„Közösség az, ahol az egyik ember átöleli a másikat” – Korniss Péter az 50 éves táncházmozgalomról

A világon az egyik legismertebb magyar fotós megkerülhetetlen szerepet játszott a táncházmozgalom felvirágzásában, de elfogadta, hogy a képein megörökített kultúra mára eltűnt. A közösségek szétesését viszont nagyon fájlalja. Interjú az egy hónap múlva 85. születésnapját ünneplő fiatalemberrel, akinek fotói hatására egy holland ember Székre települt.

Elolvasom

Putyin emberei – lebilincselő könyv segít megérteni az ukrajnai háborúhoz vezető utat

Nem egy sokadik Putyin-életrajz, hanem egy egész elit felemelkedésének története Catherine Belton brit oknyomozó újságíró Putyin emberei című, magyarul most megjelent könyve. Mintha egy sorozat első epizódját néznénk: jobban értjük, mi vezetett a későbbi évadok eseményeihez, végül a „fináléhoz”, Ukrajna megtámadásához.

Elolvasom

„Porlik, mint a szikla”? Nagy a tét magyar szempontból a romániai népszámláláson

Holnapután lezárul a romániai népszámlálás első, önkitöltéses fázisa: erdélyi szervezetek nagy erővel mozgósították a magyarokat, hogy minél többen rögzítsék adataikat az interneten. Úgy tűnik, a kampány sikeres volt, mert a magyarlakta megyékben átlagon felül volt az aktivitás. Ez azért fontos, mert Romániában a törvény bizonyos kisebbségi jogok helyi érvényesülését 20 százalékos számarányhoz köti.

Elolvasom

Kreml és Kirill Kft. – ortodox áldással vallásháborút is vív Putyin Ukrajnában

Megütközést keltett Kirill moszkvai pátriárka, amikor az ukrajnai orosz invázió elindulása után a háború metafizikai jelentőségéről értekezett. Vajon miért támogatja az orosz ortodox egyház a tömérdek szenvedéssel járó harcokat? Nem pusztán arról van szó, hogy az orosz állam és egyház élén álló két volt KGB-s taktikai szövetséget kötött. (Putyinhoz hasonlóan Kirill is a szovjet titkosrendőrség embere volt.) Ukrajna nélkül nem létezik a Moszkva által dominált „orosz világ”, s az önálló ukrán ortodox egyház megszületése a Kreml és Kirill számára is vörös posztó volt. Nagykép.

Elolvasom

Fájni fog – így tudja elvágni Európa az orosz energia köldökzsinórját

A „függetlenségi nyilatkozat” valóságos gazdasági földrengéssel jár, hiszen az EU jelenleg gázigényének negyven százalékát orosz forrásból szerzi be. Az azonnali szakítás azonban két-háromszorosára növelné a már amúgyis drága gáz árát, miközben jelentősen csökkenteni kellene az európai fogyasztást. Vajon Magyarországon elég lehet a geotermikus energia az ország kifűtésére?

Elolvasom

Németország a hadseregére költ, a semleges államok fegyvert küldenek – új Európa alakul az orosz invázió miatt

Ukrajna orosz megtámadása alapjaiban alakította át az európai politikát: nemcsak soha nem látott szankciókat fogadott hétvégén az Európai Unió, de évtizedes tabuk is megdőltek. A hagyományosan semleges Svédország, illetve a szinte 100 százalékban az orosz gáztól függő Finnország fegyvereket küld Kijevnek, a hadseregétől történelmi okokból irtózó Németország pedig az idei orosz védelmi költségvetés dupláját, 100 milliárd eurót fordít újrafegyverkezésre.

Elolvasom

A Beneš-dekrétumokra hivatkozva vesznek el magyar tulajdont Szlovákiában. Most, 2022-ben

„Elképzelhetetlennek tartottam, hogy a 21. században, az Európai Unióban ilyesmi létezhet” – mondja Fiala-Butora János szlovákiai magyar jogász a második világháborút követő, magyarokat és németeket kollektíven bűnösnek minősítő rendelkezések mai alkalmazásáról. Merthogy minden ezzel ellentétes pozsonyi politikai nyilatkozat ellenére bizony most is megtörténik, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva sajátítanak ki földeket, például autópályák nyomvonalán.

Elolvasom

„A keresztény nem jobb a többinél, csupán többet tud a bűnről” – Jelenits István Pilinszky Jánosról és a magyar katolicizmusról

A legendás szerzetestanár nemcsak értő olvasója, de barátja, sőt gyóntatója is volt az idén száz éve született költőnek. A Válasz Online a piarista rendházban látogatta meg Jelenitset – aki elárulta, miért mondta nemrégiben, hogy a magyar katolicizmus „nem kussolhat, de nem is lehet diadalmas”. És még verset is szavalt.

Elolvasom

Eljött a reváns ideje: Merkel után a franciák törnek az EU élére

Történelmi pillanat: Emmanuel Macron hétfőn először látogat Magyarországra, méghozzá a visegrádi négyek budapesti csúcsára, ezzel elkezdődik a felkészülés Franciaország január elsejével kezdődő soros uniós elnökségére. Miután tizenhat évig kancellár Angela Merkel szívós aprómunkával építette ki a német dominanciát az EU-ban, a távozásával keletkező űrt Párizs saját ötleteivel töltené ki.

