezetvédelmi szakértő, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének elnöke. Litkai Gergely műsora a hazai vegyianyag-szennyezések történetében példátlan nyugat-magyarországi azbesztkrízisről.

Milyen hibákat nem szabad elkövetni, ha valódi igazságtételt akarunk? Megállapítható-e Orbán Viktor felelőssége? Korábban ígéretet tettünk, hogy kiemelt figyelmet fordítunk majd a beígért igazságtételi folyamatra is – ennek az ígéretünknek teszünk eleget. Buktatók, csapdák és tuti tippek az igazságtételhez és a közvagyon visszaszerzéséhez!

Magyar Péter miniszterelnöki esküje nem egyszerű közjogi aktus volt, hanem bocsánatkérés, elszámoltatási ígéret, politikai színház és népünnepély egyszerre. A Válasz Podcastban Benyó Rita, Magyari Péter és Stumpf András arról beszéltek: a beszéd megpróbálta elválasztani a megbékélést a felelősségre vonástól. Szóba került az Országház újbóli megnyitása az újságírók előtt, a Mi Hazánk kivonulása, a Kossuth téri közösségi élmény, valamint az is, milyen kognitív disszonanciát jelez Orbán Viktor választás utáni Dopeman-interjúja. Magyari szerint a nap legfontosabb üzenete az lehetett: „a parlament, a hatalom, a közjog – ez a mienk, többet nem engedhetjük el”.

Milyen legyen Magyarország új klímatörvénye? Hogyan támogassák a jogszabályaink a beton helyett a természetet? Többek között ezekről szól a Zöld Válasz májusi adása, mely ezúttal – és mostantól – a szokásos hangplatformok mellett Youtube-on is megjelenik. „A régi klímatörvényt megsemmisítő alkotmánybírósági határozat nem foglalkozik azzal, hogyan kell a társadalmat felkészíteni a klímaváltozásra, nem mond semmit arról, hogyan váljon a jogrendszer részévé az új szemlélet” – mondja Szabó Attila, a TASZ jogsegélyszolgálatának vezetője.

Könnyekig meghatódott Rainer M. János április 12-én este, amikor a körúton 18–20 éves fiatalokat hallott Kossuth-nótát énekelni. A történész azt mondja, a választás eredménye után nem szorongást, hanem felszabadultságot érez – nagyobbat, mint 1990-ben. A Választás ’26 Benyó Ritával adásában arról beszéltünk, mit jelent történészi szemmel a „Ruszkik, haza!” újbóli elemi ereje, hogyan lehetne 1956 hetvenedik évfordulójából gyász- helyett szabadságünnep, és miért lenne hiba, ha az új hatalom is saját emlékezetpolitikai kánont akarna építeni.

Elérhet-e gyors sikert az unióval és a források kiolvasztásával Magyar Péter kormánya? Miben „keménykedhet” Magyarország Brüsszellel, és mi az, amiben biztosan engedni kell? Mennyire fáj – az immár általunk sem vétózott – új uniós szankciós csomag az oroszoknak? Célra vezethet-e Trump őrült politikája Iránnal? Fenyeget-e posztkommunista–széljobbos összeborulással a román kormányválság? Itt a HetiVálasz májusi külpolitikai adása – Ablonczy Bálinttal, Magyari Péterrel és Vörös Szabolccsal.

„Van bennem harag az elmúlt 16 évvel kapcsolatban” – mondja a Heti Válasz friss adásában Hodász András egykori katolikus pap, aki csodálkozik, hogy nem szakadt rá a plafon Veres András püspökre, amikor az a minap arról beszélt: nem volt nyomásgyakorlás az egyházra a Fidesz-kormány részéről.

Választói forradalom zajlott le Magyarországon – állítja Szabó Andrea szociológus a Választás ’26 Benyó Ritával legújabb adásában. Szerinte a Fidesz vezetése pontosan tudta, hogy a pártra ezúttal vereség vár. A fiatal generáció döntő szerepet játszott a fordulatban; a kérdés most az, hogy Magyar Péter képes lesz-e őszintén szembesíteni az országot a valós helyzettel, végrehajtani az elszámoltatást és megteremteni a nemzeti megbékélést.

Gazdasági kihívások tornyosulnak a leendő Tisza-kormány előtt. Melyek a legsúlyosabbak? Merre a kiút? Hogyan reagált a piac a Fidesz trónfosztására, és mi az üzenete Kármán András, illetve Kapitány István miniszterségének? Mi Nagy Márton öröksége, és miért maradhat a helyén Varga Mihály jegybankelnök? HetiVálasz podcastunk ezúttal gazdasági kibeszélő, a HOLD Alapkezelő két szakértőjével: Szabó Balázs vezérigazgatóval és Móricz Dániel befektetési igazgatóval. A műsorvezető Vörös Szabolcs.

A dílerek és a demokraták furcsa „kiegyezése” is kellett ahhoz, hogy április 12-én meg lehessen törni a szavazatvásárlás rendszerét – állítja Tímár Áron, a Szavazat ára alkotója. A De! akciócsoport számításai szerint őrszemeik legalább hat mandátum sorsát befolyásolhatták.

