Mentőbe pakolják a frissen szült nőket Mosonmagyaróváron – máris összeomlott az új magyar kórházreform – Válasz Online
 

Mentőbe pakolják a frissen szült nőket Mosonmagyaróváron – máris összeomlott az új magyar kórházreform

Élő Anita
| 2023.03.29. | Nagytotál

A megyei kórházra zúduló betegek, frissen császározott kismamák mentőztetése, felére csökkent nővérbérek – az egészségügyi reform egyik első állomása Győr-Moson-Sopron megyében inkább a káosz, mint a tervezés jeleit mutatja. Munkatársunk egy hetet töltött a megyében, hogy háttérbeszélgetések sorával derítse ki, mi történik. Mosonmagyaróváron, ahova ezerszámára áramolnak az ország minden részéről az Ausztriában szerencsét próbáló emberek, négy kivételével az összes kórházi osztályt bezárták. Mi köze ehhez a politikának és kik azok az zsoldosorvosok? Elmeséljük.

hirdetes

Sorban állnak a mentőautók a mosonmagyaróvári Karolina Kórháznál.

Péntek délután van, és 16 órakor zár a szülészet. 

Szó szerint. Senki nem maradhat bent az osztályon, sem nővér, sem kismama, sem kisbaba. Kulcsra zárják.

Aki aznap császármetszésen esett át, azt a friss sebével esetkocsiba teszik, orvos vagy mentőtiszt kíséri. A többiek mentőgépkocsival utaznak Győrbe, a Petz Aladár Egyetemi Oktatókórházba. Mellettük a kisbabájuk. 

Március elseje óta ez a rend Mosonmagyaróváron. Van olyan hétvége, amikor négy, máskor hat édesanyát szállítanak így. Az egészre úgy derült fény, hogy egy levéli – a szomszéd faluból való – önkormányzati képviselő, Vargáné Herlicska Zsuzsa friss nagymamaként elképedt a történteken. „Ez egy családbarát kormány?” – kérdezte Nagy István agrárminisztertől, a környék országgyűlési képviselőjének írt nyílt levelében. A levéli szociális bizottság elnöke azt is leírta, hogy mivel nem volt elég helyi mentő, a környező városokból is odarendeltek néhányat az unokája, annak édesanyja és a többi újszülött átszállítására.

Mindez túlmutat önmagán, hiszen a kormány a házi orvosi ügyeletek átalakítása mellett tervbe vette a kis, gazdaságtalanul üzemeltethető kórházak átalakítását. Első lépésként Takács Péter egészségügyért felelős belügyminisztériumi államtitkár kiszámoltatta, hogy 2021-ben melyik kórházban mennyibe került ezer ellátandó lakos gyógyítása.

A legdrágábbnak Komló bizonyult 11 millió forinttal, viszont volt 13 olyan intézmény, ahol még másfél forintot sem kellett ezer lakosra költeni. (Köztük több budapesti, például a Dél-Pesti Centrumkórház, a Bethesda Gyerekkórház, a Nyírő Gyula vagy a Jahn Ferenc.) A mosonmagyaróvári a 11. legdrágább hely az országban az államtitkári kimutatás szerint, mintegy hárommillió forinttal. 

Persze a 2021-es évet alapul venni képtelenség, hiszen júliusig a kórház kizárólag súlyos állapotú covidosokat látott el. Az pedig nem nagy felfedezés, hogy lélegeztetett koronavírusosok ellátásra többe kerül, mint egy átlagos betegé. 

A kormányzati elképzelés szerint közelíteni szeretnék egymáshoz a kórházakra fordított összeget, a kisebb, gazdaságtalanul működő intézményeket pedig átalakítják. Nem zárják éppen be, ezt nem szabad kiejteni a szájakon, ahogy azt sem, hogy kórházi ágyakat szüntetnek meg. Maradjunk annyiban, hogy kórházak maradnak, csak éppen már nem azt nevezik így, ahol belgyógyászat, sebészet és szülészet is működik, hanem azt, ahol valaha működött. 

Az átalakításra az ország több pontján valóban szükség lehet. Például azokon a szülészeteken, ahol teljes stáb áll készenlétben napokig, mire megszületik egyetlen gyermek. Ám ez a hely, ahol péntek délutánonként mentőautóba pakolják az anyákat, nem egy Isten háta mögötti kisváros, ahonnan elmenekülnek a fiatalok, és kórháza sem egy aprócska lepattant ispotály.

