Óvodák már lakat alatt, de itt lappang az iskolabezárási hullám is

A szovjet megszállás a második világháborút követően korántsem történt olyan problémamentesen, mint azt évtizedeken át sulykolták a tankönyvekben. Magyar civilek több erőszakoskodó szovjet katonát is meggyilkoltak. Baráth Magdolna történész olyan sosem látott dokumentumokat talált orosz levéltárakban, amelyeket a szovjet elhárítás készített a gyilkosokról. A megszállók azonban nem a valóságot rögzítették. A következő történet takarmánytolvajról, félrevert harangról, egy megölt magyarról és egy meglincselt orosz katonáról szól. Meg egy önkéntes tűzoltóparancsnokról, aki magára vállalta a gyilkosságot, hogy megmentse minden tizedik falusi férfi életét. Következzen a pusztasomorjai Sipőcz István történetének kettétört darabja, amit lapunk a nyolcvanadik évfordulóra illesztett össze.

Jó ideje egyre elképesztőbb csúcsokat döntenek a pszichológia szakok felvételi ponthatárai, idén már a Semmelweis Egyetem általános orvostudományi képzésére is könnyebb volt bekerülni, mint egyes karok pszichológia szakára. A jelentkezők száma évről évre nő, ebben az évben elérte a 8912-t. Ennél többen csak a gazdálkodás és menedzsment szakot jelölték be első helyen a felsőoktatási jelentkezéskor.

Hétfőn a terroristák elengedték életben maradt túszaikat, és az izraeli hadsereg megkezdte visszavonulását Gázából. Az USA elnökét együtt ünnepelték ázsiai, afrikai és európai hatalmak vezetői. Történelmi nap volt, ami egyszerre szólt a békéről és az új hidegháborúról. Gyorselemzés.

Minden nemzetnek megvannak a „majdnem Nobel-díjasai”, azok az írók, akik esetében kitartóan emlegetik a díjat – akár komoly jelölés, akár csak kávéházi pletyka formájában. A magyar irodalom különösen gazdag ilyen szerzőkben: 125 év alatt legalább húsz magyar író neve fordult meg valamilyen módon a Svéd Akadémia vélt vagy valós névlistáján. Nem, Wass Albert utóbbin sosem szerepelt. Nyáry Krisztián alábbi írásával most utat vág a magyar Nobel-mítoszok dzsungelében.

Pillangóhatásnak nevezik, amikor egy látszólag apró jelenség óriási kataklizmát okoz. A példa szerint, ha egy pillangó meglebbenti a szárnyát Pekingben, abból hónapok múltán tornádó lehet New Yorkban. Most éppen egy kínai kormányrendelet következménye hozhat óriási káoszt a világban. A csütörtökön beígért rendelet a ritkaföldfémek külkereskedelmi engedélyeztetéséről szól. Trump válaszul óriási vámmal fenyeget. Ha ebben a konfliktusban elszabadulnak a nagyhatalmak, az a magyar iparnak, de az ukrán hadseregnek is óriási gondot okozna.

Dolgoznak és szórakoztatnak, csendben és riadók alatt is. A pincéjükben. Meglátogattuk a Harkivi Operát, hogy megértsük, mi hajtja az ott dolgozókat – színészeket, igazgatót, zenekart, balerinát. Nem csak az ellenállás.

A Japán feletti győzelem 80. évfordulóján Pekingben tartott ünnepségen készült egy sokatmondó fénykép a résztvevő vezetőkről. Ezen jól látszik, hol lesz Magyarország helye a régi-új világrendben. Valahol Kína, Oroszország, Észak-Korea és Belarusz mögött, messze hátul, állapítja meg vendégszerzőnk, Pecze Zoltán nyugalmazott nagykövet.

Az öt év szünet után újranyitott Kádár étkezdében Gerendai Károly feltámasztott egy műfajt és egy korszakot, ami mára történelemmé vált: a 20. századi budapesti étkezdét. A Klauzál téri Kádár több mint fél évszázada hozzátartozik a város identitásához, legalább annyira, mint a stukkódíszes New York vagy az éppen szintén az újranyitásra váró Ruszwurm. Ez a legpestibb étkezde a legpestibb téren: legenda, ami hasonló, mára eltűnt helyek százaiból lepárolódott. Most már a város lakóin múlik, hogy örüljünk neki, ne engedjük át a turistáknak.