Mi történt valójában a választások előtt: módszertani vita vagy tudatos félrevezetés? A Heti Válaszban Benyó Rita Hann Endrével (Medián) és Róna Dániellel (21 Kutatóközpont) beszélget arról, hogyan tévedtek ekkorát a kormánypárti kutatók, és mit mond el a Fidesz állapotáról az, hogy már nem is akarta érteni a saját táborán kívüli világot. Elmondják, miért jött ki jól a Mi Hazánk a vasárnapi eredményből, és kiderül, hogy Mráz Ágoston Sámuel egyiküket sem hívta fel. Illetve: mostantól ők a „kormánypárti elemzők”?

Most valódi rendszerváltás jöhet, nem csak az elitek paktuma – mondja László Róbert. Bódi Mátyás pedig arról beszél, hogy ez most először valódi, tömegbázisú rendszerváltás lehet, a vasárnapi utcai karnevál ezért önmagán túlmutató közösségi élményt ad egy egész generációnak. A Választás ’26 Benyó Ritával adásában beszéltünk arról is, hogy a Fidesz elindult-e az MSZP-sedés útján? Magyar Péter és a Tisza mennyi türelmi időt kaphat? És melyek a legfontosabb intézkedések, amelyeket azonnal meg kell lépnie a Tisza-kormánynak?

„Ha valaki pisztolyt tartana a fejemhez, hogy mutassak fel egy olyan számot, ami alapján a Fidesz nyer, én egyszerűen képtelen lennék rá” – mondja Bódi Mátyás. László Róbert szerint ez nem jelenti azt, hogy a Fidesz tisztességesen játszik, szerinte például a levélszavazatoknál vadkeleti állapotok uralkodnak. A Választás ’26 Benyó Ritával adásából mindent megtudhatnak, amit a szavazás napjáról tudniuk kell.

Segített-e J. D. Vance látogatása Orbán Viktornak? Mit jeleznek a sorozatosan nyilvánosságra hozott lehallgatott beszélgetések a magyar és orosz vezetők között? Milyen Magyarországra számíthat a világ a Fidesz, illetve a Tisza vasárnapi győzelme esetén? A választás előtti utolsó – ezúttal döntően magyar fókuszú – külpolitikai szerkesztőségi HetiVálaszában ezekről beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

A kampány utolsó napjaira a Fidesz félelmetes helyett egyre inkább nevetségessé kezd válni, elindult Orbán Viktor varázstalanodása. A szerbiai „terrorfenyegetésből” kampány-hátizsák lett, Donald Trump helyett J.D. Vance érkezésével kell beérnie Orbánnak, az Orbán–Putyin-vonal pedig nem új felismerést, hanem új sebezhetőséget mutat. A Választás ’26 Benyó Ritával új részében Magyari Péterrel és Stumpf Andrással arról beszélgetünk, miért nem működik már a rettegtetés, és mitől tarthat igazán a Fidesz és a Tisza a kampány legvégén.

Újabb bizonyítékokkal állhat elő Szabó Bence százados, mondja Horváth Lóránt, az egykori nyomozót védő ügyvédi iroda vezetője. Az ügyvéd szerint a rendszerváltás óta nem látott módon mászott bele a politika a titkosszolgálatok életébe. Állítja: nem kémügy vagy kémelhárítás van, hanem kampánycélra gyártott történetek. Na, de ki őrzi az őrzőket? Kihez fordulhat az állampolgár, ha már nem bízik az államban? Hogyan akadályozzák a hatóságok az ukrán aranykonvoj ügyében folyó eljárást? Először a Válasz Online-on szólal meg nagyinterjúban Horváth Lóránt. A kampányban rendkívül gyorsan pörgő események miatt a Heti Válasz podcast adása kivételesen csütörtök helyett szerda délután jelenik meg.

A Fidesz kampányát ma már „harmadvonalbeli” csapat viszi, amely Orbán Viktort egy post-truth világba tolta bele – mondja Zárug Péter Farkas politológus. Szerinte Szabó százados interjúja megmutatta, hogy igenis létezik politikai atombomba: Szabó Bence arcot adott annak az évek óta növekvő elégedetlenségnek, amely abból fakad, hogy az állam gépezetét a hatalom megtartásának szolgálatába állították. A Választás ’26 Benyó Ritával adásában szó esik az országjárás kockázatairól, a Moszkva és Brüsszel közötti választásról, valamint arról is, kinek a felelőssége, hogy a kampány végjátéka ne forduljon át erőszakba.

A Direkt36 nyilvánosságra hozta Szabó Bence rendőr százados „vallomását”, amely a korábbiaknál is részletesebben mutatja be a sötét kémregénybe illő történetet, amely kapcsos zárójelbe teszi a magyar jogállamiság eddig azért még csak-csak éldegélő illúzióját. Mikor készült a felvétel? Miért most hozták nyilvánosságra? Az elmúlt évek legnagyobb titkosszolgálati botrányának háttere mellett a Direkt36-os Panyi Szabolcsról kiszivárgott felvétellel és annak hatásaival is szembesítettük Pethő Andrást, a lap főszerkesztőjét.