Elolvasom

Nemrég Orbánnál járt, most francia elnök lenne: Éric Zemmour kihívja Emmanuel Macront

Még a radikális Marine Le Pennél is keményebb bevándorlásellenes programot hirdet egy közismert francia újságíró, akit már a tegnap bejelentett elnökjelöltsége előtt a második legnépszerűbb indulónak mértek az igencsak jobbra tolódott nyugat-európai országban. Az algériai zsidó származású Éric Zemmour leállítaná a bevándorlást, franciásítaná az idegen keresztneveket és középső ujja felmutatásával üzen az ellene tüntetőknek. Portré egy értelmiségi rendbontóról.

Elolvasom

Elégedetlen Polgárok, Egyszerű Emberek: bemutatjuk a „Márki-Zay-forradalom” európai előzményeit

Sokáig a varsói gyors volt a magyar politika metaforája, Márki-Zay Péter tegnapi győzelmével viszont a Prága–Pozsony–Varsó–Bukarest–Szófia körvasút ért el Budapestre. Az elmúlt években mindegyik országban felemelkedtek, sőt néha hatalomra is kerültek a hagyományos pártokkal élesen kritikus, antikorrupciós retorikával népszerűséget szerzett politikusok. Érdekesség, hogy az ideológiák meghaladását hirdető mozgalmak társadalom- és gazdaságpolitikája inkább jobboldali karakterű. Bármilyen furcsának tűnhet is elsőre, Andrej Babiš cseh milliárdos, a Fábry Sándor és Kis Grófo keresztezéseként leírható bolgár Szlavi Trifonov és Márki-Zay Péter között számos közös vonás van. Nagykép.

Elolvasom

„Mint a Medgyessy-kormány idején” – gazdasági kibeszélő hitelfelvételről és eladósodottságról

A piaci hullámokon szörfölő alapkezelőt és a makrogazdasági témákkal foglalkozó szakújságírót arra kértük, segítsen értelmezni a magyar állam pénzügyeit a választási kampány előtt. Kudarc, hogy ismét a 2010-es szinten van az államadósság; februárig 1500 milliárd forint pluszjövedelmet kapnak a választók. A 2022-es választások után bárki nyer, mindenképpen megszorítások jönnek.

Elolvasom

Túl magyar lenne Erdély? – sorban utasítják el az egyházi vagyon visszaadását Romániában

Miután keleti szomszédunk bekerült az annyira vágyott euroatlanti szalonba, lelassította, sőt visszafordította a magyar felekezetek kommunizmus idején elkobzott vagyonának visszaadását. Ezúttal a Batthyány Ignác katolikus püspök által alapított gyulafehérvári könyvtár visszaszolgáltatását. utasította el a bíróság. Háttér.

Elolvasom

Ha az EU meggyengül, minden magyarnak rosszabb lesz

„Minden óra, amit nem azzal töltünk, hogy az uniós egységet a magyar nemzeti érdek szempontjából a lehető legelviselhetőbb módon kovácsoljuk össze, elfecsérelt idő” – mondja Feledy Botond külpolitikai szakértő, a brüsszeli Európai Jezsuita Szociális Központ (JESC) igazgatóhelyettese, amikor a magyar kormány minapi uniós vétóiról kérdezzük. Miért mondja, hogy az EU-ban sokan szeretnének a kínaiak gazdag trójai falovai lenni? Nagyinterjú.

Elolvasom

Ezermilliárdos kínai adósság: a magyar szuverenitást veszélyezteti a Fudan és a Belgrád-vasút

A Budapestre települő Fudan Egyetem ügyében nem Kína, hanem a szuverenitására máskor kényes magyar állam viselkedése érthetetlen: úgy költünk a teljes magyar felsőoktatás egyévi támogatásának megfelelő összeget a Fudan budapesti megtelepedésére, ráadásul kínai hitelből, hogy ebből a pénzből több magyar egyetemet lehetne világszintre fejleszteni.

Elolvasom

Keleti nyitás Merkel-módra: történelmi kínai alkuval búcsúzik a kancellár

A tavaly év végének eseményei között szinte elsikkadt az EU és Kína közötti kereskedelmi egyezmény, pedig lehet, hogy ennek lesz a legnagyobb hatása az európai történelemre. Az Angela Merkel kancellár által végighajtott megállapodás a Válasz Online-nak nyilatkozó német szakértő szerint az „eurázsiai kereskedelmi kontinens” születése lehet.

Elolvasom

Akik legyőzték Trianont

Noha Trianon óta elég baj érte a határon túlra szorult magyar közösségeket, mára ők maradtak az egykor etnikailag tarka Köztes-Európa utolsó hírmondói. Az a tény, hogy megfogyva bár, de még mindig élnek kompakt magyar közösségek a Kárpát-medencében, jelentős részben elkötelezett közösségi embereknek köszönhető.

Elolvasom

„Egy életre megtanultam, hogy Magyarország Nyugaton van” – Kiss Gy. Csaba ’89-ről és a konzervatív értelmiség félreállításáról

„Hajlamos vagyok azt gondolni, hogy az első világháború vége óta nem volt ilyen kedvezőtlen képünk külföldön” – foglalja össze minapi közép-európai utazásainak tapasztalatát Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész, a nyolcvanas évek ellenzéki mozgolódásainak egyik kulcsszereplője. Ez

Elolvasom