A Karolina Kórház uniós pénzből szépen felújított intézmény, nem sokkal ezelőtt még rendes szülészete, gyerekosztálya, kardiológiája, intenzív osztálya is volt. 

A városban és környékén nagyjából 75 ezer ember lakik hivatalosan, és még vagy 25 ezret idevonz az a tény, hogy Mosonmagyaróvár egyszerre tartozik Bécs és Pozsony agglomerációjához. Magasak a bérek, sok a munkalehetőség. Mosonmagyaróvár hivatalosan bejelentett lakossága nyolc százalékkal nőtt az elmúlt tíz esztendőben, de a tényleges számot senki sem tudja. Tény viszont, hogy a környéken a tekepályától a garázsokig, amit csak lehet, munkásszállóvá, vagy olcsó apartmanná alakítanak át a keletről idevándorlók számára.

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár a Mosonmagyaróvári Karolina Kórház-Rendelőintézetben, a felújított rehabilitációs osztály és az új sürgősségi betegellátó avatásán 2015. január 22-én (fotó: MTI/Krizsán Csaba)

Tavaly 631 gyerek született a városban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint. Nem nagy szülészet, de van 15 olyan kórháza az országnak, amit előbb kellene becsukni, mint az óvárit, ha csak a számokra figyelnénk.  

Mindenesetre a szülészet felújításával éppen addigra készültek el, amire bezárták. Ám akkor még a covid miatt.

2021 júliusában újra kellett építeni az intézményt, mert közben a személyzet egy része máshol helyezkedett el. A helyzetet nehezítette, hogy már akkor is kiszivárgott egy előterjesztés a kormányzati tervekről a kórházi struktúra átalakításáról. Óvár is rajta volt a listán, de már túl közel voltak a választások, politikailag nem volt alkalmas az időpont. A kórházat így akkor mégsem bezárták, inkább feltámasztották. 

Nem volt egyszerű, mert már hatályban volt az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény, amit sokan jelentős béremelésként éltek meg az egészségügyben. Mosonmagyaróvár azonban a hármashatár mellett fekszik, egy ugrás innen Köpcsény (Kittsee) kórháza, ahol egy nővér akár két-háromezer eurót is kereshet. Most már Pozsony is felhajtja az árakat: előfordul, hogy magyar orvos pozsonyi magánklinikán helyezkedik el, Mosonmagyaróvár pedig maga is magán-egészségügyi központ, egymást érik a fogászati és esztétikai sebészeti klinikák. 

Mivel az egészségügyben az egész országban egységes béreket állapítottak meg, a kórház nem tudott reagálni a helyi kihívásokra.

­– Az egészségügy piac, csak az állam kizárta magát belőle – mondja győri forrásunk.

A nappali műszakokat a Karolina Kórházban is meg tudták oldani, a nehézséget az éjszaka és a hétvége okozza, mert a kisebb intézményeknek az ügyeletekre már nincs elég személyzetük. „Zsoldosorvosokat”, vállalkozókat szerződtettek egy-egy hétvégi ügyeletre, akik kisegítik őket. Jó pénzért. Ugyan miért jönne át valaki egy kis kórházba ügyelni hétvégén, ha a sajátjában is ugyanannyit kap a munkájáért? Meg kell fizetni. 

Az államtól Mosonmagyaróvár nem remélhetett megoldást a problémára, a kórház főigazgatója ezért a város és a környék önkormányzataitól kért segítséget. 2021-ben kapott is 72 millió forintot a kórház működtetésére. Örömmel segítettek, Mosonmagyaróvárnak fontos a kórháza. Nagy István agrárminiszter körzetében vagyunk, narancsvidék ez is, a miniszter programjának tekinti az óvári kórház megmentését, és nehéz ez ellen szakmai érvet felhozni. Más volna a helyzet, ha Győrnek lenne szabad kapacitása, ám a megyei kórház már a korábbi években megszüntetett két intézmény, a kapuvári és a csornai betegeit is nehezen bírja ellátni. 

Kidolgozták hát a mosonmagyaróvári modellt az ügyeleti ellátás megoldására. A város kiegészítést adott a szülészeti, sebészeti és az intenzív terápiás osztály orvosainak és szakdolgozóinak az állami béren felül. 

