Látványvizsgálat igazolja: jóvátehetetlenül megváltozik a Hősök tere látképe, de egész Budapest panorámája is, ha 240 méter magas tornyokat húznak fel Rákosrendezőn. A Válasz Online elsőként közli a főváros által készíttetett vizsgálatok eredményét.

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Lázár János-féle kastélytörvény egyes rendelkezéseit. Mindez nem jelenti azt, hogy a miniszter ne futhatna neki újra az állami kastélyvagyon magánosításának, de legalábbis óvatosabban, feszesebb feltételrendszer mellett lehetne erre lehetősége. Személyes presztízsét viszont erősen megtépázta ez a kudarc.

A 88 éves korában elhunyt Finta József épületei nélkül Budapestet el sem tudnánk képzelni, de rajzai, urbanisztikai gondolatai is maradandó értéket képviselnek. Nevéhez köthető, bár messze nemcsak az ő hibája az 1960-as évek talán legsúlyosabb városépítészeti tévedése, a Duna-parti szállodasor, de azt is ő mutatta meg, hogy lehet érzékenyen beilleszteni nagy kortárs épületeket vagy akár egy plázát a történelmi városszövetbe. Kevesen tudják, hogy ő tervezte Dunaújváros első, skandináv ihletésű modern lakóházát a szocreál után, hogy megérte egyik meghatározó épületének a lebontását, és hogy fotózás helyett vázlatfüzettel a kezében járta Európa nagyvárosait. Nekrológ.

Több mint fél évszázadig rejtette alumíniumburkolat a Corvin Áruház neoreneszánsz homlokzatát, amit egykor itáliai palotákhoz hasonlítottak. Néhány hónapja már üzletek is működnek a részben megújult épületben, de a belső további titkokat rejt. A felújítás kezdetén a szakértők is azt hitték, hogy az egykori pompás tereket nyomtalanul elpusztította az igénytelen szocialista átalakítás, de kiderült, hogy néhány izgalmas részlet mégiscsak megmaradt. Megmutatjuk, hogy mi rejtőzik az építési paravánok mögött, és az első mozgólépcső rejtélyének is utánajártunk.

Az 1930-ban épített egykori menedékház a Normafa ikonikus épülete, de elsősorban a fekvése és a funkciója miatt. A Szabó Levente és Bartha András tervei szerint elkészült felújítás műemlékhez illő gondossággal őrizte meg az időközben vendéglővé alakult épület értékeit, az érzékeny bővítés pedig váratlanul erős kortárs építészeti élményt kínál a fák árnyékában. Tökéletes megoldás született ezen a kiemelt, Budapest identitását meghatározó helyen, amit még jobban értékelhetünk, ha összevetjük a szintén nemrég átadott Szaniszló-réti Engesztelő kápolna esetlenségével.

Törvény lett a lapunk által márciusban megszellőztetett tervezetből, amely lehetővé teszi az állami kastélyok ingyenes magánkézbe adását. Az ötletgazda Lázár János azt állítja, mindössze az a célja, hogy néhány tőkeerős magyar nagyvállalat, például a Mol, a Richter és az OTP „örökbe fogadjon” egy-egy épületet. A jogszabály szövege azonban továbbra sem csak erről szól – hogy miért, azt legfeljebb találgatni lehet. A vállalati kastélyok ötlete mindenesetre egy késő Kádár-kori elképzelést melegít fel, ami annak idején megbukott.

Szépen fényképezett, a néző figyelmét mindvégig lekötő kosztümös dráma lett Koltai Lajos Semmelweis-filmje. A nagy orvosi felfedezés körülményeit és Semmelweis mániákus elhivatottságát, nyomozását összességében hitelesen mutatja meg, a bécsi közeg ábrázolása azonban félrecsúszik. A mostanában készülő történelmi filmekhez hasonlóan a Semmelweis is „nyugaton bántják a magyart” naív világmegfejtésére épül fel, pedig a valódi történelmi helyzet ennél sokkal összetettebb és érdekesebb volt. Kritika.

Különleges képet mutatott be sajtónak a Kieselbach Galéria: az egyik leghíresebb magyar festmény, a Kalitkás nő első változatát. A sokáig lappangó, kivételes szépségű festmény egyszer már volt rövid ideig kiállításon Magyarországon, de aztán újra eltűnt egy nyugat-európai műgyűjteményben. Most egy hétig a nagyközönség is láthatja.

A Brück & Sohn képeslapok eddig is ismertek voltak, de most a Fortepannak köszönhetően a magyar közönség az eredeti, részletgazdag fényképekkel is megismerkedhet. A Magyar Nemzeti Galériában látható kiállításon az is kiderül, milyen hosszú út vezetett a fotótól a nyomdai úton előállított képeslapig.

Két fiatal építész, Major Zoltán és Müllner Péter olyan gondossággal állították helyre a cserépváraljai modern templomot, ahogy eddig szinte csak középkori műemlékeket volt szokás. A Média Építészeti Díjának idei nyertese megmutatja, hogy az 1960-as évek modernje ma már ugyanúgy történeti építészetnek számít, mint a régebbi koroké, és hogy a magyar vidéken rengeteg hasonló, kevesek által értékelt csoda rejtőzik.

A Nemzeti Múzeum főigazgatójának menesztése üzenet mindenkinek: az önérzetet és az autonómiát a hatalom nem viseli el senkitől. Még a fideszesektől sem: ebben a szisztémában lassan kizárólag csinovnyikoknak terem babér.

Az év egyik legjelentősebb kiállítása a Szépművészeti Múzeum Renoir-tárlata, ahova világhírű művek érkeztek. A kiállítás az elmúlt évek legdrágább magyarországi műkincsvásárlásának a hátterét is megmutatja: a kései főművek közé tartó Fekvő akt most először látható együtt másik két párdarabjával, miközben azt a bensőséges családi világot is megismerhetjük, amelyben a Renoir feleségének unokahúgát ábrázoló festmény megszületett.

Lázár János a Mol felhőkarcolóját tájsebnek tartotta, de Mészáros Lőrinc bankjának székháza bizonyára gyöngysor lesz a főváros nyakán.

A Szépművészeti rekonstrukciója tizenöt éve egy részben hasonló indíttatású tervvel indult, és végül egész más lett belőle – szerencsére. Zsuppán András véleménycikke.

Több mint húsz évig volt Budapest szégyenfoltja a Balettintézetként is ismert, gazdagon díszített volt MÁV-bérpalota az Operaházzal szemben. Az 1990-es években botrányos körülmények közt privatizált épületet egy időben Orbán Viktor miniszterelnök vissza akarta államosítani, de végül a katari tulajdonos alakította luxusszállodává. A házat megtépázta a történelem, de az érzékeny, visszafogott felújításnak köszönhetően most újra átélhető, milyen eredeti, izgalmas épület Lechner Ödön korai, francia reneszánsz jellegű főműve.