Bahmut és Avdijivka környékén stabilizálódik a helyzet – helyzetkép a 403. napon

OSW
| 2023.04.03. | OSW

Bahmut városán belül az oroszok újabb sikert értek el: az AZOM kohászati üzem a támadók kezére kerülhetett. A két ostromlott város környékén viszont az ukránoknak egyelőre sikerült megállítaniuk az orosz előrenyomulást. Egy ukrán közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek alig tíz százaléka fogadná el a február 23-i határok visszaállítását, a lakosság döntő többségének ez nem lenne elég. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 403. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Jakub Ber. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

• A Wagner már Bahmut központjában jár, az AZOM kohászati üzem is orosz kézre kerülhetett; az oroszok Donyeck városától északnyugatra áttörhettek az ukrán védvonal egy részén, de megállították őket
• Ukrán értékelés szerint Avdijivka térségében az oroszok támadó csapatösszevonást alakíthatnak ki
• Az ukránok a területvédő erők alegységeit erősítenék meg tisztképzéssel
• A lengyelek PSZH-kat adnak az ukránoknak, a németek bejelentették: még 160 (különböző típusba tartozó) Leopardot a NATO-tagállamok átadnak Kijevnek, de többet már nem
• Az oroszok a gazdasági helyzetet is kihasználva kényszerítik a megszállt területeken élő ukránokat az orosz útlevél (és ezen keresztül az állampolgárság) felvételére
• Ukrán közvélemény-kutatás: a megkérdezettek tíz százaléka (!) tudja elfogadni a 2022. február 23-i határokhoz való visszatérést, a többiek többet akarnak

Részletes helyzetkép:

Az ukrán erők 1) a Sziverszkij-Donyec–Donbasz-csatorna [Канал Сіверський Донець—Донбас] nyugati oldalán, Ozarjanivka [Озарянівка] térségében ellentámadást végrehajtva; 2) Zaporizzsja megyében az Orihivtól [Оріхів] délnyugatra található, illetve 3) Harkiv megyében, Kupjanszktól északnyugatra elterülő senkiföldje egy részének elfoglalásával javíthatták taktikai helyzetüket. A védők a Donbaszban is konzekvensen megállítják az orosz támadásokat – ezek száma napi hetvenes szinten állandósult, többségüket Bahmut és Avdijivka térségében hajtják végre. Bahmutban az orosz erők jelentéktelen előrehaladást érhettek el a városközpontban; a helyi ukrán parancsnokság közvetetten elismerte a városmagtól északra fekvő AZOM fémkohászati üzem elvesztését.

Az ukrán vezérkar az ellenséges támadások korlátozott számú célpontját, illetve intenzitását emeli ki. A fent említett területeken kívül összecsapásokra került sor a Liman–Kreminna–Sziverszk háromszögben, illetve a Donyeck városától nyugatra található kiszögellésben. Az ukrán parancsnokság jelentéseiből az derül ki, hogy az oroszok Donyeck városától északnyugatra, a Vovcsa folyó [Річка Вовча] irányában áttörtek – azonban a folyóparton fekvő Karlivka [Карлівка] térségében megállították őket: a fő ukrán védvonal még mindig a településtől délkeletre fekvő Pervomajszkén [Первомайське] keresztül vezet. Az ukrán fél arra hívja fel a figyelmet: esély van arra, hogy az agresszor Avdijivkától északkeletre, Verhnyotorecke [Верхньоторецьке] térségében támadó csapatösszevonást alakít ki. Mariupol ukrán közigazgatása azt emeli ki: a város térségében illetve Zaporizzsja megye megszállt részében fokozatosan építik ki az orosz erődítményeket.

A március 31-i tömeges orosz (Iszkander–M, Sz–300 és [BM–30] „Szmercs” rakétavetőkből indított, 300 mm-es rakétákkal [végrehajtott]) rakétatámadás célpontja Zaporizzsja és külvárosai voltak – ez 82 épület megrongálódását eredményezte. A támadások fő célpontja azonban továbbra is Donyeck megye, azon belül a védők ellenőrzése alatt lévő részében található ukrán hátország – ezen okból kifolyólag április 2-án az ukrán hatóságok elrendelték, hogy Szlavjanszkból a gyerekeket ki kell menekíteni. Az orosz tüzérség és légierő a harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti járásokban folytatja a tüzérségi támadásokat és bombázásokat. A harctérségeken kívül ezek fő célpontja továbbra is Herszon megye jobbparti, Herszont is magában foglaló [nyugati] része – az ukrán adatok szerint azonban az elmúlt napokban a tüzérségi támadások intenzitása jelentősen (napi 131 és 439 [kilőtt] lövedék között) ingadozott. Március 2-án az ukránok Melitopolt lőtték.