Az állam ugyanis 2500-3000 forintot juttatott egy orvosnak az ügyelet egy órájáért. Ennyiért még a szakmunkások is képen röhögik az embert. A város által felkerekített óradíj maximum 15 000 forint volt. Előfordult, hogy valaki 48 órát ügyelt egy hétvégén, tehát több mint 700 ezer forintot keresett két nap alatt. Érdemes volt ezért eljönnie Győrből, Budapestről vagy Tatabányáról. Persze ez nem nettó bér, az összeget az orvosok vállalkozói díjként kapták. Szülésznőknek is jutott az óvári pótlékból, egyébként nem tudták volna működtetni a szülészetet. Néhány ember rengeteg pénzt  keresett, lehet ezen felháborodni, de ez ilyen világ. A megyében most az okoz fejtörést, hogy az osztrákok a mentős óradíjak jelentős emelésére készülnek, a megháromszorozott bérrel pedig könnyen elvihetik a hazai kollégákat. 

A zömmel 200-400 ezer forintos kiegészítések megtették a hatásukat: a kórház újra működni kezdett. Látszólag minden rendben lett volna tehát, lassan visszaszoktak a betegek is. Ám tavaly megint csak felerősödtek azok a hangok, hogy az intézményt át fogják alakítani. 

– Decemberig kaptunk haladékot. Úgy mentem el karácsonyozni, hogy nem tudtam, januárban lesz-e még állásom – meséli lapunknak az egyik orvos. 

– Kétnaponta változtak a hírek, maradunk vagy sem, kirúgnak vagy sem. Mintha lelki hadviselés zajlott volna, ki bírja tovább – idézi fel a kórház egyik nővére a történteket. 

A kórház főigazgatója betegszabadságra ment, ez sem tűnt jó jelnek. Az óvári kórház negyedik emeletén kétszáz dolgozó tolongott, amikor a győri kórház vezérkara megjelent tájékoztatni őket. Januártól ugyanis megszűnt a kórház gazdasági önállósága, a reform részeként onnantól Győrhöz tartoznak. 

Február utolsó napjaiban értesültek arról, hogy idén március elsejétől a kórházi osztályok nagy része bezár a városban. (Ahogy az ajkai kórház is a sürgősség megszüntetéséről.)

Grafika: Gróf Ágnes

A mosonmagyaróvári modell is döcögni kezdett. Ha nincs gazdasági önállósága a kórháznak, akkor mégis ki kérheti az önkormányzat támogatását? A város és a környező kisvárosok, falvak közössége 2023-ra nem is utalt egy fillért sem a kórháznak. 

Többen arra gyanakodtak, hogy talán az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) tiltotta meg ezt a megoldást, de a Válasz Online számára az OKFŐ határozottan cáfolta ezt. 

Az önkormányzat tehát nem adott pénzt, a tavaly biztosított keret pedig februárra elfogyott. 

– A zsoldosok szétrebbentek – értékel győri forrásunk. 

A Karolina Kórház pedig megmutatta, milyen az, amikor az egészségügy összeomlik. Úgy dőlt le, mint a gyerekjáték, amelynek kis tornyából hasábokat kell egyenként kihúzni. Egy ideig mintha nem volna következménye a mozdulatoknak. Aztán egy kulcsfontosságú elemnél borul minden. 

A kórház már nem tudta kiállítani az intenzív osztály éjszakai és hétvégi ügyeleti személyzetét, azt be kellett zárni. Az intenzív hiánya magával rántotta a sürgősségi betegellátó osztályt, mert ahol nincs intenzív terápia, ott nem tudnak rezidenseket fogadni. Így ott is kevés lett a létszám. Ha nincs intenzív osztály, akkor altatóorvoshoz is nehéz jutni. Ha nincs altatóorvos és szülésznő, akkor hétvégén nincs szülészet. 

Március elsején odáig jutottak, hogy a korábbi nyolcosztályos kórházból hivatalosan csak négy 0-24 órában működő részleg maradt a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) kimutatása szerint. 

A Müller Cecília által vezetett intézmény korábban minden átalakításról hivatalos iratot tett közzé, ám ezt most hiába kerestük az NNK honlapján. Nincs döntés? De. Az NNK magyarázata szerint az óvári és a megyei irányító kórház között született megállapodásnak megfelelően a kieső ellátásokat a megyei kórház saját telephelyén biztosítja. A kórház a változásokat bejelentette a Nemzeti Népegészségügyi Központ felé, melyet az NNK nyilvántartásba vett. Kijelölő határozat kiadása nem volt szükséges – tartalmazza a válasz. Két kórház megegyezett.

