„Undorító, de szexi lett újra” – előbb nyertünk, azután vesztettünk a dohánylobbi ellen?
Felére csökkenteni a tüdőrák okozta halálozást, és nem egy új műtéti eljárás, nem milliókba kerülő gyógyszerek segítségével? 15 évvel ezelőtt ez történt – gombnyomásra. Elfogadták ugyanis a beltéri dohányzást tiltó törvényt, ami a középkorú férfiak ezreinek, tízezreinek életét mentette meg. Csakhogy erre rátelepedett a trafikmutyi, a ner első nagy látható jutalmazási-büntetési rendszere. Majd a nikotinfüggősségi biznisz taktikát váltott, és azóta sorozatosan nyeri az ütközeteket. Elrémisztő képek a cigarettásdobozokon? Közben a füstmentes nikotinfogyasztást még orvosi konferenciákon is népszerűsítik! Vendégünk Szócska Miklós, a törvényt beterjesztő korábbi egészségügyi államtitkár, és Bogos Krisztina, a rákhalálozási forradalmat bemutató új kutatás egyik szerzője, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója. Az adás a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készült.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak! Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A podcast Youtube-on is fent van!
Részletek az adásból:
A rákhalálozás csökkenéséről:
Bogos Krisztina: A HUN-CANCER EPI elemzésben vizsgált 50-59 éves férfi korosztályban 64 százalékos a tüdőrák-halálozás visszaesése, a 40–49 évesek körében is több mint 50 százalékos, ez óriási eredmény. Mindez annak köszönhető, hogy ciklusokon átívelően konzekvens intézkedéseket hoztak a dohányzás – és különösen a beltéri dohányzás – visszaszorítására. Nemcsak a tüdőrákról beszélünk, hanem valamennyi dohányzással összefüggő daganatfajtáról, így például a gége-, a nyelőcső-, a szájüregi és a húgyúti daganatos halálozásról.
– Ám ennél fontosabb történt, mert a halálozás úgy csökkent, hogy rengetegen meg sem betegedtek.
Bogos Krisztina: A kutatás ezért is egy fantasztikus örömmunka volt mindannyiunk számára.
Szócska Miklós: Ha csak egyetlen dolgot tehettem volna államtitkárként, ez lett volna az: a dohányzás visszaszorítása. Nem volt egyszerű, láttuk a lobbistákat, tudtuk, hogy sietnünk kell, mert be fognak épülni az államigazgatásba. 2011-ben a téli frakcióülésen jött el a pillanat. Orbán Viktor meglátta, hogy valami sötét színű italt fogyasztok, azt hitte, kóla, és azt mondta: „Sikerült egy antialkoholista-vegetáriánus államtitkárt az egészségügy élére tennünk?” „Ez vörösbor” – válaszoltam és visszakérdeztem: „Dohányzás?” „Nem szeretem.” „Léphetek?” „Léphetsz.” A következő héten a kormányülés előtt volt a javaslat.
– És az egész nagy trafikmutyi.
Szócska Miklós: Nem, az utána jött. Ráépült erre.
– A ner első, mindenki számára érzékelhető mutyija a trafikokhoz volt köthető, akkor láthattuk először, hogyan használ fel az Orbán-rendszer egy átszervezést arra, hogy jutalmazza illetve büntesse a hozzá hű, vagy nem hű személyeket.
Szócska Miklós: A bizonyítékalapú egészségpolitika híve vagyok, ebből a szempontjából vizsgáltam a történetet. Addig bárki bárhol hozzáférhetett a dohánytermékekhez, onnantól viszont az országban csak 6500 ilyen pont maradt. A korábbi nemzetközi tapasztalatokból előre lehetett tudni, hogy ennek pozitív hatása lesz az emberek egészségére. A népegészségügyi részét néztük, a többi nem tetszett nekünk. Visszakereshető, a dohánykoncesszióval kapcsolatos valamennyi döntésből kimaradt az egészségügy. Nem én terjesztettem be, és az egészségüggyel, egészségvédelemmel foglalkozó szakembereket is kimentettük ebből.
