Mi, „hülye keletiek” járnánk legrosszabbul egy AfD-kormánnyal – Prőhle és Hettyey a német helyzetről
Történelmi győzelmet aratott a németországi Szász-Anhalt vasárnapi tartományi választásán az Alternatíva Németországnak (AfD) párt. Az abszolút többséget ugyan nem szerezték meg, de kormányra kerülésük biztosra vehető, miközben a tartományt eddig vezető kereszténydemokraták 20 százalék alá zuhantak, a szocdemek pedig megismételték az öt évvel ezelőtti 10 százalék alatti eredményt. De miért fontos európai szinten is – ha fontos egyáltalán – egy bő 2 milliós német tartomány belügye? Mit tud az AfD, amit mainstream ellenfelei nem? Várható-e „megszelídülésük” kormányra kerülésük után, és milyen következményekkel jár mindez szövetségi szinten – lesz-e új kancellár? Mi lehet a recept a szélsőségek ellen? Erről kérdezzük a Válasz Podcast vendégeit: Prőhle Gergely volt berlini nagykövetet, az NKE John Lukacs Intézetének programvezetőjét és Hettyey Andrást, az Andrássy Egyetem oktatóját. A műsorvezető Vörös Szabolcs.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak! Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A podcast Youtube-on is fent van!
Részletek a műsorból:
Volt nagykövetként mit gondol az orosz kémek keddi kiutasításáról?
Prőhle Gergely: „Nagyon komoly lépés. Minden ilyen diplomáciai kiutasítás nagyon komoly gesztus. Mindig azt kell átgondolni, hogy miért (csak) most, vagy hogy mi vezetett oda, hogy most már betelt a pohár és megtettük ezt a lépést. És ami még érdekesebb, hogy Oroszországgal szemben milyen taktikai álláspontot képviselünk egyáltalán. A stratégiai ugyanis adott esetben mindig lehet ugyanaz: hogy igazából tartunk tőle. Kérdés azonban, hogy annyira tartunk tőle, hogy ki sem merjük utasítani az embereiket, vagy pedig nem tartunk tőlük annyira, hogy kiutasítsuk őket, és ennek a következményeit hagyjuk érvényesülni. Nincs fogalmam a dolog hátteréről, de általában ezek a mérlegelések szoktak lezajlani.”
Mi tulajdonképpen a szász-anhalti választáson győztes AfD?
Hettyey András: „Mondhatjuk, hogy szélsőjobboldali – vannak benne kemény, egykori náci, neonáci figurák is, nem kevés –, de ami vegytisztán tankönyvi, az a populizmus. A párt megszólalásainak 70 százalékát fel lehet fűzni arra a gondolatra, hogy: »Itt vagyunk mi, a nép – a homogén nép –, mindenki egységes és nagyjából ugyanazt akarja. Mit akarunk? A józan ész politikáját, és mi állunk szemben a távoli, arctalan berlini elittel, akiket le kell hoznunk a valóság földjére, és be kell mosnunk nekik egyet.«”
Prőhle Gergely: A tisztán lepopulistázás és szélsőjobboldalizás a szellemi lustaság jele, ugyanakkor nem lehet nem meghallani a Harmadik Birodalom szókincsét bizonyos pártvezetők esetében, miközben a párt országos vezetői próbálnak a konszolidáció irányába elmenni. Erről szól a mostani, kinyújtott kéz politikája. (…) Ezek a pártok folyamatosan alakulnak – Giorgia Meloni vagy akár Marine Le Pen politikai csoportosulása – mind próbál valahogy behúzni középre. Ebben a folyamatban vannak visszaesések, vannak vadhajtások, vannak állandók, hiszen mégiscsak meg kell ugrani valahogy azt, hogy megtartják a radikális szavazókat, de közben pedig a radikális szóhasználatot mégiscsak próbálják valahogy levetkezni. (…) Addig jó, amíg egy viszonylag jelentéktelen tartományban fogják kipróbálni azt, hogy mennyire képesek kormányozni, és nem a 20 milliós Észak-Rajna-Vesztfáliában, vagy a gazdaságilag erős Bajorországban – ne adj’ Isten szövetségi szinten.”
Aggódjunk a győzelmük miatt, vagy nem érdemes a kelleténél nagyobb jelentőséget tulajdonítani egy bő 2 milliós német tartomány belügyének?
Hettyey András: „Ha a magyar szemüveget veszem fel, akkor azért úgy inkább az aggodalmasabb felére esnék. Az AfD az euró és Schengen elhagyását javasolja; nemet mond az uniós támogatásokra, a kohéziós és regionális alapokra, amiből Magyarország nem kis mértékben profitál. Ha ez Németországban teret nyer – márpedig szövetségi szinten az AfD a 30 százalékot nyaldossa a felmérésekben, miközben a CDU-inkább már csak 20 százalék felé van –, akkor ez nekünk egy közepesnél jóval nagyobb probléma lesz. És nem kell feltétlenül hatalomra kerülnie az AfD-nek, hiszen ezek a pártok együtt mozognak: minél erősebb az AfD, annál jobban meg fog kérdőjeleződni a CDU-n belül is, hogy mennyit fizessenek be az Európai Unió következő közös büdzséjébe. Mi azt szeretnénk magyarként, hogy minél többet, de ha ez nem népszerű otthon, és az AfD abból nyeri a politikai tőkéjét, hogy »milyen sokat fizetünk be a hülye keletieknek«, akkor a CDU is máris mást fog gondolni.”
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