Április 1-jén Szerhij Szobko tábornok, az ukrán hadsereg Területvédő Erőinek (TVE) vezérkari főnöke és főparancsnok-helyettese [ford. kieg.: a munkácsi 128-as hegyidandár 2017 és 2019 közötti parancsnoka] bejelentette: elindították azt a századosképző tanfolyamot, mely a TVE-egységekben meglévő, szakképzett szakasz- és századparancsnok-hiányt oldhatja meg. A tanfolyamot olyan tisztek tartják, akiket a NATO-standardok szerint külföldön képeztek ki, a jelenleg folyó háború tapasztalatainak figyelembe vételével. Ihor Klimenko belügyminiszter bejelentette: a tárcája égisze alatt felállított rohamdandárok (ún. támadógárdák) soraiba befejeződött a toborzás. Önkéntesek tízezrei jelentkeztek szolgálatra – egy részüket már besorozták, másik részüket pedig tartalékosként fogják használni. [Ford. kieg.: 2023 februárjának végén jelent meg egy hosszabb, angol nyelvű anyag, mely az ukrán hadsereg különböző problémáinak megoldására tett javaslatokat – köztük a területvédő erők a hadseregbe történő teljeskörű integrálásának szükségességét is felvetve.]

Április 1-jén Mateusz Morawiecki [lengyel] miniszterelnök bejelentette, hogy Ukrajna száz darab lengyel Rozsomák (kerekes) páncélozott szállítójárművet vásárol – ezt az EU és az USA finanszírozza. Március 3-án Marcin Przydacz, a lengyel köztársasági elnöki hivatal külügyi részlegét vezető, miniszteri rangban lévő államtitkár megerősítette: Lengyelország „több” MiG–29-es vadászgépet adott át Ukrajnának. A Reuters hírügynökség szerint április 3-án az Egyesült Államok újabb, 2,6 milliárd dollár értékű, Ukrajnának szánt katonai támogatási csomagot jelenthet be – ebben állítólag légtérellenőrző radarok; különböző típusú lőszerek, páncéltörő és légiharc-rakéták, a NASAMS-rendszerekhez tartozó légvédelmi rakéták, kísérőhidak és műszaki mentőjárművek találhatók. [Ford kieg.: „a kísérőhíd a műszaki csapatok által használt mobil hadihíd, amely elsősorban az utánpótlás szállítását végző járművek akadálymentes haladását szolgálja. Ezek a mobil hadihidak képesek együtt haladni a gépkocsioszlopokkal, ebből ered a kísérőhíd elnevezés.”] Norvégia és Dánia azt tervezi, hogy közösen nyolcezer darab 155 mm-es [tüzérségi] lőszert adnak át – ezek Ukrajnába a dán CAESAR önjáró lövegekkel együtt érkezhetnek meg.

Ugyanezen a napon Boris Pistorius, a német hadügyi tárca vezetője megerősítette: a NATO-tagállamoknak szándékukban áll Ukrajnának átadni két zászlóaljnyi Leopard 2-es és négy zászlóaljnyi Leopard 1-es harckocsit (összesen 160 járművet – hatvan Leopard 2-est és száz Leopard 1-est). A Leopard 1-es harckocsik az év végéig érkezhetnek meg. A miniszter arra nem tért ki, hogy a száz darab Leopard 1-es nem teszi lehetővé négy zászlóalj teljes felszerelését (ezek állományát alsó hangon 31-31 harckocsi képzi), azonban azt kiemelte: a szövetségesek tartalékai már kimerültek, s „nem lát olyan forgatókönyvet, melyben lehetséges lenne a bejelentetteken felüli további harckocsik Ukrajnába küldése”. A Rheinmetall Romániában [ford. kieg.: Szatmárnémetiben] létesíthet a Németország által Kijevnek átadott fegyverek (PzH 2000 önjáró lövegek, Leopard 2-es harckocsik, Marder gyalogsági harcjárművek, Fuchs kerekes szállítójárművek, illetve vontatók) kiszolgálását végző központot, mely a Nagy-Britannia által küldött Challenger 2 harckocsik szervizelését is végezheti.

