Borbás Barna – Oldal 5 – Válasz Online
 

Évek óta durvul a közbeszéd Szlovákiában, nyomják és nyomják lejjebb az erőszakosság ingerküszöbét, és ebben magának Robert Ficónak komoly szerepe volt – elemzi a szlovák kormányfő elleni merényletkísérlet okait podcastunkban Csáky Pál. Az egykori szlovákiai miniszterelnök-helyettes, a Magyar Koalíció Pártjának korábbi elnöke a konspirációs teóriákat is helyre teszi: nem igaz, hogy „békepártisága” miatt lőttek Ficóra, ahogy az sem, hogy a tettesnek voltak társai.

Bővebben >>>

Melyek a „hun és türk tudatú nemzetek”? Hogy kerül az egy szem nyugati keresztény magyarság a sok muszlim török nép közé a Kurultájon? Többek között ezeket a kérdéseket is feltettük a „magyar törzsi gyűlés” főszervezetőjének, Bíró András Zsolt antropológus kutatónak. Nagyinterjú a Válasz Offline új számában!

Bővebben >>>

Hogy kerülünk a türkök közé? Vannak-e „hun nemzetek”? Mit gondolnak a mai török népek a rokonságról? Történelmileg és tudományos szemmel hiteles-e, amit a Kurultájon látunk? A Válasz Offline már előrendelhető lapszámában nagyinterjút olvashatnak Sudár Balázs történész-turkológussal, melyben átbeszéljük az őstörténet és az identitás összes izgalmas kérdését!

Bővebben >>>

Hétfő (május 6.) reggel jeleztük: az Orbán-kormány volt minisztere által igazgatott állami intézet munkatársa esélyes jelöltként indul egy ellenzéki párt színeiben, de míg Tarr Zoltán református lelkészt a Magyar Péter melletti kiállása miatt azonnal kirúgták az állami állásából, a Mi Hazánk-jelölt Borvendég Zsuzsanna gond nélkül maradhatott a Magyarságkutató Intézetnél. Kora délután Borvendég közleményben jelezte: lemond a Kásler Miklós-féle intézetben betöltött státuszáról.

Bővebben >>>

A Medián friss méréseiből világosan látszik, hogy ez az EP-választás selejtező lesz, és teljes ellenzéki átrendeződést hoz – mondja podcastunkban Hann Endre, a közvélemény-kutató intézet igazgatója. A szakember szerint nem tartható tovább az az állítás, hogy Magyar Péter pártja nem szív el Fidesz-szavazókat: a Tisza Párt mai potenciális választóinak 13 százaléka a kormánypártoktól jön.

Bővebben >>>

A nyilvánosságra hozott hangfelvétel után terelés azzal foglalkozni, ki volt a gonosz egy házasságban. A Varga Judit–Magyar Péter-drámában lehet egyszerre szolidárisnak lenni az érzelmileg bántalmazott feleséggel, és igazságot követelni egy közbotrányban – hangzik el podcastunkban. Szerkesztőségi adás Magyari Péterrel, Stumpf Andrással és Borbás Barnával.

Bővebben >>>

Christopher Nolan rendező tömegszórakoztató – elitista megvetéssel a tömegek igényei iránt. Háromórás filmet készített a kvantumfizikáról és az apokalipszisről, mely vasárnapról hétfőre virradó éjjel tarolt a 96. Oscar-gálán. Első aranyszobrocskája után ideje megünnepelni a kivételes rendezőt. Örüljünk, hogy kortársai lehetünk egy igazi decens polgárnak, aki sziget a sokszor magamutogató filmes világban, és immár két és fél évtizede dolgozik gondolkodtató, szívre-észre ható történeteken.

Bővebben >>>

A svédek csatlakozásával a Balti-tenger lényegében NATO-beltengerré változott, de az oroszokat jobban zavarhatja a finn belépés – mondja podcastunkban Siklósi Péter biztonságpolitikai szakértő, korábbi védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkár. Mennyi esély van a NATO–Oroszország háborúra? Mi az a „medvesárkány” és miért félelmetes? Ki tankol most az oroszoknál?

Bővebben >>>

Komplett diagnózissal és cselekvési tervvel állt elő kutatók egy csoportja, mely bemutatja, hogyan lehet elkerülni, hogy a 2022-eshez hasonló aszályok élhetetlenné tegyék az Alföldet, annak is kiemelten a tiszántúli részét. „Az Alföld táji víztároló képessége helyreállítható, és ha ezt megtesszük, újra lehetnek nagy nyári zivatarok” – mondja podcastunkban Timár Gábor geofizikus.

Bővebben >>>

A külpolitikai elit sok esetben szűklátókörű és indokolhatatlanul optimista volt, de a történelmi Magyarországot egy hibátlan kurzus sem tudta volna megmenteni – mondja podcastunkban Romsics Gergely. A Hun-Ren Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársa óriási történészi vállalkozás végére ért: Összeomlás és útkeresés című új könyvében az I. világháború végétől Trianonig mutatja be és értékeli a magyar külpolitikai gondolkodást.

Bővebben >>>

Alig vesztett a népszerűségéből a kormány a tavalyi recessziós, magas inflációs évben, ezért érezheti felhatalmazva magát, hogy borítsa a költségvetést és elengedje a hiányt – mondja podcastunkban Madár István közgazdász. A Portfolio elemzője szerint „az egyes költségvetési sorokba írt kiadási és bevételi tételek véletlenszerűen találkoznak a valósággal”, és egyetlen cél a növekedés beindítása.

Bővebben >>>

Történelmi utazás egy őstörténeti kacsa nyomában: régi adósságot törlesztve jelentette meg a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont bizonyos Sebēos püspök krónikáját karácsony előtt. Ez volt az a középkori örmény irat, mely alapján előbb 150 éve, majd az ezredforduló után szárba szökkenhetett az örmény–magyar nyelvrokonság és a szkíta–magyar folytonosság elképzelése, például Csurka István és Bencsik András lapjaiban.

Bővebben >>>

El kell jutni a fegyvernyugvás legmélyebb alapjáig, ez pedig a lelkiismeret felébresztése és a belső béke – fogalmazza meg a háborúk évének tanulságát Hortobágyi Cirill. A pannonhalmi főapát az iskolát fenntartó Ciszterci Apátság társbiztosaként tisztába teszi a budai Szent Imre Gimnázium „Noár-ügyét”, mely félinformációk alapján lett „eltúlozva, illetve fölfújva”. Karácsonyi nagyinterjú.

Bővebben >>>

Az egész Újszövetség és a nem kis részben rajta nyugvó európai kultúra talán legnegatívabb figurájáról írt tabuk nélküli, olykor zavarba ejtő könyvet Fabiny Tamás. A Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a Júdás, az elveszett tanítvány című kötetben újszövetséges teológusként feltárja, hogy a náci propagandaplakátok pénzes zacskós, kampós orrú zsidója mögött több évszázadnyi Júdás-értelmezés rejlik.

Bővebben >>>

A Hamász nyilvánvalóan nem győzheti le Izraelt, viszont Benjámín Netanjáhú is teljesíthetetlen célt tűzött ki a terrorszervezet elpusztításával – mondja podcastunkban N. Rózsa Erzsébet. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet tudományos tanácsadója szerint a palesztinpárti tüntetések nemcsak Európában, de az arab országokban is belbiztonsági kihívást jelentenek: Jordánia és Egyiptom is a rendezésben, a mielőbbi fegyvernyugvásban lenne érdekelt.

Bővebben >>>