Bogos Krisztina: A kutatásunk eredménye szerint a nemdohányzók védelméről szóló törvény a 40-59 év közötti emberekre tudta kifejteni a pozitív hatását, a 60 év fellettieknél ez már nem tudott érvényesülni.
– A parlament ezerszámra fogad el olyan jogszabályokat, amelyeknek semmilyen hatása nincs, mert hiányzik mögülük a társadalmi támogatás. A dohányzás kitiltása a vendéglátóhelyekről, a munkahelyekről viszont egyik napról a másikra megvalósult.
Szócska Miklós: Még a kocsmába járó dohányosok 45 százaléka is azt mondta, hogy nem kellene ott dohányozni. A munkahelyeken a cigarettázók 70 százaléka támogatta a betéri dohányzás tiltását.
A fordulatról, a füstmentes dohánytermékek terjedéséről
– Hogyan jutottunk el innen odáig, hogy ma még egészségügyi lapok is reklámozhatják a dohányzást, legalábbis annak füstmentes változatát?
Bogos Krisztina: Eszközváltás történt, a dohánygyárak a cigarettáról áttértek a dohányzás olyan formáinak népszerűsítésére, amelyekben a nikotin füstmentes formában fordul elő, és ezt úgy állítják be, mint valamilyen egészségvédő akciót. Holott a nikotinnak szív- és érrendszeri és idegrendszeri hatása van. A tüdőbe pedig egyetlen dolog való: a tiszta levegő.
Szócska Miklós: A céljuk a nikotinfüggőség fenntartása. Még az egészségügyi szakdolgozók országos tanácskozásán is előfordul, hogy a füstmentes dohányzásról tartanak népszerűsítő előadást. Ismerek orvosprofesszorokat, akik a szakmai társaságok konferenciáján adnak erről elő. Az újságokban is rendszeresen jelennek meg ilyen hirdetések.
– Mert megjelenhetnek. Ha a lapok a hagyományos cigarettákat hirdetnék, agyon büntetnék őket, a hevített dohánytermékeknél más a helyzet. Hol van az állam? Miért nem lép fel ez ellen?
Szócska Miklós: Egyetértek, fel kell lépni ellene, ahogy a tisztiorvosi szolgálat annak idején tette a szabályszegő kocsmák ellen. Még olyan ellenzéki párt is van, amelyiket megtalál a forró pénz. Ez egy 1400 milliárd forintos piac, amely mindent megtesz annak érdekében, hogy beépüljön a döntéshozatalba.
Egy új, életmentő vizsgálatról, aminek elterjesztésére nincs pénz
– A rákhalálozás visszaszorításában bizonyára szerepet játszott az országos Korányi intézet úttörő kezdeményezése – kísérleti jelleggel a tüdőszűrést CT-vel kezdték végezni. A tüdőszűrés eredetileg a tbc visszaszorítására szolgált, de ma már ez a fertőző betegség szerencsére ritkán fordul elő. A tüdőbaj ellen hatásos szűrési módszer viszont nem alkalmas a sokkal gyakoribb tüdődaganatok korai feltárására.
Bogos Krisztina: Valóban, alacsony dózisú CT-vel 20 százalékról 80 százalékra lehet növelni a betegség korai felismerését.
– A rákhalálozás országában miért nem vált ez már országos programmá?
Bogos Krisztina: Kidolgoztunk egy javaslatot, ehhez országosan 18 vizsgálati központ kellene.
Szócska Miklós: Speciális CT-éket kellene vásárolni hozzá?
Bogos Krisztina: Nem, semmit sem kell vásárolni, a jelenlegi berendezéseket lehetne használni. Az egészségbiztosítónak csak a vizsgálatok árát kellene megtérítenie. Ám jelenleg az országos intézetben is csak külföldi finanszírozással tudjuk fenntartani a programot.
– Hazai pénz nincs erre?
Bogos Krisztina: Nincs.
Szócska Miklós: Gond nélkül ki lehetne vetni a füstmentes dohánytermékekre egy új népegészségügyi termékadót, és máris indulhatna a bevételből az országos program, amivel emberek életét lehetne megmenteni. Nem kerülne egy fillérbe sem. Átvihető.
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
