Zsuppán András – Oldal 5 – Válasz Online
 

Idén mindenhol építkeztek Tihanyban, és ez szerencsére nemcsak Rogán Cecília nyaralóját jelentette, hanem az apátság környezetét is. Kollégánk a helyszínen vette szemügyre a változást, amely kivételesen önazonosra sikerült.

Bővebben >>>

Sérült tárgyak egy kiürített, szétszedett épületben: az Iparművészeti Múzeum kiállítása elemi erővel mutatja meg, milyen nehéz újra egésszé tenni azt, ami egyszer széttörött. A híres Esterházy-kincstárat érintetlen állapotban utoljára nyolcvan éve láthatta a közönség, és nagyon messze vagyunk attól, hogy az egyetlen uralkodói rangú magyar főúri gyűjtemény újra összálljon. Az Iparművészeti Múzeum most az intézményben maradt roncsokat tárta a látogatók elé: a részben jóvátehetetlen 20. századi pusztulás kézzelfogható dokumentumait. Ebből az alkalomból beleshetünk az öt éve bezárt Üllői úti palotába is, amelynek felújítása a válság miatt tovább csúszik.

Bővebben >>>

Felbecsülhetetlen értékű fényképanyagot tesz közzé a Magyar Nemzeti Levéltár és a skanzen: az 1980-as évek közepén utcáról utcára elkezdték végigfotózni egész Magyarországot. A Street View elődje, ez a nagyszabású országfényképezési akció félbemaradt, de elkészült majdnem százezer fotó: a késő Kádár-kor, a létező szocializmus korszakának pillanatképe, alig pár évvel a fordulat előtt. Időutazás szüleink, nagyszüleink még ismerős, de egyre távolodó vidéki Magyarországába.

Bővebben >>>

Hosszú évtizedek óta ő volt a biztos pont egy gyorsan változó világban a britek és egy kicsit mindenki más számára is. II. Erzsébet halálával a második világháború idején fiatal nemzedék utolsó prominens képviselője távozott, és ezzel valóban lezárult egy korszak: a 20. század meghatározó alakjai közül szinte senki nincs már életben.

Bővebben >>>

Biró Márton beleesett a hibába, amibe azóta is igen sok magyar közíró és politikus: azok a szövegek, amelyek itthon legfeljebb fáradt fejcsóválást váltanak ki, a külvilágban óriási botrányt okozhatnak.

Bővebben >>>

Leállították a vitatott nagyberuházást a Fertő tavi vízitelepen, mert az államnak egyelőre nincs pénze az építkezés folytatására. A tó egyetlen strandolásra alkalmas magyarországi partszakasza három éve teljesen le van zárva, és ígéret sincs a megnyitására. Ez a váratlanul előállt helyzet egyben esély is: a túlméretezett beruházás helyett egy sokkal olcsóbb és szelídebb, tájba illő fejlesztést lehetne csinálni. Ezért tüntettek augusztus 20-án a civilek is, nem azért, hogy a tónál ne épüljön semmi.

Bővebben >>>

Minél tovább van érvényben a kormány tarvágási rendelete, annál nagyobb károkat okozhat. Legnagyobb veszélyben pont a legértékesebb, természetközeli, öreg erdők vannak, miközben a tűzifaigényt biztosítani lehetne természetrombolás nélkül is. Mivel a rendelet gyakorlatilag kikapcsolta a természetvédelmet, minden az erdészek szakmai felelősségérzetén múlik: az erdőkért aggódó rengeteg ember legfeljebb bizakodhat, hogy jövő ilyenkor sem lesz kopasz a fél Mátra meg a Börzsöny. Az ökológusok szerint a helyzet eddig is messze volt az ideálistól, de attól tartanak, most 50 évet csúszhatunk vissza az időben.

Bővebben >>>

A trendi tájépítészeti elemek és az irodalmi utalások sem fedik el, hogy a Jókai tér megújításából mennyire hiányzik a nagyvonalúság. Hat évig tartó vajúdás után közhelyes és zsúfolt parkocska született, amely igyekszik hátat fordítani a világörökségi környezetnek, ha már az előnyeit nem tudja kihasználni. Pedig ebben a térben ennél több van: egykor az Andrássy útra néző, elegáns városi szalon volt, és ha kellő bátorsággal nyúlnak hozzá, Budapest egyik legszebb terévé válhatott volna.

