A világon az egyik legismertebb magyar fotós megkerülhetetlen szerepet játszott a táncházmozgalom felvirágzásában, de elfogadta, hogy a képein megörökített kultúra mára eltűnt. A közösségek szétesését viszont nagyon fájlalja. Interjú az egy hónap múlva 85. születésnapját ünneplő fiatalemberrel, akinek fotói hatására egy holland ember Székre települt.
Bővebben >>>Miért szánta az ateista diktatúra egyik vezetőjét családja katolikus papnak? Tényleg feljelentette Moszkvában a korrupt MSZMP-elitet? Igaz-e, hogy a „munkásellenzék” vezetőjeként megpuccsolta volna Kádár Jánost? Nagyinterjú Krahulcsán Zsolt történésszel, a Biszku-könyv szerzőjével.
Bővebben >>>Német–olasz „béketábor” vs. Lengyelország vezette közép-és észak-európai blokk. Magyarország e kettő közt manőverezett, de a Kirill pátriárkával kapcsolatos makacsság maradék potenciális szövetségeseinket is elidegenítette.
Bővebben >>>Nem egy sokadik Putyin-életrajz, hanem egy egész elit felemelkedésének története Catherine Belton brit oknyomozó újságíró Putyin emberei című, magyarul most megjelent könyve. Mintha egy sorozat első epizódját néznénk: jobban értjük, mi vezetett a későbbi évadok eseményeihez, végül a „fináléhoz”, Ukrajna megtámadásához.
Bővebben >>>Holnapután lezárul a romániai népszámlálás első, önkitöltéses fázisa: erdélyi szervezetek nagy erővel mozgósították a magyarokat, hogy minél többen rögzítsék adataikat az interneten. Úgy tűnik, a kampány sikeres volt, mert a magyarlakta megyékben átlagon felül volt az aktivitás. Ez azért fontos, mert Romániában a törvény bizonyos kisebbségi jogok helyi érvényesülését 20 százalékos számarányhoz köti.
Bővebben >>>Lapunk elsőként kapott lehetőséget, hogy interjút készítsen a Magyarországra érkezett író-matematikussal, aki 2020-ban elnyerte a francia irodalmi Nobelnek számító Goncourt-díjat.
Bővebben >>>Recenzió egy könyvről, amely arra emlékeztet: a történelemben néha csak a rossz és a még rosszabb közül lehet választani.
Bővebben >>>A magyar EU-tagság szempontjából szerencse, hogy Macron rossz véleménnyel van ugyan Orbán rendszeréről, de történelmi küldetésének tartja az unió egyben tartását.
Bővebben >>>Az oroszok elutasítják a szembenézést a vörös ideológia jegyében elkövetett bűnökkel. Éppen ezért most a hadseregük megismétli azokat. Ablonczy Bálint írása az orosz identitásról és emlékezetpolitikáról május 9-én.
Bővebben >>>Lottóötös lenne a magyar kormány számára Marine Le Pen győzelme. Ha viszont Macron újrázhat, új lendületet kaphatnak a Magyarország elleni jogi eljárások, miközben törni látszik a Varsó-Budapest-tengely. Tektonikus változások az európai politikában.
Bővebben >>>Megütközést keltett Kirill moszkvai pátriárka, amikor az ukrajnai orosz invázió elindulása után a háború metafizikai jelentőségéről értekezett. Vajon miért támogatja az orosz ortodox egyház a tömérdek szenvedéssel járó harcokat? Nem pusztán arról van szó, hogy az orosz állam és egyház élén álló két volt KGB-s taktikai szövetséget kötött. (Putyinhoz hasonlóan Kirill is a szovjet titkosrendőrség embere volt.) Ukrajna nélkül nem létezik a Moszkva által dominált „orosz világ”, s az önálló ukrán ortodox egyház megszületése a Kreml és Kirill számára is vörös posztó volt. Nagykép.
Bővebben >>>A „függetlenségi nyilatkozat” valóságos gazdasági földrengéssel jár, hiszen az EU jelenleg gázigényének negyven százalékát orosz forrásból szerzi be. Az azonnali szakítás azonban két-háromszorosára növelné a már amúgyis drága gáz árát, miközben jelentősen csökkenteni kellene az európai fogyasztást. Vajon Magyarországon elég lehet a geotermikus energia az ország kifűtésére?
Bővebben >>>Lehet-e még hinni a párbeszédben, amikor a szomszédunkban véres háború zajlik? Fogadhatnak-e örökbe gyereket az azonos nemű párok? Létezik-e a keresztény Magyarország?
Bővebben >>>Ukrajna orosz megtámadása alapjaiban alakította át az európai politikát: nemcsak soha nem látott szankciókat fogadott hétvégén az Európai Unió, de évtizedes tabuk is megdőltek. A hagyományosan semleges Svédország, illetve a szinte 100 százalékban az orosz gáztól függő Finnország fegyvereket küld Kijevnek, a hadseregétől történelmi okokból irtózó Németország pedig az idei orosz védelmi költségvetés dupláját, 100 milliárd eurót fordít újrafegyverkezésre.
Bővebben >>>„Elképzelhetetlennek tartottam, hogy a 21. században, az Európai Unióban ilyesmi létezhet” – mondja Fiala-Butora János szlovákiai magyar jogász a második világháborút követő, magyarokat és németeket kollektíven bűnösnek minősítő rendelkezések mai alkalmazásáról. Merthogy minden ezzel ellentétes pozsonyi politikai nyilatkozat ellenére bizony most is megtörténik, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva sajátítanak ki földeket, például autópályák nyomvonalán.
Bővebben >>>
