Magyar Péter miniszterelnöki esküje nem egyszerű közjogi aktus volt, hanem bocsánatkérés, elszámoltatási ígéret, politikai színház és népünnepély egyszerre. A Válasz Podcastban Benyó Rita, Magyari Péter és Stumpf András arról beszéltek: a beszéd megpróbálta elválasztani a megbékélést a felelősségre vonástól. Szóba került az Országház újbóli megnyitása az újságírók előtt, a Mi Hazánk kivonulása, a Kossuth téri közösségi élmény, valamint az is, milyen kognitív disszonanciát jelez Orbán Viktor választás utáni Dopeman-interjúja. Magyari szerint a nap legfontosabb üzenete az lehetett: „a parlament, a hatalom, a közjog – ez a mienk, többet nem engedhetjük el”. Bővebben >>>
Szerette volna Lavrovot Szijjártó Péter akkor is, ha elolvassa Orbán Anita könyvét? Hol helyettesítette kiváló angoljával Matolcsy Györgyöt Kármán András? Mit művelt Ruff Bálint láthatatlan keze? Mit tett az egy oldalnál hosszabb e-mailekkel Kapitány István, amikor még félmillió beosztottja volt? Tények és pletykák az új kormány tagjairól, első rész.
Bővebben >>>Hamarosan megrendezik az éppen zajló MOME-rektorválasztás pályázóinak nyilvános vitáját, ahol a jelenlegi, megbízott rektor, Kovács Csaba és a korábban megválasztott, ám a kuratórium által soha fel nem terjesztett Vargha Balázs csap majd össze. Utóbbit arról kérdeztük, milyen lelkiállapotban van az alapítványosított egyetem polgársága, és milyen égető feladatok várnak a következő rektorra, akárki legyen is az.
Bővebben >>>„Nem azért lépek vissza, mert úgy gondolom, hogy nem lennék alkalmas miniszternek, hanem mert a saját ambíciómnál nagyságrendekkel fontosabb az ország és a Tisza-kormány érdeke” – mondja a Válasz Online-nak Melléthei-Barna Márton, miután tegnap este visszalépett az igazságügy-miniszteri jelöltségtől. Magyar Pétert 1999-ben, a Pázmány jogi karának gólyatáborába tartó vonaton ismerte meg. Húgával azonban csak 2024 őszén alakult ki kapcsolatuk – nem a sógorság miatt került tehát a politikába. Exkluzív villáminterjú.
Bővebben >>>Ahhoz, hogy a jogállamiság helyreállhasson, hitelteleníteni kell azt az egyoldalú törvényességkultuszt, amely jelenleg a törvényhozói és jogalkalmazó mentalitást bénítja, és amely csak a status quot, a csalárdság hagyatékát védi – írja Sajó András lapunknak küldött vendégcikkében. A jogtudós, aki 2008 és 2017 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája (2015-től pedig elnökhelyettese is) volt, úgy érvel: a pőre, lebutított törvényességhez ragaszkodó jogászok a bitorlók törvényi pozitivizmusát követik. Magyarán: a jogállamiság védelme és újbóli megteremtése igenis indokolhat kreatív megoldásokat, a csalárdul szerzett vagyonokba nem kell belenyugodnunk csak azért, mert megszerzésük pro forma törvényes volt. Erkölcs is van a világon, ráadásul az a jog számára is értelmezhető.
Bővebben >>>Noha az NKA rövidítésről jelenleg mindenkinek a Fidesz-művészek közpénzes kifizetése ugrik be, ennél súlyosabb ügybe keveredett a Nemzeti Kulturális Alap. A K-Monitor bizonyította, hogy „közösségépítés” címén a leköszönő kormánypárt választókerületi kampányait is részben ebből a zsákból finanszírozták. A Válasz Online korábban a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség Városi Civil Alapja esetében igazolta, hogy az állami forrásokból gigantikus Fidesz-hálózatot építettek. Lapunk nyomtatott kiadványában, a NER-aktákban egyértelművé tettük: a hatályos Btk. szerint hivatali hatalommal való visszaélésnek, befolyással üzérkedésnek számít, ha az NKA- és VCA-pénzeket nem a kiírásban szereplő célok szerint, normatív alapon, hanem bizonyos jelöltek választókerületi érdekeire optimalizálva – azaz pártállami módon – osztják el.
Bővebben >>>Furcsa véget ért Lázár János kastélyprivatizációja: többszöri nekifutás után mindössze két kastélyt sikerült elajándékozni, azok közül is az egyiket egy önkormányzatnak. Ez a jó hír: az állami kastélyvagyon megmaradt. A rossz hír az, hogy a költségvetésben más forgatókönyvvel számoltak, és nem adták oda az épületeket kezelő NÖF-nek azt a pénzt, amire az év második felében szükség lenne a működéshez. Nagyjából 3 milliárd forint kellene néhány héten belül a bedőlés elkerüléséhez.