Bővebben >>>

Kevesen tudják, hogy Josef Hoffmann, a bécsi szecesszió egyik leghíresebb mestere Budapesten is tervezett egy villát. Pikler Gyula jogászprofesszor nyaralója igazi összművészeti alkotás volt, ráadásul vakmerően modern, provokatív, magyar szemmel idegen ízű alkotás. Az Iparművészeti Múzeum kiállítása teljes képet ad erről az elfelejtett remekműről. Még padlásról-magángyűjteményből előkerült, eddig csak fekete-fehér fotókról ismert eredeti berendezési tárgyakat is láthatunk.

Bővebben >>>

Az 1,6 milliárdos rekonstrukció után bizarr hibriddé vált Kinizsi Pál egykori várkastélya: a műemlék megmaradt részei közé szürkésfehér dobozokként ékelődnek be az újabb részek, a vasbetonból visszaépített gótikus loggia és a rozsdás acél nyílások 21. századi esztétikája elnyomja a 15. századét. Nagyvázsony tünete az egész Nemzeti Várprogram elhibázottságának: a romok nagyarányú kiépítésének szándéka mindenhol azt a történelmi levegőt szünteti meg, amit ezeken a helyeken az emberek keresnek. Lehet, hogy lehetne ezt másként is, de egyelőre a rossz példák szaporodnak.

Bővebben >>>

Különös léptékváltás a szentendrei skanzen új erdélyi tájegysége: a megszokott parasztporták mellett egy komplett városi főtér is felépült, emeletes házakkal, kávéházzal, üzletekkel. Ez a szabadtéri néprajzi múzeum történetének legnagyobb vállalkozása, ami egyben túl is lép mindenen, amit eddig a skanzenről eddig gondoltunk. A 20. század első felének világa zavarbaejtő élethűséggel elevenedik meg az új attrakcióban, de a hitelesség ezúttal egész mást jelent, mint amikor még öreg népi házakat telepítettek át Szentendre határába. A monarchiás Disneylandtől szerencsére ez még messze van.

Bővebben >>>

Ezen a kis földdarabon Görögország, Albánia és Itália között annyi történelem, kultúra és természeti szépség zsúfolódott össze, amit nagy országok is megirigyelhetnének. Érdemes a járt utakról letérni, ehhez adunk pár tippet.

Bővebben >>>

Hosszabb, mint az Országház, versenyre kel a Hősök terével, lepipálja a Nemzeti Múzeumot: az új Néprajzi Múzeummal kétségtelenül meghatározó épület született. Nem kis teher ez egy közepes jelentőségű múzeum számára, amelynek élettel kellene megtöltenie a rengeteg vita után felépült, gigantikus házat. Amely felemásra sikerült: a kétoldalt mesterséges hegyként tornyosuló szárnyak nagyon fotogének, belső terei viszont a túlzó méretek ellenére sem monumentálisak. Sőt. Helyenként egy mélygarázs nívóját is alig haladják meg. A múzeum 150 év hányódás után mindenesetre révbe ért, és egészen merész kiállításokkal várja azokat, akiket a tartalom is érdekel.

Bővebben >>>

Walter Rózsi operaénekesnő villája a Bajza utcában még mai szemmel is lenyűgözően modern, elegáns ház. Fischer József alkotása évtizedekig kopott gyerekorvosi rendelőként szolgált, majd sokáig üresen állt. Gondos rekonstrukció után most a Magyar Építészeti Múzeum első elkészült egységeként nyílt meg az 1930-as évek modern lakóházépítészetét bemutató kiállítással. A magyar Bauhaus nagy korszakához méltó helyszín született.

Bővebben >>>

Nádasdladány harminc éve a magyar kastélyhasznosítás sikertörténete, de a legutóbbi, három évig tartó rekonstrukció minőségi ugrást hozott. Valódi kiállítás és élményt adó belső terek születtek, már nem csak a festői látványért érdemes odamenni, hanem azért is, hogy megértsük, hogyan próbálta a magyar arisztokrácia átmenteni magát és a hagyományait a korai kapitalizmus modernizálódó világába. Meg persze a romanikus szálért,

Bővebben >>>