Kértük, hogy hadd tekintsünk bele akkor az NNK nyilvántartásába. „Mivel a megállapodás a két kórház között született, az NNK-nak nincs közzétételi kötelezettsége sem” – tartalmazta az újabb válasz. 

Honnan fogjuk látni, ha máshol is hasonló történik? Sehonnan. 

A kórház Győrhöz kapcsolásával elveszett a nővérek béréből az addig az államtól kapott 20 százalékos területi pótlék, mert most már nem a végeken, hanem a központban lettek alkalmazva. Miközben persze ugyanott dolgoztak tovább. A sürgősségi betegellátó osztály megszűnésével pedig az állami bérkiegészítés tűnt el. A szakdolgozók bére három hónap alatt a felére csökkent. Az országos átlagnál addig jobban meg voltak fizetve. A győri sebészek arról adomáztak egymás között, hogy százezrekért aludtak az óvári ügyeletben. Ha jött is néha egy-egy beteg, éjszaka még a könnyű eseteket is továbbküldték Győrbe. Nem volt műtő? – kérdeztük a forrásainktól. Dehogynem, lett volna, műtősnőből viszont mindössze egy állt rendelkezésre, vagyis abból a speciálisan képzett szakdolgozóból, aki a sebész kezébe adja a steril eszközöket.

Tehát csak egy műtőben tudtak operálni, azt viszont a császármetszésekre tartották fenn. Győrben kevesebb pénzért a sebészek akár hatot, nyolcat is operáltak egy ügyelet alatt. Így az a kép alakult ki az óvári kórházban dolgozókról, hogy azok nem dolgoznak, mindenkit csak továbbküldözgetnek hozzájuk. Március elsején azután szembesültek vele, milyen az, amikor Óvár tényleg nem dolgozik, mert már nem dolgozhat, a sürgősségi betegellátó helyen csak ránézhetnek a betegekre és már küldik is őket tovább. A győri kórházra olyan mennyiségű eset zúdult, hogy kapkodták a levegőt. 

Az óvári főigazgatónak igaza lett, pedig ő két évvel ezelőtt érvelt azzal, hogy Győr nem akarja megszüntetni az óvári kórházat. Sőt, abban érdekelt, hogy a környékről minél kevesebb beteg érkezzen hozzájuk, maradjanak csak az óvári kórházban. „Úgy tudnám demonstrálni, hogy reggel nyolctól hajnali kettőig a saját körzetüket operálják, kettőtől ötig a mosonmagyaróváriakat” – érzékeltette a megyei kórház túlterheltségét a főigazgató. 

Most viszont a sürgősségi betegellátó osztály hiánya miatt az egyszerűbb eseteket is Győrbe kell vinni. A mentősök arra panaszkodnak, hogy szinte egész nap „tengelyen vannak”. Menekülni kezdtek az orvosaik, a nővéreik. Egy kardiológus elment Sopronba, ezzel az osztálynak is vége lett. 

Az ügyet felkarolta a Demokratikus Koalíció (DK), a támogatottsága viszont olyan alacsony helyben, hogy a kórházért tartott tüntetésükkel nem tudtak tömegeket mozgósítani. A város ügyeiről rendre tudósító pozsonyi Új Szó mellett az utóbbi napokban most már a Kisalföld is teret adott az elégedetlen hangoknak.

– A mosonmagyaróvári kórház sorsa nem Mosonmagyar­óváron fog eldőlni – ezt Árvay István polgármester mondta a helyi lapnak. Most először tehát még a kormánylapban is megjelent, hogy a frissen szült nőket péntekenként a megyeszékhelyi kórházba szállítják. 

Abban mindenki egyetért helyben, hogy ez így nem maradhat. Megoldást kell találni a sürgősség, az intenzív osztály és a szülészet problémájára. Az elszántság megvan, helyben tényleg mindenki tenni akar, mert március elején, az átalakítás első napjaiban mindkét várost hatalmas veszteség érte.

Az új magyar kórházreform már annak első pillanataiban összeomlott.


Nyitókép: a Mosonmagyaróvári Karolina Kórház-Rendelőintézet épülete 2015. január 22-én (fotó: MTI/Krizsán Csaba)

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt

#egészségügy#Karolina Kórház#Mosonmagyaróvár#Müller Cecília#szülészet#Takács Péter