Gépfegyverek, harckocsik, egyenruhák között megtartott könyvfesztivál? Jobb helyszínt és jobb döntéseket, kevésbé militáns kultúrpolitikát kérünk. Mert most csak érdekek vannak inkább és csendes elsorvadás – írja vendégszerzőnk, Antal Bálint. Az evangélikus Luther Kiadó igazgatója a Bálna Honvédelmi Központban rendezett könyvfesztivált helyezi nagyobb távlatba.

Az 1242 – A Nyugat kapujában lehetett volna akár fantasy vagy mesefilm is, de a meséről nem hazudhatjuk magunknak, hogy „hiánypótló magyar történelmi film” – írja elemzésében B. Szabó János történész. De vajon miért nem a magyarok hősies védekezéséről szól a közpénzmilliárdokat felemésztő mongol–magyar megaprodukció? A választ a Nemzeti Filmintézet táján kell keresni, ahol 2023-ig meghatározó szereplő volt az ezoterikus fantasy szerző, Harrison Fawcett, vagyis Fonyódi Tibor. A céhes történelem ellen kardot rántó, a radikális szubkultúrában népszerű író az Andy Vajna utáni korszakban a sorban készülő történelmi filmek döntnöke lett. Az ő fejében született meg az a sztori is, amiben Batu kánt egy pilisi pálos táltos fordítja vissza.

„Ha az egyház a törvényhozáson keresztül akarja rákényszeríteni az emberekre a gondolkodásmódját, az hosszú távon nem fog működni” – figyelmeztet Grzegorz Ryś bíboros, Łódź érseke. A lengyel egyház egyik legmarkánsabb alakja Pannonhalmán beszélt lapunknak az egyház és politika kapcsolatáról, az abortuszszigorításról, a vallásgyakorlás visszaeséséről és a zaklatási ügyek feltárásáról.

Egy kunsági Rajnai rizling-ültetvény teljes pusztulásán mutatjuk be, mekkora veszélyt jelent az aranyszínű sárgaság a hazai borvidékekre. A szőlővész híre csak nemrég jelent meg az országos sajtóban, de már két évtizede kódolva volt, hogy a baj előbb-utóbb bekövetkezik. Akkor bukkant fel a felmelegedés miatt a kórt terjesztő rovar hazánkban. Most már ott tartunk, hogy a hírhedt filoxérajárványhoz hasonló pusztítástól félnek a borvidékeken. A lapunknak nyilatkozó növényvédelmi mérnök három lépést sürget: összehangolt védekezést a betegséghordozó ellen, a baj melegágyát jelentő gondozatlan, gyomos szőlők felszámolását és – bármennyire fájó – a fertőzött tőkék megsemmisítését.

Eddig főként Kulja András és Hegedűs Zsolt szerepelt az ellenzéki erő arcaként egészségügyi kérdésekben. Most azonban kiderült: a szakmai munkát a háttérben hónapok óta Gilly Gyula fogja össze. Ma elő is lépett egy váci konferencián a párt egyik vezető egészségpolitikusaként. Gilly a korábbi Orbán-kormányok idején magas pozíciókat töltött be. Ő szervezte meg a diákhitel magyarországi rendszerét, de fontos szerepe volt a hazai egészségügyi menedzserképzésben is. Előlépése azt jelzi, hogy a Tisza nem a több-biztosítós modell bevezetésében gondolkodik.

Idén szerte a világon megemlékeznek Assisi Szent Ferenc magyarul főként Naphimnusz címen emlegetett „énekéről”, amelyet Ferenc nagyjából másfél évvel a halála előtt, 1225 tavaszán írhatott. Ferenc a következő évben október 3-án halt meg, az emléknapja október 4-én van, és ez a nap egyben az állatok világnapja is. A közismert himnuszban viszont nem egyszerűen csak lelkesült természetrajongás fejeződik ki. Görföl Tibor évfordulós írása.

Mintegy ötezer CT- és MR-vizsgálattal lehet idén kevesebb, mert a magántulajdonban levő szolgáltatóknak novembertől nem fizet az egészségbiztosító, és egyelőre úgy látszik, az állam nem minden magángépet vásárol meg. A bajokat nem a magánszolgáltatók okozzák, az állam mégis milliárdokat költ arra, hogy kivásárolja őket. Így a betegeket ugyanazokkal a berendezésekkel vizsgálják majd, mint korábban – csak néhány milliárddal magasabb lesz a számla.