Nemrég Orbánnál járt, most francia elnök lenne: Éric Zemmour kihívja Emmanuel Macront

Még a radikális Marine Le Pennél is keményebb bevándorlásellenes programot hirdet egy közismert francia újságíró, akit már a tegnap bejelentett elnökjelöltsége előtt a második legnépszerűbb indulónak mértek az igencsak jobbra tolódott nyugat-európai országban. Az algériai zsidó származású Éric Zemmour leállítaná a bevándorlást, franciásítaná az idegen keresztneveket és középső ujja felmutatásával üzen az ellene tüntetőknek. Portré egy értelmiségi rendbontóról.

Elolvasom

Elégedetlen Polgárok, Egyszerű Emberek: bemutatjuk a „Márki-Zay-forradalom” európai előzményeit

Sokáig a varsói gyors volt a magyar politika metaforája, Márki-Zay Péter tegnapi győzelmével viszont a Prága–Pozsony–Varsó–Bukarest–Szófia körvasút ért el Budapestre. Az elmúlt években mindegyik országban felemelkedtek, sőt néha hatalomra is kerültek a hagyományos pártokkal élesen kritikus, antikorrupciós retorikával népszerűséget szerzett politikusok. Érdekesség, hogy az ideológiák meghaladását hirdető mozgalmak társadalom- és gazdaságpolitikája inkább jobboldali karakterű. Bármilyen furcsának tűnhet is elsőre, Andrej Babiš cseh milliárdos, a Fábry Sándor és Kis Grófo keresztezéseként leírható bolgár Szlavi Trifonov és Márki-Zay Péter között számos közös vonás van. Nagykép.

Elolvasom

„Mint a Medgyessy-kormány idején” – gazdasági kibeszélő hitelfelvételről és eladósodottságról

A piaci hullámokon szörfölő alapkezelőt és a makrogazdasági témákkal foglalkozó szakújságírót arra kértük, segítsen értelmezni a magyar állam pénzügyeit a választási kampány előtt. Kudarc, hogy ismét a 2010-es szinten van az államadósság; februárig 1500 milliárd forint pluszjövedelmet kapnak a választók. A 2022-es választások után bárki nyer, mindenképpen megszorítások jönnek.

Elolvasom

Túl magyar lenne Erdély? – sorban utasítják el az egyházi vagyon visszaadását Romániában

Miután keleti szomszédunk bekerült az annyira vágyott euroatlanti szalonba, lelassította, sőt visszafordította a magyar felekezetek kommunizmus idején elkobzott vagyonának visszaadását. Ezúttal a Batthyány Ignác katolikus püspök által alapított gyulafehérvári könyvtár visszaszolgáltatását. utasította el a bíróság. Háttér.

Elolvasom

Ha az EU meggyengül, minden magyarnak rosszabb lesz

„Minden óra, amit nem azzal töltünk, hogy az uniós egységet a magyar nemzeti érdek szempontjából a lehető legelviselhetőbb módon kovácsoljuk össze, elfecsérelt idő” – mondja Feledy Botond külpolitikai szakértő, a brüsszeli Európai Jezsuita Szociális Központ (JESC) igazgatóhelyettese, amikor a magyar kormány minapi uniós vétóiról kérdezzük. Miért mondja, hogy az EU-ban sokan szeretnének a kínaiak gazdag trójai falovai lenni? Nagyinterjú.

Elolvasom

Ezermilliárdos kínai adósság: a magyar szuverenitást veszélyezteti a Fudan és a Belgrád-vasút

A Budapestre települő Fudan Egyetem ügyében nem Kína, hanem a szuverenitására máskor kényes magyar állam viselkedése érthetetlen: úgy költünk a teljes magyar felsőoktatás egyévi támogatásának megfelelő összeget a Fudan budapesti megtelepedésére, ráadásul kínai hitelből, hogy ebből a pénzből több magyar egyetemet lehetne világszintre fejleszteni.

Elolvasom

Keleti nyitás Merkel-módra: történelmi kínai alkuval búcsúzik a kancellár

A tavaly év végének eseményei között szinte elsikkadt az EU és Kína közötti kereskedelmi egyezmény, pedig lehet, hogy ennek lesz a legnagyobb hatása az európai történelemre. Az Angela Merkel kancellár által végighajtott megállapodás a Válasz Online-nak nyilatkozó német szakértő szerint az „eurázsiai kereskedelmi kontinens” születése lehet.

Elolvasom

Akik legyőzték Trianont

Noha Trianon óta elég baj érte a határon túlra szorult magyar közösségeket, mára ők maradtak az egykor etnikailag tarka Köztes-Európa utolsó hírmondói. Az a tény, hogy megfogyva bár, de még mindig élnek kompakt magyar közösségek a Kárpát-medencében, jelentős részben elkötelezett közösségi embereknek köszönhető.

Elolvasom

„Egy életre megtanultam, hogy Magyarország Nyugaton van” – Kiss Gy. Csaba ’89-ről és a konzervatív értelmiség félreállításáról

„Hajlamos vagyok azt gondolni, hogy az első világháború vége óta nem volt ilyen kedvezőtlen képünk külföldön” – foglalja össze minapi közép-európai utazásainak tapasztalatát Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész, a nyolcvanas évek ellenzéki mozgolódásainak egyik kulcsszereplője. Ez

Elolvasom