A nemzeti jelképek visszavétele – mit csinál Magyar Péter a pusztán?

Nem valami furcsa, trumpista újdonság a keresztény nacionalizmus Amerikában, hanem az amerikai demokrácia egyik, már annak megszületésekor is létező vonulata – állítja amerikai magyar vallástudós vendégszerzőnk. Esszé.

„Jól értem, hogy a kamara kilencórás jelenléti rendelésre kötelezné a háziorvosi kart? Ha nem, akkor ez megint nem több a Tisza párt által megrendelt politikai hangulatkeltésnél, ami méltatlan a köztestülethez!” – írta Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Válasz Extra legutóbbi egészségügyi podcastjához a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Facebook-oldalán. Az adásban két háziorvossal kerestük az alapellátás […]

Az elmúlt években fizikai dolgozók sorát tartották csapdahelyzetben: munkát nem végezhettek, bért nem kaphattak, egészségügyi ellátás nem járt nekik, de ki sem rúgták őket – mindezt legálisan. Az Alkotmánybíróság márciustól megsemmisíttette az ezt lehetővé tevő törvényi rendelkezést, innentől az egészségügyi okból munkára alkalmatlanok terhét áthelyezte a cégek vállára. Történetek magukra hagyott kékgallérosokról, akiknek elkopott a testük. 

Nicușor Dan meggyőző eredményét együtt ünnepli az európai mainstream és az erdélyi magyarság, amely ismét a kisebbik rosszat volt kénytelen választani. A mozgósító kampányba belerondító Orbán Viktor-féle tihanyi beszéd urnazárásig tabu volt az RMDSZ-nél, tudatosan. De miért? Mi lesz most a magyarsággal és Romániával? Az okokat Kolozsváron kerestük a sorsdöntő választás hétvégéjén. Helyszíni riport.

Legutóbb három miniszternek írtunk levelet, most a történelmi egyházak vezetőinek, papjainak jobbik énjét próbáljuk megszólítani. Úgy véljük, a magyarországi keresztény felekezeteknek azonnal meg kell szólalniuk – rájuk még talán odafigyel a hatalom. Példát vehetnének az erdélyi magyar püspökökről, akik a „keresztény politika” és saját híveik érdekének ütközésekor habozás nélkül a nép pártjára álltak.

Olyan mértékben emelkedik az autizmussal élők száma, hogy az oktatásukra kijelölhető intézmények nem bírják tovább a terhelést. Minden bizonnyal ez áll amögött, hogy több tankerület úgy döntött, a normál tanrendű általános iskoláiba irányítja ezeket a gyerekeket. Azt azonban nem tudni, az extra feladat ellátásához biztosítják-e a szükséges feltételeket is. Elsősorban rengeteg gyógypedagógust. A tanárok, akik úgy tudják, országos szintű átszervezés készül, attól tartanak, magukra maradnak a plusz feladattal.

Egyértelmű győzelmet aratott Nicușor Dan bukaresti főpolgármester a romániai elnökválasztáson. George Simion pedig szélsőjobboldali jelölt veszített: az erdélyi magyar szavazók sem hallgattak Orbán Viktor miniszterelnökre, aki kiállt a korábban magyarellenes jelölt mellett. Sőt, zavart okozott az erdélyi magyarság körében Orbán Viktor tihanyi beszéde. Erről már Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszélt lapunknak a megismételt romániai államelnök-választás második fordulóján. Villámtudósítás Kolozsvárról.

Szürreális szöveg következik. Semennyire nem passzol az újságírói-tényfeltárói szerepfelfogáshoz. Nonszensz, hogy így szólongatunk magas hivatalt viselő embereket. Nem is lesz belőle rendszer. A hazánkban rohamléptekkel épülő putyini rendszer viszont szükségessé teszi, hogy személyesen is megszólítsunk három, általunk jól ismert minisztert. Azaz: a jobbik énjüket. Hármójuk közül kettő esetében ugyanis meg vagyunk győződve róla, hogy az ma is létezik.

Jelentősen árnyalja a népirtásról szóló tudásunkat George Eisen: A magyar holokauszt főpróbája. 1941 – A tömeggyilkosságok nyara című új könyve. A magyar származású történész 2008-ban, elhurcolt és meggyilkolt nagybátyjai nyomát kutatva találkozott a nyugat-ukrajnai Kamenyec-Podolszkijban egy idős helyi virágárus asszonnyal, aki gyerekként tanúja volt az oda deportált magyarországi zsidók lemészárlásának.

„Húzd, ki tudja, meddig húzhatod”. Az Ipsos felmérése szerint az emberek 72 százaléka veszni hagyja adója 1%-át. Kérjük, húzza meg ezt a lépést, két kattintás az egész, és akár lapunk megmaradása lehet a tét. Kedden este jár le a határidő. Rögtönzött közvéleménykutatásunk szerint az emberek a következő okokból nem rendelkeznek adójuk 1%-áról: 1. Túl bonyolultnak tartják. […]

A most benyújtott törvénytervezetet már egy nyílt önkényuralom törvénye. Már az év elején jeleztük: ténylegesen hatóságot csinálhatnak a Lánczi Tamás vezette Rágalmazási Főosztályból. Bárcsak a paranoia mondatta volna velünk ezt a jóslatot, de sajnos beigazolódott. Az éjszaka benyújtott jogszabálytervezetben még az is üldözéssel sújtható külföldi támogatásnak minősül, ha egy erdélyi magyar küld utalást egy független lapnak. Egy azonban biztos: mi nem megyünk sehova és nem pánikolunk. Nekünk Magyarország a hazánk, az olvasó a megrendelőnk.

Azt ígérte a magyar miniszterelnök, hogy a háború elcsendesül és ezzel anyagilag is jól jár Magyarország. Ám a háború folytatódik, a magyar–ukrán viszony rosszabb mint valaha, és Orbán Viktor már azzal fenyeget, hogy duplájára emelkedhet a rezsi.

Mindannyian érezzük a digitális fordulat hatását: észleljük a lájkok uralmát, tapasztaljuk a dezinformáció következményeit. De vajon a demokráciák válsága tényleg szoros összefüggésben van a digitalizációval, ahogyan azt Byung-Chul Han állítja?

Magyarország egyik legszegényebb településére követtük a Tiszát, hogy lássuk, elérte-e a népszerűsége azt a szintet, amellyel meg tudja zavarni a kormánypártnak roma voksokat szállító rendszert, és hogy lássuk, mi történik, ha 15 év után megjelenik egy versengő politikai erő? Élő Anita riportja.

A Magyarországon forgatott nemzetközi filmes produkciók drasztikus leállását okozhatja, ha az Egyesült Államok valóban „vámot” vagy hasonló pénzügyi terhet vetne ki a területén kívül gyártott produkciókra, állítja vendégszerzőnk, Radnai Károly adószakértő. Az intézkedés hatása a magyar filmipar Covid-járvány idején tapasztalt visszaeséséhez lenne mérhető. Pedig a hazai filmipar felfutása az elmúlt negyedszázad kevés magyar gazdasági sikertörténetének egyike.