Bővebben >>>Nem az az igazán aggasztó, hogy a szinte csapadékmentes március és április miatt szerte az országban porszáraz a talaj. Hanem ami mögötte van: az alább bemutatott számítások szerint a 2021-től mért halmozott csapadékhiány országosan elérte a 462 mm-t. Ez azt jelenti, hogy öt év alatt körülbelül egy évnyi esővel és hóval kevesebb hullott. Nem arról van tehát szó, hogy idén korábban jött az aszály, hanem hogy még a tavalyi, sőt a túlnyúló hatásokat nézve a korábbiak sem múltak el. Bár a héten némi enyhülés érkezik, több jel szerint nyárra a 2022-esnél is durvább kiszáradással kell számolni. Szó szerint létkérdéssé válik a klímaalkalmazkodás és a vízmegtartás.
Bővebben >>>A „boldog korszak kapuja” előtt álltak, csak közben kiderült, hogy a kapu mögött az R56 söröző, Tóth Gabi-videóklip, Pataky Attila cége, Dopeman alkotói támogatása, Gáspár Győző zenei újragondolása és egy emlékezetzavaros kultuszminiszteri magyarázkodás található. Gábor György megírta a NER ideológiájának és ideológusainak lényegét és a rendszer nekrológját.
Bővebben >>>Örömteli lenne a Collegium Budapesthez hasonló tudományos intézet újraalapítása, írja válaszul Szathmáry Eörs evolúcióbiolóus felvetésére Deme Zoltán. De nem bárhogyan: az állam csecsén lógó, önálló gazdálkodásra képtelen intézmények kiszolgáltatottak a politika szeszélyének, és hosszabb távon életképtelenek. Ezt bizonyítja a Collegium Budapest és az 1956-os Intézet esete is. A kutatás szabadságát inkább az olyan műhelyek biztosíthatnák, amelyek – az amerikai kutatóintézeti modellnek megfelelően – pénzügyileg is a saját lábukon állnak.
Bővebben >>>Mick Jagger, Michael Jordan, Jerry Bruckheimer és Balásy Gyula között a leglényegesebb különbség, hogy míg előbbiek a saját erejük és képességeik termékei, utóbbi egy elképesztően drága politikai átverésé, amit úgy hívnak: „nemzeti nagytőke”. A Kontroll hétfő videójából világosan kiderül, hogy az ott felhalmozott hihetetlen vagyonok alapja nem is valódi tulajdonlás: a politikai rendszerváltás első szelére kártyavárként omlik össze az egész.
Bővebben >>>Döbbenetes tapasztalat – mondja Pintér Béla arról, hogy április 12-én hatalmasat ugrott a történelem kereke, s a nézők máris úgy hahotáznak a darabjaiban megmutatott NER-en, ahogy A tanún szoktunk nevetni. A művész elismeri, hogy az aktualitásokkal teletűzdelt darabokon itt-ott változtatnia kell a NER bukása után, s a Válasz Online-nak nagyon plasztikusan írja le Vidnyánszky Attilával való kapcsolatát is. De mi lesz most vele, hogy vége a Fidesz rendszerének? Téma nélkül marad?
Bővebben >>>Az Orbán-rendszer nem klasszikus autoriter rezsim, hanem információs autokrácia volt, amely a valóság rendszerszintű torzításával tudta 16 évig megtartani a hatalmat – és amelynek hagyatékát egy kormányváltás önmagában nem számolja fel – írja Krekó Péter. A Political Capital igazgatója szerint sajátos hibrid rezsimben éltünk az elmúlt másfél évtizedben, s felszámolásához információs lépések sorára van szükség. Vendégcikk.
Bővebben >>>A politikai rendszerváltás után most rendszerváltásnak kell jönnie az építésben: meg kell fogalmazni, milyen egy pluralista, demokratikus társadalom építészete. Ez 1989 után elmaradt, most azonban nem spórolható meg többé, szögezi le nagylélegzetű véleménycikkében Bojár Iván András építészkritikus.
Bővebben >>>A Válasz Online-nak adott alább olvasható interjúban jelenti be a Hagyományok Házát vezető Both Miklós, hogy Baán László után ő is lemond a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságában betöltött pozíciójáról.
Bővebben >>>Hogyan kerülhetett tízmilliárdos összeg a nemzeti kultúrbüdzséből fideszes celebekhez a kampányban úgy, hogy a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA) felügyelő bizottság, köztük Baán László is állítja, nem tudott ezekről a döntésekről? Hogy került az aláírása a dokumentumokra? Odahamisították talán? A Szépművészeti Múzeum főigazgatója, aki a hét közepén mondott le az NKA-s bizottsági tagságáról, exkluzív interjúban válaszol és magyarázza el a helyzetet.
Bővebben >>>