Herszon és Zaporizzsja megyék megszállt területein kiterjedt művelet folyik az orosz állampolgárság kiterjesztésére a lakosságra – ez a tavaly őszi ál-népszavazásokból következik. A megszálló hatóságok megyei központjait jelentő Henicseszkben [Генічеськ] és Melitopolban már bejegyezték a főbb orosz pártok alapszervezeteit. A formálisan önkéntes paszportizáció [útlevéllel való ellátás] szorosan összefügg az elszegényedett, az ukrán bankrendszertől elvágott lakosságra nehezedő gazdasági nyomással, s elsősorban „állami intézmények” munkatársaira, nyugdíjasokra és gazdálkodókra terjed ki (az orosz jog fényében kizárólag Oroszország állampolgárai lehetnek földtulajdonosok). Nemhivatalos, becsült adatok szerint pusztán Herszon megye megszállt területein körülbelül kétszázezer fő lakik (a háború előtt 550 ezer) – körülbelül 35 százalékuk már megkapta az útlevelet. Ugyanúgy nő a nyomás a családokon is annak érdekében, hogy gyerekeiket orosz iskolába küldjék, s ne vegyék igénybe az ukrán oktatási intézmények távoktatását.

A Razumkov Központ nyilvánosságra hozta az ukránok háborúval kapcsolatos hozzáállását vizsgáló közvélemény-kutatását. A lakosság nem kevesebb, mint 93 százaléka hisz az Oroszország feletti győzelemben – s ugyanezt az értékelést kapjuk regionális bontásban is: a közvélemény-kutatás fényében az ország nyugati, középső, déli és keleti részei közötti különbségek csekélyek. A győzelemben hívők fele gondolja úgy: arra még 2023-ban sor kerül; 26 százalékuk egy-két éven belül várja a háború lezárását; hét százalékuk pedig három-öt éven belül. Az ukránok 47 százaléka tekint győzelemként a 2014 januári határokhoz való visszatérésre, míg 31 százalékuk az ellenség hadseregének szétverését és az Oroszországi Föderáció szétesését tartaná valódi diadalnak. A megkérdezettek pusztán tíz százaléka hajlandó csak elfogadni a békét a 2022. február 23-i határok elismerésével, vagy azzal, hogy Oroszországnak átadják a háború kitörése után elfoglalt területek egy részét.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

• Az elmúlt hetekben a megtámadott célpontok számát korlátozva az orosz erők minden irányban lelassították tevékenységük tempóját. Habár naponta még mindig több támadáskísérletet hajtanak végre, mint a január–februári időszakban, ezek nagy része a védők állásainak teszteléséről szól, nem az állások áttörésének megpróbálásáról. Bahmut és Avdijivka műveleti bekerítésének elérése után (a két városba vezető összes út az orosz tüzérség hatótávolságán belül található) a megszállók következetesen nem törekednek arra, hogy fizikailag elvágják a településeken védekező katonákat. Az agresszor Bahmutban szünet nélkül támad – ezt a Wagner-csoport az orosz hadsereg által ellátott, tüzérséggel és légierővel megtámogatott zsoldosai folytatják. Továbbra is nyitott kérdés, hogy a műveletek jelenlegi lelassulását milyen mértékben okozza az erők kimerülése és a harcokban elszenvedett veszteségek – s milyen mértékben következménye a január–februárban meghatározott taktikai célok elérésének, illetve a hadsereg a művelet következő fázisára való felkészítésének.

• Az, hogy Pistorius miniszter megismételte bejelentését: nem adnak át Ukrajnának több német harckocsit (különösen abban a helyzetben, amikor minden, Leopardot felajánló ország a német pótalkatrészektől függ) azt jelenti: ezen eszközökre nem lehet úgy tekinteni, mint amelyek hosszútávon növelhetik az ukrán hadsereg támadóképességét. Külön problémát jelent az átadott Leopard 2-esek típusainak különbözősége (pusztán a „lengyel” zászlóaljat szerelték fel ugyanazzal a típussal), illetve az a tény: a bejelentett hat zászlóaljból négy eleve hiányos állapotban lehet. Pistorius bejelentéséből az derül ki, hogy eme négy zászlóalj mindegyikében 25 Leopard 1-es lesz. Mi több: a négy zászlóaljat öreg, a modern harcmező követelményeinek nem megfelelő harckocsival szerelik fel – ezek megfelelőit, a T–62-eseket az oroszok a gyalogságot támogató tüzelőállásként használják (korábbi konfliktusokban ebben a szerepkörben már beváltak), azonban nem vesznek részt reguláris páncélos műveletekben.

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.

Nyitókép: ukrán tüzérek lövik az orosz állásokat a bahmuti fronton (fotó: Muhammed Enes Yildirim / Anadolu Agency via AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>