Beszervezés, megfélemlítés, hamis vád, koncepciós eljárás: a magyar állam ezeket az eszközöket vetette be egy 19 éves fiúval szemben, aki csak önkéntesként segítette a Tiszát. Ki védi meg az állampolgárokat? Miben bízhatnak a választók? És meglepő-e még bárkinek, hogy Szijjártó Péter forródróton van az orosz külüggyel? Erről beszélgettünk Magyari Péterrel és Stumpf Andrással a Választás ’26 Benyó Ritával új adásában.

Mi történt velünk az elmúlt 16 évben? Milyen módszerekkel térítették el a közpénzeket a NER-elit tagjai? Hogyan lehetne kimászni ebből a rendszerből a gazdaság szintjén? Három oknyomozó, Bódis András (Válasz Online), Jandó Zoltán (G7) és Pethő András (Direkt36) válaszai friss adásunkban.

Nem akar koalíciót, de azért a fél karját, sőt még az óráját sem áldozná fel, ha másként alakul – mondja a Mi Hazánk elnöke. Állítja, hogy vannak olyan választói, akik meg másra se vágynak. Arra viszont ígéretet tesz, hogy ha nem jutnak be a Parlamentbe, akkor lemond, és arra is, hogy ha a hatalom közelébe kerülnek, akkor se a zsidóknak, se a cigányoknak, se az LMBTQ-embereknek nem kell tőlük félniük. Szembesítő interjú a Mi Hazánk elnökével a Választás ’26 Benyó Ritával legújabb epizódjában.

Ha Orbán Viktort kifütyülik egy kampányrendezvényen, az nem hoz, hanem visz szavazatot – ezért óriási kockázat, hogy a miniszterelnök most személyesen megy a választók közé – mondják állandó elemzőink a Választás ’26 podcast legújabb adásában. László Róbert (Political Capital) és Bódi Mátyás (Választási földrajz) arról beszéltek, hogy kockázatos lépés, a miniszterelnök kilép abból a védett politikai térből, amelyben az elmúlt években szerepelt. Ha a kampányban olyan képek jelennek meg, ahol kifütyülik vagy nyílt tiltakozással találkozik, az könnyen gyengítheti. Az elemzők szerint egy „normális demokráciában” a kampány már szinte eldőltnek tűnne – a magyar politikai rendszerben azonban még mindig bármi megtörténhet a választásig.

A biomassza az EU megújulóenergia-felhasználásának majdnem 60 százalékát adja, itthon pedig még jobb a helyzet: 80 százalék körüli ez az arány. Persze a megújulók csak 5-6 százalékot képviselnek az energiamixben, de a tervezhetőség miatt fontosak. A megújuló energia ugyanakkor nagyrészt azt jelenti, hogy elégetjük a tűzifát. Komoly ökológiai ellentmondás ez, hiszen így annyi szén-dioxid keletkezik, amelyet egy új fa sak száz év alatt egyensúlyoz ki. Hogy lehet mégis egyensúlyba hozni az energia- és az ökológiai szempontokat?

Látszik-e már, mit akar Trump Iránnal? És Magyarország Ukrajnával? Kinek higgyünk Barátság-ügyben? Gyakran hangoztatott pragmatikussága ellenére miért ideologikus a magyar külpolitika? Felrázza-e Európát a francia nukleáris erőfitogtatás? A HetiVálasz márciusi külpolitikai adása.

Nyugaton bevett gyakorlat, hogy a gyógyszerész is rendelhet gyógyszert, a jövőben nálunk is ez történik majd. Miért tiltakozik akkor a Magyar Orvosi Kamara, hiszen ez csökkentheti a háziorvosok terheit? Miért pont a diplomás gyógyszerészektől tartanak, amikor rengetegszer középfokú végzettségű asszisztens intézi a gyógyszerügyeket a rendelőkben. Szabó Erzsébet Gyöngyi, a MOK háziorvosi szakmai tagozatának ügyvivője vitázik Rékassy Balázs orvossal, egészségügyi szakmenedzserrel a patikák új szerepéről. Hozzá kell szoknunk, hogy ez csak az első lépés, a gyógyszerészek rövidesen oltani és szűrni is fognak. Normális ez? A Válasz Extra podcast a kamarával partnerségben készült.

Elindult a Válasz Online belpolitikai kibeszélő sorozata: a Választás ’26 legújabb adásában Benyó Rita, Magyari Péter és Stumpf András azt próbálják kibogozni, mi van Zelenszkij botrányos mondatai, az ukrán aranykonvoj lefoglalása és az orosz beavatkozásról szóló hírek mögött. A beszélgetésből kirajzolódik: a kampány egyik kulcsa nem az, hogy mi igaz a fenyegetésekből, hanem az, hogy a Fidesz képes-e újra elhitetni, hogy csak ő tudja az országot megvédeni egy általa felnagyított veszélytől. Tisza viszont átfordíthatja arra a kampányt, hogy Orbán az igazi kockázat.